Manapság egyre többeknek jut eszébe, hogy otthagyják munkájukat és csakis kriptopénzekkel fognak foglalkozni, mert az mekkora üzlet! Nekünk is egyre több ügyfelünk teszi fel a kérdést: mi van a bitcoin-láz hátterében? Egyáltalán, a bitcoin devizának számít?
A blokklánc technológia
Nem egy szép szó, de a blokklánc tulajdonképpen egy fizikailag megosztott adatbázis és a hozzá kapcsolódó algoritmus. Ezek együtt egyedülálló módon képesek biztosítani az adatok átláthatóságát és nyomon követhetőségét:
- Az elosztott adatbázis leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az adatokat nem egy központi helyen tárolják, hanem a hálózatban szereplő mindegy egyes résztvevőnek van egy példánya (amely ugyanazokat az adatokat tartalmazza).
- A blokklánc tulajdonképpen egy olyan nyilvántartás, amelyben minden egyes adatblokk validálásra kerül. Egy blokk csak akkor érvényes, ha az előtte lévő összes is az. Az új adatblokk pedig csak az azt megelőzőekkel együtt érvényes, innen a blokklánc kifejezés.
A coin bányászata
Az algoritmus futtatásához és a blokklánc működéséhez rengeteg energia szükséges. Az új technológia különlegessége a felhő-megoldásokból ered: a számításhoz szükséges teljesítményt nem egy központi számítógép adja, hanem a világ számos, a hálózatban résztvevő gépe. Ez az úgynevezett bányászás: a számításokhoz szükséges erőforrásért cserébe – tulajdonképpen egy matematikai probléma megoldásáért – a résztvevők nem klasszikus pénzt, hanem „coin”-t kapnak. A coinok értéke egyrészt a számítási teljesítmény energiaköltségeiből, másrészt az utóbbi időben spekulációs céllal felsrófolt piaci értékből tevődik össze.
A kriptodevizák devizák?
Tegyük fel, hogy van egy probléma, amelynek megoldására írnak egy blokklánc alapú programot. A program alapján futó számítások eredménye, a megoldások kapnak egy nevet. Az elnevezések annak függvényében különböznek, hogy milyen problémákra nyújtanak megoldást: bitcoin, ether vagy ripple – e nevek (kriptodevizák) jelölik manapság – igaz, hamisan – az „új pénznemet”.
Tehát nem klasszikus pénznemről, hanem technikai megoldásról van szó. Mivel azonban ez a megoldás hordozza a fizetőeszközökkel szemben támasztott lényeges tulajdonságokat, megszületett az ötlet, hogy szolgáljon csereeszközként. Vagyis egyértelmű, hogy nem igazi valutáról van szó.
Maga a közösség terjesztette el ezt a hamis tényt, amit a sajtó egész egyszerűen átvett. Az árak nem azért emelkedtek, mert e technikai megoldás olyan kifinomult, hanem mert spekulációs okokból nőtt a kereslet. Nincs más magyarázat, mint a bitcoin iránt nyerészkedési vágyból felfokozott kereslet.
Éppenséggel bármit be lehet árazni.
Ha a kereslet nagyobb lesz, mint amennyit az érintett áruból elő lehet állítani, akkor az ár emelkedik. Bármilyen áruval lehet kereskedni, ettől azonban az áru még nem pénznem. Egy közösség dönthet úgy, hogy bármilyen árut elfogad fizetőeszközként, egy baráti kör például megegyezhet abban, hogy a fázós lábnak megoldást jelentő zoknit elfogadja fizetőeszközként. 🙂
A bankokat veszélyezteti az új technika?
A pénzügyi ágazat egyik része a fizetési forgalom lebonyolítása. Igaz, ez eltarthat akár 3-4 napig is. Ez az idő a bankoknak nem kifejezett hátrány, hiszen eközben is dolgozhatnak a pénzzel. A művelet bankokon kívül blokklánccal alig néhány percet vesz igénybe. Ez a pénzügyi világnak nyilván veszteség.
Ugyanakkor az új technológiát már a pénzügyi világ is alkalmazza: az innováció saját struktúrájukat javítja, és így nem veszítenek ügyfelet. Sok más ágazat is alkalmazza a blokkláncot különböző problémáikra. Így nemrég a Kodak is egy problémára a blokkláncban talált megoldást, csakúgy mint egy italgyártó, egy orvostechnikai vállalat, illetve több, a telekkönyv nyilvántartással nehezen boldoguló önkormányzat. A vállalatok nem a spekuláció hajtotta drága megoldásokat választják, hanem vagy az olcsóbb újakat, sőt, akár saját blokkláncot fejlesztenek.
Így csak idő kérdése, mikor normalizálódnak az árak.
A Kodak bejelentése, miszerint blokkláncot alkalmaz, egyértelműen mutatja, milyen ideális megoldás várható a technikától. Esetükben a fotósok szerzői jogokért küzdenek, és persze azért, hogy ezek révén bevételhez jussanak. A Kodak blokklánc-adatbankja mindent átláthatóvá és biztonságossá tesz. Ha valaki egy ilyen adatbankból használ vagy tovább ad képet, akkor minden ilyen mozgás egyértelműen felismerhető, az elszámolás pedig automatikus és biztos.
A blokklánc velünk marad!
A technológia, amely ma még teljesen ismeretlen megoldásokat hoz, sok mindent megváltoztat majd. A „coinok” a felhajtás jelenlegi szakasza után ismét visszakerülnek a normális szintre, és csak az marad meg, amely valódi problémák megoldására alkalmas.
Sok olyan új coin jön majd létre, amely részt vesz a fizetési áramlatban is. Kapcsolódásukat a rendes pénzügyi rendszerhez világosan szabályozzák majd.
Végezetül. A ma spekulációs céllal felfújt kripto-megoldás hagyományos értelemben nem befektetési forma! A lényeg, hogy a kripto megoldásoknak csak addig van értékük, amíg valaki a piacon ezt az értéket elfogadja. Ha senki nem tesz így, akkor nincs értéke. Ez pedig a részvényeknél és aranynál egészen más, azoknál van mindig „belső” érték.