A beszélgetés központi témája a likviditás szerepe a gazdaságban és a befektetők életében. Iványi Ildikó és János Zsolt részletesen kifejtik, mi történik akkor, ha a pénzügyi körforgás lelassul vagy megáll, hogyan érint ez iparágakat, vállalatokat és befektetőket, és miért jelent óriási kockázatot a likviditás hiánya akkor, amikor egy eszközt el szeretnénk adni. A szakértők kitérnek az állami beavatkozások – például a COVID alatti helikopterpénz – hosszú távú hatásaira, a kötvénykibocsátások következményeire és a gazdasági problémák jövőbe tolására is. A privát befektetők felelősségét és a pénzügyi képzés hiányosságait is hangsúlyozzák, kiemelve, hogy aki nem érti a kötvények mögötti kockázatokat, könnyen rossz helyzetben találhatja magát egy likviditási válság esetén.

A likviditás jelentősége a modern gazdaságban

A likviditás a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb alapköve, amelyről a beszélgetésben János Zsolt hangsúlyozza: két szempontból is nélkülözhetetlen. Egyrészt azért, mert ha a gazdaság valamilyen okból megáll – mint a COVID alatt –, az iparágak és a munkahelyek önmagukban nem képesek elegendő cashflow-t termelni. A munkahelyek körülbelül 60%-a a hitel- és kötvénypiacokból származó likviditásra épül likviditas20251119. Ha ez a háttérfolyamat megszűnik, elsőként a gyengébb, hitelből finanszírozott ágazatok kerülnek veszélybe.

Konkrét példaként elhangzik az OpenAI is: hiába használják világszerte a ChatGPT-t, a vállalat megfelelő likviditás nélkül – kötvények és hitelpiacok nélkül – működésképtelenné válna. Ez rávilágít arra, hogy a technológiai innovációk sem létezhetnek folyamatos pénzügyi körforgás nélkül.

Másrészt a likviditás kritikus szerepet játszik abban, hogy a befektetők mikor és milyen áron tudnak kiszállni egy eszközből. A legtöbb befektető azt feltételezi, hogy a megvásárolt eszköz értéke időtől függetlenül stabil marad, vagy nőni fog. A valóságban azonban kizárólag az eladás pillanatában elérhető piaci likviditás dönti el, mennyit ér az adott eszköz.

Ingatlanpiac – a likviditási probléma látványos terepe

A beszélgetés egyik hangsúlyos része az ingatlanpiacra koncentrál, ahol az árak változása és a likviditás hiánya közvetlenül és látványosan jelenik meg. Az elmúlt 15 évben – illetve a nyugat-európai piacokon – jól látható, hogy az ingatlanok értéke nemcsak felfelé, hanem lefelé is mozoghat, és az eladási képesség sokszor nem attól függ, mennyire jó maga a termék, hanem attól, hogy van-e vásárló, aki képes és hajlandó azonnal fizetni.

A befektetők elsődleges célja gyakran nem is a hozam elérése, hanem az, hogy megőrizzék a pénzük vásárlóértékét. Mivel a készpénz inflálódik, sokan olyan eszközöket keresnek – például ingatlant – amelyek legalább stabilan tartják az értéküket. De ez csak akkor valósul meg, ha az adott pillanatban létezik megfelelő likviditás a piacon.

A helikopterpénz hatása és visszavonásának nehézségei

A COVID alatti helikopterpénz – vagyis az államok által a gazdaságba pumpált extra likviditás – fontos téma volt. Ildikó rákérdezett, mi történik ezzel a pénzzel, és hogyan lehet visszaszívni a rendszerből. János Zsolt válasza szerint ez rendkívül nehéz, szinte olyan, „mintha az alkoholistát egyik napról a másikra megvonnánk az adagjától”.

A központi bankok – például az amerikai Fed – időről időre megpróbálják a Quantitative Tightening (QT) programmal kivonni a likviditást a piacról. De egy pont után ez már több kárt okoz, mint hasznot. A gazdaság szereplői – vállalatok, fogyasztók, befektetők – egyaránt hozzászoknak a bőséges pénzhez, és erős függőség alakul ki.

A beszélgetésben az is elhangzik, hogy a modern társadalmakban már elvárás lett a „megmentés”: a politikai és gazdasági nyomás miatt egyre kevesebb szektort hagynak csődbe menni. A probléma ezzel azonban az, hogy az államnak – bevétel hiányában – kötvénykibocsátással kell finanszíroznia a mentőöveket, ami hosszú távon komoly árkokat ás a költségvetésben és a jövő generációk vállára tolja a terheket.

Mi történik, ha a befektető vásárolja meg a kockázatot?

Amikor az állam kötvényt bocsát ki, és azt a lakosság vagy a privát befektetők vásárolják meg, akkor a kockázat – amely eredetileg az államnál keletkezett – áttevődik a befektetőre. János Zsolt szerint ez a mechanizmus azért működik ilyen könnyen, mert a pénzügyi műveltség nagyon alacsony, és sokan nincsenek tisztában a kötvények valódi kockázatával.

Amíg minden jól működik, addig a befektetők ezt nem is érzékelik, de amikor befagy a piac, az „ébredés” általában túl későn jön – sokszor akkor, amikor már nincs lehetőség időben kiszállni.

A szakértő szerint nem reális elvárás, hogy a nagy rendszerek majd gondoskodnak az emberek pénzügyi oktatásáról – egyszerűen nem érdekük. Aki viszont felelősséget vállal saját döntéseiért, és maga akar tanulni, annak megvannak az eszközei és lehetőségei.

——————

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/  

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/ 

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Business illustrations by Storyset