Idei utolsó Díványbeszélgetésünkben szakértőink a 2025-ös globális gazdasági környezet legfontosabb kérdéseit elemzik: részvénypiacok, kamatpálya, technológiai lufi, mesterséges intelligencia-küzdelem, alternatív befektetések (arany, ezüst), kriptoeszközök szabályozása, valamint a közelgő FED-döntések és az esetleges év végi piaci rali esélyei. A diskurzus központi eleme az, hogy a piacok mindig zajosak, de a gazdaság alkalmazkodóképessége miatt a hosszú távú befektetés továbbra is kulcsfontosságú. A szakértők egyetértenek abban, hogy jóslatokba bocsátkozni nem érdemes, viszont a befektetői tudatosság, a megfelelő arányok és a hosszú távú szemlélet elengedhetetlen.
2025 gazdasági hangulata
A beszélgetés résztvevői azzal indítanak, hogy a 2025-ös év eseménydús, sok zajjal tarkított időszak volt – bár János Zsolt szerint valójában minden év ilyen. Hangsúlyozza, hogy a befektetők hajlamosak túlértékelni az aktuális bizonytalanságokat, miközben elfelejtik, hogy a piacok mindig is hullámzóak voltak. Ez a folyamatos „őrület” az oka annak, hogy sokan várnak a „nyugodtabb időszakra” a befektetések megkezdésével – holott ilyen időszak sosem jön el. A tőzsdék szerinte gyakran nincsenek összhangban a hírekkel, mert előre áraznak vagy egyszerűen nem reagálnak egy-egy tényre.
Magas kamatkörnyezet és vállalati értékeltségek
A beszélgetés egyik fő témája a részvénypiacok teljesítménye a magas kamatkörnyezetben. A résztvevők kitérnek arra, hogy a globális gazdasági növekedés 2025-ben inkább stagnál vagy lassul, de ez önmagában nem határozza meg az árfolyamok mozgását. A vállalati értékeltségeket az elvárások és a spekulatív tőke ugyanúgy befolyásolják, mint a fundamentumok.
Elhangzik az is, hogy a piac hosszú távon alkalmazkodó: a vállalatok minden körülmények között arra vannak késztetve, hogy problémákat oldjanak meg – különben lecserélik a vezetésüket, vagy csökken az árfolyamuk.
A FED és az EKB szerepe, kamatvágási várakozások
A beszélgetők részletesen kitérnek a központi bankok feladatára és korlátaira.
A FED két fő tényezőt követ:
- munkaerőpiac állapota,
- infláció alakulása.
Mivel ezek a mutatók még nem indokolnak agresszív kamatvágást, a piac jelenleg is csak találgat a decemberi döntésről. A beszélgetés egyik érdekes pontja, hogy a hosszú hozamok 2024–25-ben másképp viselkedtek, mint korábban: míg a rövid kamatok csökkentek, a hosszúak emelkedtek. A szakértők szerint ennek oka, hogy a hosszú hozamokat ma már sokkal inkább a piac, nem pedig a jegybankok irányítják.
A japán példa (a jegybank hosszú kötvények felvásárlása) felmerül mint elméleti lehetőség, de a résztvevők is elismerik, hogy még nem tudjuk, hosszú távon fenntartható-e ez a modell.
Technológiai szektor, AI-infrastruktúra és a „lufi-kérdés”
A technológiai részvények és a mesterséges intelligencia domináns szerepe a beszélgetés egyik legélénkebb szakasza.
A szakértők szerint nem maga az AI lufi, hanem az AI-infrastruktúrát építő iparágak lehetnek túlárazva.
A mesterséges intelligencia körüli hype példátlan beruházásokat indított el az adatközpontok, chipgyártók irányába – amelynek motorja részben a befektetői fantázia, részben pedig az olyan nyilatkozatok, amelyek például államosítási lehetőségeket vetítettek előre (pl. OpenAI vezetői részéről). Ez bizonytalanságot okozott a piacon.
A beszélgetés kitér az USA–Kína technológiai versenyre is. Itt az a fő felismerés, hogy a jövőben valószínűleg nem egyetlen monopol megoldás lesz:
– lesz „Ferrari” típusú, csúcstechnológiájú, nyugati AI,
– és „Tata” típusú, olcsóbb, szélesebb rétegek számára elérhető alternatíva is.
Arany, ezüst és más alternatív befektetések
A beszélgetés másik fontos szála az arany és ezüst szerepe mint hosszú távú biztonsági befektetések. Elhangzik, hogy:
- az arany árfolyamát nem csak a befektetők, hanem az ipari felhasználás is mozgatja,
- három fő csoport vesz aranyat:
- ipari felhasználók,
- buy-and-hold befektetők,
- spekulatív pénzügyi szereplők.
A papírarany–fizikai arany kérdés is előkerül, különösen a spekuláció miatt.
Az ezüst esetében hangsúlyozzák, hogy az iparági felhasználás (pl. megújuló energia) miatt további emelkedési potenciál lehet.
A fő üzenet: mindig érdemes befektetni, de csak akkor, ha érti a befektető, mi mozgatja az adott eszköz árát.
Kriptoeszközök: szabályozás, ETF-ek, volatilitás
A kriptókkal kapcsolatban az a fő megállapítás, hogy a korai évek „szabadsága” megszűnt.
A szabályozás (pl. MICA az EU-ban) egyre erősödik, az anonimitás egyre kevésbé működik.
Viszont a kriptó megjelent intézményi ETF-ekben is, ami teljesen új szintre emelte a szerepét, még ha ez nem is az árfolyam stabilizálása, hanem inkább a pénzügyi ipar értékesítési érdeke.
Elhangzik az is, hogy stabil árfolyam nem ott keletkezik, ahol sok a „buy and hold” befektető – hiszen ez épp csökkenti a likviditást, és árnyomást generál felfelé.
Amerikai shutdown, infláció és a FED-döntés bizonytalansága
A résztvevők kitérnek arra, hogy a 40 napos amerikai kormányzati leállás (shutdown) torzította a gazdasági adatokat. A FED decemberi döntése ezért „vakrepülés” lehet, mivel a releváns adatok a döntés utánra csúsznak.
A vállalati profitokra ható vámok témája szintén előkerül: sok cég egyelőre lenyelte a vámköltségeket, nem hárította át az árakra – ez segítette az infláció csökkenését, de hosszú távon fenntarthatatlan.
Közeleg a Mikulás-rali?
Az év végi „Santa Claus rally” kérdése mindig népszerű, így most is előkerül.
A beszélgetők rámutatnak:
- a november–december hagyományosan erős időszak,
- a friss korrekció akár pozitív előjel is lehet,
- de jósolni nem lehet.
A magyarázat szerint az év végi alacsony forgalomban a nagy vagyonkezelők könnyebben „tupírozzák” fel az árakat, hogy a jelentéseik kedvezőbben mutassanak.
Biztató zárógondolatok: likviditás és gazdasági alkalmazkodás
A beszélgetés pozitív üzenettel zárul:
– amíg a gazdaság működik,
– amíg fogyasztunk,
– és amíg likviditás áramlik a rendszerbe (akár államadósságon keresztül),
addig a tőkepiacok hosszú távon felfelé tartanak.
Ezért nem befektetni a legnagyobb kockázat.
A döntő kérdés mindenkinek:
„Milyen intelligens módon tudok részesedni a gazdaság problémamegoldó képességéből?”
——————
Beszélgetőpartnerek:
Bognár Beatric, a PFS-Partners pénzügyi tervezője
Dr. Bulyovszky Tamás, a PFS-Partners pénzügyi tervezője
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
Kozsa Tibor, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
—————–
KSD Akadémia: https://ksd-academy.com/penzugy1.html
——————
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
