Szakértőinkkel ez alkalommal azt vizsgáljuk meg, hogy vannak-e olyan iparágak, melyek válság esetén is stabilabbak. Illetve azt is megnézzük, hogy az a vállalat, mely osztalékot fizet ki, az egyértelműen azt jelzi-e, hogy biztonságos? Végezetül pedig, megválaszoljuk azt a kérdést, hogy a megújuló energia irányú fejlesztések hatását miért nem látjuk az árfolyamok mozgásán?
Vannak-e válságálló iparágak?
Alapjában persze, hogy vannak olyan iparágak, melyek stabilabbak. De ez nem azt jelenti, hogy ezen ágak árfolyamai nem mozognak.
Ezért fontos előbb azt tisztázni, hogy mit is értünk stabilitás alatt. Ha valaki azt várja el, hogy legyen olyan iparág, melynek az árfolyama soha nem csökken, akkor erre azt kell mondanom, hogy ilyen nincs. Mert az árfolyamokat nagyon sok paraméter mozgatja, nem csak a válság vagy a gazdasági helyzet.
De vannak olyan iparágak, melyek nélkülözhetetlenek a mindennapi életünkhöz. Amíg nem vagyunk függetlenek a gazdasági körforgástól, addig nagyon egyszerűen össze lehet állítani, hogy mire van szükségünk, és ezek általában a kríziseknek ellenálló iparágak alapjai. Például:
- élelmiszeripar
- telekommunikáció
- egészségügy
- mindennapi fogyasztási cikkek
Ezek jellemzően kevésbé zuhannak egy válsághelyzetben. De egyébként nyilván arra is van példa, hogy a piaccal együtt ezen cégek értéke is esik.
Az osztalékfizető vállalatok válságállóbbak? Az osztalék kifizetése árulkodó lehet-e számunkra, az adott cég, vállalat állapotáról?
Mindig meg kell nézni, hogy az adott cég, vállalat számai mit mutatnak pontosan.
Amikor nagy sokk éri a gazdaságot, a piacot, akkor van olyan év, hogy a legstabilabb vállalatoknak sem lenne nyereségük a sokk miatt. Vagy akár állami támogatásokra vannak utalva.
Kritikusan meg kell nézni, hogy ha osztalékot fizet ki a vállalat, akkor az azt jelenti-e, hogy egészséges és stabil, vagy azért kell osztalékot fizetnie, mert felépítette ezt a hírnevét a befektetőknél, hogy évtizedeken keresztül válságoktól független osztalékot fizettek? És akkor akár negatív cash flow-ból is fog osztalékot fizetni, hogy eleget tegyenek ennek a szerepüknek. De ez nem jelenti azt, hogy egészséges a vállalat, viszont ilyen is létezik.
Például: 2020-ban az amerikai felügyelet és a központi bank azoknál a cégeknél, melyek több osztalékot akartak kifizetni, mint amennyi nyereség volt, vagy akár veszteséges volt és állami támogatást kaptak, ott például megtiltották a kifizetést.
Tehát az, hogy ki van fizetve, az nem azt jelenti, hogy minden rendben van.
Viszont fontos hozzátennünk, hogy az a fajta plusz likviditás, ami az osztalékból generálódik, az egy olyan szelep, amin keresztül a nyomás tud enyhülni. Mert a plusz likviditás türelmet is ad, hiszen van lehetőségünk várakozni és rávásárolni alacsonyabb árfolyamokon. Lehetővé tesz egy mérséklő stratégiát, ha van plusz likviditás az osztalékból.
Tapasztalatok szerint az osztalékot visszaforgatják az ügyfelek a befektetéseikbe?
Ez szituációtól függ. Az ügyfelek néha belevásárolnak, néha nem, mert nekik másra kell a cash flow. Néha nem ugyanabba vásárolnak bele, hanem más eszközökbe, hogy diverzifikálják a portfóliót. Ez sok esetben a kezdeti stratégia függvénye is. Ha valaki eleve nem ezt szeretné, ott ez fel sem merül. De lehet konzervatívabbá tenni vele a stratégiát.
Mivel azt látjuk, hogy nagyon sokan általánosságban az árfolyamok mozgására reagálnak, ezért a befektetők nagy része még a value, osztalékot kifizető cégeknél sem az értéket veszi meg, hanem nagyon sokan árfolyamot vesznek meg.
A jelenlegi energiaválság segíti a megújuló energia irányú fejlesztéseket, mert oda áramlik a pénz. De miért nem látjuk ezt most az árfolyamokban?
Az aktuális alternatív energia lehetőségek úgy vannak kiszámítva párhuzamosan, hogy mennyibe kerül az olaj, a dízel, a benzin vagy a gáz. Ha ezeknek az ára alacsony, akkor a rentabilitása egy új invesztíciónak gyenge és akkor túl hosszú idő kell, hogy ez pozitívba forduljon.
Ha az árak magasak az alternatív energiánál, úgy mint most, akkor a fejlesztések megtérülésének költségei – tehát az az idő, amikor pozitívba fordul az invesztíció, rövidebb lesz. És ez az, amit el kell fogadni, hogy a legtöbb dolgot mi nem azért találtuk fel, mert kedvünk volt, hanem az mindig egy gazdasági kérdés: mi az alternatíva, és ha ezt megcsináljuk, mikor van meg a rentabilitása. Ezért a magas ár, az alapjában segít az új innovációk fejlesztésében, de erre idő kell.
A másik, hogy ezek az új energiaforrások 2020 után előreszaladtak és most vissza kellett korrigáljanak. De az árfolyamnak semmi köze nincs a belső értékekhez és azokhoz a fejlesztésekhez, amik jönnek.
A magas árnak van egy nevelő hatása is, hogy igenis változtassanak a szokásaikon és invesztícióikon az emberek. Akkor is, ha fáj a magas ár, ez segít a transzformációban, és a függőségek lerázásában. Ami most történik az energiatranszformációnak egy gyorsítója. Kemény az emberekkel szemben, de az energiatranszformációban segít.
