Szakértőinkkel arról beszélgettünk, hogy mi a valódi oka a dollár erősödésének? Vajon érdeke az amerikai központi banknak erősen tartani a dollárt? Van-e egyáltalán lehetősége a FED-nek, hogy ebben az erősödésben szerepet játsszon? Illetve azt is megnéztük, hogy a dollár erősödésének milyen kihatása van a globális inflációra.
Erősödik a dollár szinte minden külföldi devizához képest. Mi az oka ennek az erősödésnek? Érdeke erősen tartani a dollárt az USA-nak?
Folyamatosan azt látjuk, hogy a forint gyengül, de nézzük globálisan a helyzetet. Az amerikai dollár erősödését látjuk az angol fonttal, illetve az ausztrál dollárral szemben is. Mind a devizapiacon, mind a tőkepiacon eléggé háborgó vizeken evezünk.
Amikor ilyen ciklusok vannak, akkor azok mindig felerősítik a rövid távú spekulációt és a rövid távú gondolkodást is. Mert az ember mindenképpen reagálni akar, viszont nem úgy tesszük ezt, mintha egy nyugodt környezetben tennénk, mert idegesen, pánikszerűen általában rossz döntést hozunk.
A dollár erősödése összefügg a mostani kamatpolitikával, ami miatt egyébként a FED is sok támadást kap. Holott globálisan ezért nem a FED felel, mert ha megnézzük az olaj vagy földgáz árakat, ez nem a FED hatásköréből adódó inflációs hatás.
Az, hogy esetleg majd elindul-e egy olyan fajta dollár gyengítés, mint ami a korábbi válságnál már tapasztalható volt – volt egy mesterséges gyengítés –, ami segítette az amerikai gazdaságot, most még egyelőre nincs erre utaló jel.
Viszont azt tegyük hozzá, hogy az erős dollár egy magasabb vásárló értéket jelent a világban, ez egyébként Európa szempontjából a turizmust gerjeszti és javítja.
A FED-nek van-e lehetősége, hogy a dollár erősödésben valamilyen szerepet játsszon?
Alapjában persze, hogy vannak lehetőségei a FED-nek, úgy mint minden központi banknak lenne lehetősége, ezt most látjuk például a japán központi bank oldaláról is.
De ezt aktuálisan most nem a FED okozta, hanem ez egy következménye annak, ami globálisan történik. Hogy ez mennyire a FED vagy az amerikai gazdaság problémája, ez most egy mellékkérdés. Inkább én azt látom, hogy az amerikai gazdaság kibírja, és ez a feltörekvő piacoknak okoz nagyobb problémát. Ezért is gyengülnek ott el a devizák, ahol az eladósodási szintek nagyok.
Milyen hatással van a dollár erősödése a globális inflációra?
Főleg dollárban számolunk el a kereskedelemben, és mivel meg van az ellátási infláció, az alapanyagok inflációja, az energia inflációja, ezért látjuk az erős inflációt. De ezeket sem nem a FED, sem nem az erős dollár okozta, hanem ez mind következménye annak a globális eseménynek, amit senki nem tudott prognosztizálni.
• Az egyik, hogy a COVID meg fogja állítani a gazdaságot, a másik, hogy ennek a megállításnak egy lényeges mellékterméke az lesz, hogy a beszállítási láncok annyira megállnak, hogy nagyon nehezen indulnak újra el.
• A másik pedig, hogy mint válságkezelési módszer, 2008 óta a pénznyomtatás az, ami a központi bankoknak a rendelkezésére áll. Ez most egy kicsit visszaszorult, mint lehetőség, mert az ellensúlyok a túloldalon nem olyan mértékűek, hogy úgy lehessen korlátlanul pénzt nyomtatni, hogy ne legyen infláció növelő hatása.
Habár, az amit látunk most a sajtóból, hogy a likviditást vissza kell vegyék a központi bankok, a kamatot kell emeljék – mert ezen keresztül az inflációt csökkenteni tudják –, ez egyelőre nonszensz, mert az aktuális infláció, amit látunk az nem emiatt történt.
“The FED is lending, but not spending.”
A pénzt azt nem a központi bankok adják ki, hanem ők háttér infrastruktúrát állítanak rendelkezésre, az amit eddig adtak, az kellett azért, hogy a COVID problémát megoldjuk. Most felesleges, hogy tovább adják, mert azt a problémát, amit meg kellett oldani nem tudja megoldani, ezért logikus, hogy visszaveszik a likviditást. De ezt az összefüggés, hogy ha visszaveszik a likviditást, és ezért megszűnik az infláció és ha jön plusz támogatás, akkor lecsökken az infláció, ez képtelenség.
Van-e lehetősége a központi bankoknak arra, hogy ezeken az árfolyam-különbözeteken módosítsanak, van-e eszköz a kezükben, hogy egy erős dollárral szembe menjenek?
Persze, hogy vannak ilyen eszközök. Például ma megnézte az amerikai központi bank azt, hogy milyen lépéseket fognak tenni, milyen ötletek kerülnek az asztalra. Nagyon ébren kell legyenek a központi bankok is, és ezt már kimondták, hogy higgyék el, hogy nagyon nagy a kreatív bőrönd, ami előttük van. Csak egy intelligens központi bank, az nem mondja el előre, mert az tuti fogadás lenne a spekulánsoknak.
Ilyenek a helikopterpénzek, vagy más rövid távú megoldások is. De igazából ez nem oldja meg a problémák gyökerét. Fundamentális megoldások lesznek majd, melyek hosszú távú eredményeket hoznak. Lehetségesek olyan intézkedések, melyek rövid távon csillapítják az inflációt, de ez addig folyamatos küzdelmet jelent.
A klímacélok elérése sem fog azonnali megváltást jelenteni, hiszen ha meg is hozzák a várt eredményt, akkor is az első célkitűzés 2030.
Fellépni egy deviza gyengülés ellen, anélkül, hogy a politika és a gazdasági struktúra mély változásokat végrehajtson, az nonszensz. Mert az, hogy egy gazdaságnak, vagy államnak a devizája gyengül, ennek oka van. Ott problémák vannak a gazdaságban. A világpiac azért támad sebezhető struktúrákat, mert megvan a gyenge oldaluk. Inkább strukturálisan kellenek a változások, mint így, hogy rövid időre belépni és esetleg mesterségesen egy picit irányba terelni a devizát.