Hogyan tanítsuk gyermekünket „pénzügyekre”?

[cherry_row]

[cherry_col size_md=”12″]

Kisfiam lassan belép a bűvös 3. életévébe, ami – hivatalosan is – azt jelenti, hogy innentől kezdve ő már nem baba, hanem kisgyermek. Munkámból adódóan rengeteg cikket láttam/olvastam, hogy miként kell már az ovis gyermekünk életébe belevonni a pénzkezelés gyakorlatát.

Ha most nem anyaként írnám ezt a cikket, hanem „csak munkafeladatként”, lelkesen írnám össze a különböző pontokat, ötleteket, amikből akár több posztra is futná, hiszen tele van vele az internet: mit kellene csinálni a 3-5 éves korosztálynak, 5-10 éves korosztálynak, stb.

A gyerekem legyen gyerek!

De anyaként most már kicsit másképp látom:

Nem akarom, hogy a gyerekem életében a pénz valamiféle központi szerepet játsszon, elég lesz felnőttként ezzel foglalkoznia.
Nem akarom, hogy a fiam a strandon 3000 forintot szorongatva szaladgáljon, hogy felmérje a lehetőségeket, és totális tanácstalanságban kóvályogjon, hogy miként kellene beosztani a pénzét. Azt akarom, hogy szórakozzon.
Nem akarok pénzt adni a házimunkáért. Azt szeretném, ha az otthoni munka a közös felelősségvállalás része lenne. Ahogy apa mosogat, vagy anya füvet nyír, ha épp arra van szükség, úgy ő is vegye ki a részét a maga szintjén.
És még sorolhatnám.

Akkor én most felelőtlen anya lennék?

Úgy gondolom, ez egy meglehetősen megosztó téma. Sokan esküsznek rá, hogy ezek a dolgok működnek, és jól működnek. És biztosan van olyan gyermek/család, ahol ez beválik. Magam részéről nem hiszem, hogy a mi családunkhoz ez passzolna.

Én azt hiszem, hogy amire szülőként hangsúlyt kell fektetnem az az, hogy szeretetben nőjön fel, legyen (maradjon) nyitott a világra, higgyen önmagában, és amennyire lehet, legyen „felhőtlen gyerekkora”.

A pénz csupán eszköz, amit az évek során majd megtanul használni,
mint a kanalat, meg a villát.

Azt sem „tanítottam” neki, nem találtam ki játékokat rá, nem treníroztam, egyszerűen csak látta tőlünk, és utánozta.

És szerintem itt a kulcs. Nekem semmilyen „célzott képzést” nem adtak a szüleim, mégis van havi büdzsétervünk, likvid tartalékunk, havi megtakarításunk, biztosításunk stb.

Szerintem a válasz pofonegyszerű: PÉLDAMUTATÁS.

Ennek természetesen feltétele, hogy nyíltan beszéljünk a pénzügyekről is (mint az élet egyébként minden területéről), nyilván az életkorának megfelelően. Az évek során ez be fog ivódni, össze fogja rakni a képet.

Azonban ez felvet egy kényes kérdést: a család vajon úgy kezeli-e a pénzt, ahogy szeretné, hogy a gyermeke kezelje majd? Mert ha nem, kár minden próbálkozás: a megélt példa és a célzott nevelés nincs összhangban, így az egész kárba vész.

(Nyilvánvalóan, ha a fiam érdeklődést mutat, és szeretne befőttesüvegekbe pénzt gyűjtögetni, nem fogom visszafogni ?, és minden támogatást megadok neki – ezzel azt szeretném mondani, hogy a különböző ötletek/játékos oktatások nem ördögtől valóak, de nem célom ezeken keresztül célzottan tanítani a gyereket.)

Tehát szerintem a gyermekek pénzügyi nevelése ott kezdődik, hogy a család tegye rendbe a pénzügyeit!

[cherry_button text=”MEGGYŐZTÜK? ÍRJON NEKÜNK BÁTRAN!” url=”/erdekel/” style=”link” radius=”10″ bg_color=”#00aad7″ color=”#ffffff” target=”_self” class=”blue_button”]

[/cherry_col]

[/cherry_row]

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.

A ‘stop loss’ funkciót, mint eszközt, mikor érdemes és mikor nem érdemes használni?

Nagyon sokan kaptak az elmúlt hetekben a biztosító társaságoktól kivonatokat, amelyekben az szerepelt, hogy ahol a ’stop loss’ funkció be volt állítva, akár a tavalyi év folyamán teljes egészében a befektetett pénz pénzpiaci eszközökben volt. Ez a ’stop loss’ funkció azt jelenti, hogy bizonyos veszteség elérésekor kiszállunk a befektetésből. ___________ Beszélgetőpartnerek: Iványi Ildikó, a PFS-Partners

Valóban kockázatmentes most hitelből államkötvényt vásárolni?

Érdekes hívásokat kaptunk. Egy pénzügyi portálon megjelent egy olyan cikk, amely azt sugallja, hogy ha valakinek van egy kis tőkéje és emellé hitelt vesz fel, majd ezekből államkötvényt vásárol, akkor magas hozamokat érhet el, és tulajdonképpen nincsen kockázata. ___________ Beszélgetőpartnerek: Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere János Zsolt, nemzetközi piaci elemző Vitárius Bálint, a

A tőzsde már önmagában spekulál?

A tőzsde spekulál?

Érdekes kérdéssel kereste meg egy ügyfelünk kollégánkat a tőzsde és spekuláció témában. A tőzsdéről azt mondjuk, hogy legalább 3 hónapra előre áraz, tehát ha megveszünk egy részvényt, akkor egy 3 hónappal későbbi állapotnak megfelelő árfolyamon vásárolunk. Ez nem spekuláció? Hogyan viszonyul egymáshoz ennek tekintetében a nem spekulációra felépített portfólió és a részvény? Mi az a

Ismerd meg a szerzőt!

Adámi Mónika

Adámi Mónika

Elkötelezett híve vagyok a pénzügyi tervezésnek. Hiszem, hogy egy pénzügyi tervező valós értéket képvisel az ügyfeleknél hosszútávú együttműködésük során, testreszabott kockázat- és vagyonkezelési megoldások nyújtásával.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2023.03.22.

10:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)