2022 a kijózanodás éve?

Az elmúlt években egyfajta eufória jellemezte a piacot és a gazdasági életet, és most ebből fel kell ébrednünk. Szakértőinkkel arról beszélgettünk, hogy ez hogyan hat a portfólió kialakításokra, és mire érdemes figyelni a kijózanodás évében? Míg az egyik pillanatban van egy olyan jövőképünk, hogy a vízzel, napenergiával hajtott életünkben kiszolgálnak minket a gépek, addig a következőben ott van egy apokaliptikus vízió is. Nagyon gyorsan át lehet nyergelni egyikből a másikba.

A globális recessziótól való félelem folyamatosan jelen van. Vajon ez mire sarkallhat minket a kijózanodás évében?

Két olyan év áll mögöttünk, amikor azt láttuk, hogy a piacok emelkedtek. De ezt gondolhattuk, hogy előbb vagy utóbb meg fog fordulni. Az év elején a piacok féltek attól, hogy a központi bankok a kamatokat kezdik emelni és lehet, hogy túl agresszívan emelik, és miután a piac rájött arra – és ezen keresztül a központi bankok is rájöttek, hogy valójában a kamatemeléssel az aktuális inflációt nem nagyon tudják direktbe érinteni –, ennek az a mellékhatása lett, hogy ez csak a recesszión keresztül mehet.

A recesszió megállapítása technikai definíció szerint, minimum két negyedévnek a növekedése negatív kell legyen egymás után, tehát ezt leghamarabb július közepe, vége fele tudjuk meg, hogy recesszióban voltunk-e. De vannak indikátorok is, amik ezt mutatják és most már a központi bankok és a politika is kezdi az embereket erre felkészíteni. Tehát a következő, ami hivatalossá fog válni, az nagy valószínűséggel a recesszió lesz.

A bankok intézkedése csak akkor lesz hatással az inflációra, ha a keresletet le tudják lassítani. És a kereslet lelassítása egy bizonyos részben a recesszióval jár.

Ahhoz, hogy az infláció ilyen magasan van mindenhol, mennyiben járult hozzá, hogy különböző módon helikopterpénzeket kaptak az emberek és szinte számolatlanul fogyasztottak?

Ha valaki előre elmondta volna, hogy így minden összejön egyszerre, akkor ez egy perfekt medvepiac. Ehhez képest, ha megnézzük, hogy hol van az aktuális gazdaság, az az egyik leggyengébb indexet mutatja. Nagyon ellenálló a gazdaság, amit látunk, és az egyik téma, amit újra és újra idéznek, hogy az olcsó pénz szórása az nem érkezett meg. És ha nagyon sok olcsó pénz lenne, akkor a likviditási körforgásnak magasnak kellene lennie. De ehhez képest a likviditási körforgás csökkent, és ez a különös.

Vannak olyan paraméterek, melyeket nem tudunk irányítani kamatokkal. Például a kínai hozzáállást a covidhoz nem lehet, a beszállítási láncok helyreállítását, az ukrán háborút nem tudjuk megállítani. És ez a három fő oka annak, hogy az ellátás oldalán jelentek meg a problémák, és ezért nem az olcsó pénz az oka annak, amit most látunk.

Az olcsó pénznek milyen volt a hatása Amerikában?

Inkább ott láttuk azt, hogy a pandémia alatt a lockdownban direkt likviditás érkezett. Ez világszerte máshol nem történt meg. Kiszámolták, hogy hova került volna az amerikai infláció enélkül a támogatás nélkül. Azt látjuk, hogy alacsonyabb lenne, de ugyanúgy a dinamikája a lockdown után elindult volna felfelé. Tehát valamilyen formában most azt látjuk, hogy ez hiba volt. Az olcsó pénz azt szuggerálja az embereknek, hogy ott van valaki, akik tényleg pénzt gyártanak, és osztanak ki, és akkor vannak valakik, akik ezt megkapják, de ez nem így van.

A FED és az Európai Központi Bank nem egyformán végzi a ‘tűzoltó’ munkát?

Nem is lehet, mert teljesen mások a helyzetek. Amerikában jelenleg úgy tűnik, hogy annyira erős a gazdaság, és annyira erősek a termékek, hogy megvásárolják. Az, hogy egy deviza mennyire erős vagy mennyire gyenge, azon is múlik, hogy mennyire erős a termék és mennyire akarja a piac a terméket. Ha kell gyenge deviza azért, hogy a termékemet megvásárolják, akkor nem a deviza a megoldás, hanem a termékem minőségén kell, hogy változtassak.

A tartósan erős dollár befolyásolhatja a FED lépéseit?

Az amerikai gazdaság sokkal gyorsabb és nyitott szemmel dől a recesszióba, és megy bele a krízisbe. Sokkal gyorsabban létrejönnek új munkahelyek, sokkal rugalmasabb a piac. Egy nagy különbség van, Amerikában a dráguló energia és a kevés munkaerő vezet oda, hogy az infláció növekszik. Európában a bérek még nem vezetnek inflációhoz, hanem ez le van maradva. És ez egy lényeges különbség, hogy ezért milyen gyorsasággal és hogyan tud reagálni a FED vagy az EKB.

A gazdaság úgy tűnik, hogy elég erős, hogy elbírja az erős dollárt. Volt egy nehéz gazdasági időszak, de a jó minőségű vállalatok ezt nagyon szépen átvészelték, nagyon nagy értéknövekedéseket tudtak elkönyvelni. Ez most is jelen van, de közben, ha megnézzük ezeknek a cégeknek a számait, óriási léptékben növekszik. Például egy Walt Disneynek a média birodalmához rengeteg új előfizető csatlakozott, annak ellenére, hogy van egy ilyen inflációs ellenszél. Láthatjuk, hogy az erős dollár nem hatott negatívan ezekre a minőségi nagyvállalatokra.

„Európa nem tud kamatot emelni, mert a dél-európai országok csődbe mehetnének miatta.” Igaz ez a kijelentés?

Megvan-e erre a reális esély? Vagy pedig gazdaságilag nem állnak annyira rosszul ezek az államok, és Európát nem ez tartja vissza a kamatemeléstől?

Van olyan globális elemző is, ami azt mutatja meg, hogy az a kamatemelés, ami most megtörtént, az már túl sok volt a dollárszektorban. És ha Európát megnézzük, akkor itt egy pár eurózónán kívüli központi bank elkezdett már kamatokat emelni. Idén már összesen 80 kamatemelést láttunk különböző központi bankoktól. Az az emelés, ami most megtörtént, az 3-5x-ösére emelte a kamatszintet egy éven belül. Ez számokban nézve nem sok, de százalékban radikális.

Ebben azért sok igazság van abban a tekintetben, hogy az elmúlt évtizedekben is egy komoly visszafogó erő volt, hogy az említett dél-európai államok annyi hitelt vettek fel, hogy valóban reálisan veszélyeztetve lennének. Ezeknél az euró milliárdoknál jelentős egy fél százalékos emelés is, és egyébként is nehéz ezeknek az országoknak a törlesztése.

1980 óta folyamatosan csökkenő kamatszinteket láttunk, az érdekes az is, hogy mindig, amikor nagyon erős növekedés volt és azután a gazdaságnak túl sok lett és recesszióba kerültünk, akkor erre a helyzetre, mikor hivatalosan ki lett jelentve a recesszió, a központi bankok kamat csökkentéssel reagáltak. Ha most megérkeznének a hírek, hogy az amerikai gazdaság is recesszióban van, akkor a FED-nek van lehetősége csökkenteni.

Maga a kamatemelés, az eszközvásárlás visszafogása, esetleges kivezetése, ez lehet-e egy válságkezelési modell?

Azzal ki kell békülnünk, hogy a recessziót már nem tudjuk megakadályozni. Ezért ma a központi bankok már nem tesznek semmit, ez nem cél, sőt! Inkább az a cél, hogy ez végre meglegyen. Mert vannak olyan összefüggések, melyek azt mutatják, hogy ha ez meglenne, akkor ez leveszi az inflációról a nyomást.

Mi ma arról beszélünk, hogy az infláció mennyire érinti az embereket. De a befektetési eszközök inflációja már évtizedek óta nagyon nagy. Amit most látunk, az a fogyasztóiár-index, ami azt jelenti, hogy a napi élet költségei megváltoztak, de a háttérben a befektetőknél az infláció értéke évtizedek óta magas. A befektetők rájöttek arra, hogy a tőkepiaci volatilitás az még nagyon alacsony ára annak, hogy a vagyonomat meg tudjam őrizni érték oldaláról. Ezt a volatilitást jobban tudják kezelni. A jó hír, hogy a kis tőkének is van lehetősége portfóliót kialakítani, és a vagyonát védeni.

A munkaerőpiac alakulása is hatással van az inflációra?

Ez is egy olyan terület, melyre sokan nem is gondolnak, viszont ez nagyon nagy mértékben jelen van: a bérinfláció. Az amerikai piac gyorsabb, ott a béren keresztül jelenik meg az infláció. Ha a kereslet nagy, a kínálat kevés, az árak mennek fel, 30-40%-kal emelkedtek a bérelvárások például a lockdown után is.

Európában az infláció hatását az energiaellátás az, ami nagyon erősen megindította. És most vannak a bértárgyalások. És ez azt jelenti, hogy az infláció miatt magasabb béreket várnak el, és majd a jövő évre kerülnek a magasabb bérek a vállalatok mérlegeibe. Ha növekszik a munkanélküliek száma, akkor többen állnak rendelkezésre a piacon. Ha több a munkanélküli, akkor több a kínálat, olcsóbban lehet munkaerőt találni.

A magas infláció nem járul hozzá a munkanélküliség növekedéséhez?

Megint az a kérdés, hogy a kereslet mit csinál. Az árak növekednek, mert megveszi a fogyasztó. Az más kérdés, hogy miből veszi meg? Van annyi tartaléka és feléli a fogyasztó, vagy a magasabb bér miatt meg tudja engedni magának, hogy drágább árut vásároljon. Vagy akár hiteleken keresztül. Az infláció mértéke addig van balanszban és összefüggésben, amíg az áremelkedést a piac felszívja.

Vissza kellene fogjuk a fogyasztást arra szintre, amelyik szintet pillanatnyilag a munkaerőpiac és a rendelkezésre álló szolgáltatók ki tudnak szolgálni, anélkül, hogy az árat emeljék. Még nem értük el azt a fájdalomküszöböt, amikor megfordulna az életvitel. Nyilván elsősorban azok fogják nagyon hamar elérni ezt, akiknek személyi hitelük van, ingatlanvásárlási hitelük van. Ott nagyon megemelkedhetnek a törlesztőrészletek, melyek tényleg a fájdalomküszöböt súrolhatják.

A másik infláció gerjesztő téma, az energia ár. Elértük már a plafont, vagy még várható, hogy lesznek meglepetések?

Meg kell érteni, hogy a háború nélkül is az alap energiaforrások ára ezekre a szintekre emelkedett volna. Ez egy gyorsítás csak, mint amit például a covidnál láttunk, ott is bizonyos transzformációs folyamatok gyorsulását láttuk.

Hogyan érdemes esetleg porlasztani a portfóliót eszköz oldalról?

A kép alapjában nem változott meg. Az teljesen mindegy, hogy az elmúlt évek jó hangulata menne-e tovább (bár az is egy torzított kép volt a covid és a lockdown miatt) vagy az aktuális helyzetben vagyunk, ahol próbálunk ebből a tűzoltásból kiszállni és új normalitást találni. A következő 1-3 évre valójában szükséges likviditást azt megtarthatja nyugodtan az ügyfél fiat rendszerben. Ezt nem érdemes befektetni, ezt ki lehet jelenteni. És az a része a likviditásnak, ami tartalékként megvan, és nem szükséges a következő 3-5 évben, azt a fiat rendszeren kívül érdemes egy portfólióba felépíteni.

Mutasd meg a portfóliódat és én megmutatom milyen az életfelfogásod, és hogy gondolkozol!

Milyen az elképzelésem a gazdasági fejlődésekről és azt hogyan tudom a portfólióban leképezni. Akkor nem kell néznem azt, hogy mit csinálnak az árfolyamok. Ez a nehéz azoknak, akik nem foglalkoznak napi szinten a tőkepiaccal, hogy a napi mozgások ellentmondanak annak, ami bizonyos befektetési eszközök mögött van. És azok a dolgok, melyek naponta nem ingadoznak, azok úgy tűnnek, hogy stabilak. De közép és hosszú távra nagyon nagy az értékvesztés mögöttük.

És ezt az ellentmondást kell, hogy feloldja a befektető magában. Azt kell megkeresni, hogy ki az, akivel bizalmi szinten az elvárásait, félelmeit, gondolatait meg tudja beszélni.

Az időtartam a lényeg, nem az időzítés.

Még aki rosszabb időben fektetett is be, még az is jobban járt, mint aki egyáltalán nem fektetett be. (Nyilván, ha minőségi eszközöket választott.) Ha magas minőségű eszközöket sikerül választani széles körben, akkor annyira nem kell tartanunk attól, hogy most alkalmas-e ez az időszak arra, hogy befektessünk. Majd a kiszállási időszakot kell jól megítélni.

Ha téged is érdekelnek a befektetések, akkor nézzük meg a céljaid eléréséhez milyen lehetőségeid vannak!

Jelentkezz ingyenes konzultációra!

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.
Mi a helyzet a technológiai és e-mobility szektorban?

Mi a helyzet technológiai és az e-mobility piacon?

Ez a nyár egyáltalán nem az uborkaszezonról szól, egymás után jönnek a hírek. De van két téma, amiről mostanában kevesebbet hallunk a médiában az 1-2 évvel ezelőtti hírekhez képest. Mi van a technológiai piacon? Régebben sokat beszéltünk róla, hogy ez egy húzó ágazat, de mi a helyzet most?  Kevesebbet hallunk a korábbiakhoz mérve az e-mobility

Lényeges szampontok megtakarításhoz

Néhány lényeges szempont a megtakarításokhoz

Eheti vlogunkban arról beszélgettek szakértőink, hogy a jelenlegi piaci helyzetben egyösszegű vagy rendszeres megtakarítást érdemes-e indítani, valamint, hogy mit is jelent az, hogy a kamat tulajdonképpen egy kockázati felár. Ügyfeleink a megtakarítási programokkal és a kamatok kockázatával kapcsolatban kérdezték szakértőinket: Nagyon sokan rendelkeznek olyan megtakarítási programmal, ahol éves díjat fizetnek. A jelen gazdasági helyzetben érdemes-e

Tulajdonképpen miért is jó nekünk az ESG?

A napokban a befektetők, illetve azok, akik befektetési egységekhez kötött biztosításokat tartanak a portfóliójukban egy érdekes kifejezéssel találkoztak. Augusztustól az ESG szabályozás új szintre lépett, több ügyfelünk is kapott levelet a pénzintézetektől ezzel kapcsolatban. Szakértőinkkel ez alkalommal arról beszélgettünk, hogy hogyan érinti ez pontosan a befektetéseket.

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?