Aktívan kezelt eszközök és a stop-loss

Aktívan kezelt eszközök és a stop-loss

Szakértőink az aktívan kezelt befektetési eszközökről és a stop-loss alkalmazásáról beszélgettek. Habár a portfólió menedzserek is használhatják ezt az eszközt, a privát befektetőknek a stop-loss nem mindig a legjobb választás. Ez is lehet egy jó eszköz a befektetők kezében, de a pénzügyi tudatosság nélkülözhetetlen a sikeres befektetésekhez.

Aktívan kezelt befektetési alapok és a momentum

00:00:23 IVÁNYI ILDIKÓ: A múlt heti Díványbeszélgetésünket követően többen érdeklődtek egy bizonyos eszközosztály után, és ez az aktívan kezelt eszközök voltak. Többeknek a portfóliójában van ilyen eszköz, és a kérdés az volt, hogy ez a gyorsan változó piaci helyzet, amiben most vagyunk, tehát a momentum, hogy épül be egy aktívan kezelt eszközbe, vagy beépül-e egyáltalán, foglalkozik-e a portfólió menedzsment ezzel?

00:01:10 JÁNOS ZSOLT: Ez itt most 2 fogalom volt, amit szétszednék. Az egyik az aktívan kezelt, ami azt jelenti, hogy azon a sávon belül, azokkal a paraméterekkel, amire meg van szabva az alap, az alapkezelő persze, hogy az aktuális piaci helyzetekre reagál. Ez a legtöbb esetben mindig jobb, mint hogyha egy privát ember próbálná hébe-hóba esetleg így lassan lekövetni az eseményeket.

A másik a momentum: ez azt jelenti, hogy addig, amíg lendületben van egy bizonyos iparág, addig akár a pozitív momentumot, tehát a nyereségeket nem korlátozza, aki tartja azt az eszközt, hanem engedi a momentumot menni, majd remélhetőleg stop-loss-okkal lebiztosítja magát, hogyha fordul az a trend, a momentum akkor ne csökkenjen teljesen vissza, vagy ne menjen veszteségbe. A kettő alapjában akár néha ellentmond egymásnak, mert az aktívan kezelt azt jelentené, hogy a momentumot, a lendületet nem engedem, hanem hamarabb azt mondom, hogy kvázi ebből elegem volt és kiszállok. Elég naiv megközelítés azt mondani, hogy akkor egy kicsit jó és eddig elég volt, akkor kiszállok, mert ha megvan a momentum, akkor nem lehet tudni, hogy az meddig megy.

Stop-loss az aktívan kezelt eszközökben

00:02:35 IVÁNYI ILDIKÓ: Az is egy nagyon közszájon forgó fogalom, hogy beállítjuk az úgynevezett stop-loss-t. Akkor gyakorlatilag ezeknél az aktívan kezelt eszközöknél ez a fogalom nem játszik, vagy ez nincsen egyáltalán beállítva?

00:03:00 JÁNOS ZSOLT: Tehát az, hogy valaki beállít egy stop-loss-t, az normális esetben bármelyik eszköznél meg lehet. Tehát egy aktívan kezelt vagyonkezelésnél is ezt be lehet állítani, mert lehet, hogy például egy olyan szűk témakörre van a meghatalmazás az alapkezelőnél, és azon belül igaz, hogy aktívan kezeli, de abból a szektorból nem tud kiszállni és hogyha az egész szektorral történik valami, akkor az alapkezelőnek – aktívan kezelve is – nem marad más, mint a szektorban benne lenni és akár zuhanni visszafele.

Ha most vennénk például a technológiai szektort a technológiai lufi kipukkadása után: mindegy, hogy mennyire aktívan kezelt volt például egy befektetési alap, mivel az egész szektor összeomlott, ezért az aktívan kezelt is zuhant lefele. Ott akár egy stop-loss egy lehetőség lett volna, hogy a befektető azt mondja, hogy egy bizonyos árfolyamtól, hogyha visszaesik 5-10-15-20 %-kal – individuálisan kell meghatározni- és azt a szintet elérte az a befektetési eszközt, akkor várok egy jelre, hogy eladjam és kiszállok abból a szektorból.

Utólag persze mindig okosak vagyunk és tudjuk, hogy hol kellett volna legyen az a határ, amikor érdemes vészféket húzni. Előre tekintetésben nagyon nehéz ezt megállapítani, hogy hova állítom be azt a vészféket, mert lehet, hogy a piacnak csak egy normális kilengése miatt jött vissza az árfolyam.

Ha rosszul van beállítva a limit, akkor kiszállok és utána egyből fordult a piac felfele és emelkedik, és én már nem vagyok benne, mert a stop-loss-val kiszálltam.

A stop-loss térnyerése a biztosítási piacon

00:04:44 IVÁNYI ILDIKÓ: Általában azért a tapasztalatom az, hogy ha befektetési eszközökről, befektetési alapokról beszélünk, akkor nem nagyon állítják be ezt az úgynevezett stop loss-t, de hogyha biztosítási szektorra nézünk rá, akkor egy teljesen más attitűddel találkozunk.

00:05:13 JÁNOS ZSOLT: Én ezt kívülről nézve úgy látnám, hogy olyan emberek, akik valamikor a 2000-es évek elején vagy akár 2008 előtt, ha már biztosításokról beszélünk, akkor bizonyos piacokon a hagyományos biztosításból unit linked termékekbe történt a váltás. A 2008-as piaci korrekció meglepetésként érte az embereket és ezért feltették azt a kérdést, hogy miért nincs beállítva egy vészfék? A biztosítók eleget tettek ennek a kívánságnak, és megadták a lehetőséget stop-loss-okkal dolgozni.

Ez is, mint mindig, csak egy eszköz: néha passzol, de nagyon sok esetben abszolút nem passzol, sőt kárt is tud okozni. Ezért egyszerűen azt megválaszolni, hogy ez helyes vagy sem, nem lehet. Mint minden eszköznél, azt kell mondjam, hogy egy eszköz, amit a komplex portfólió kezelésben itt-ott lehet használni. Technikailag ma azt mondanám egy privát befektetőnek, hogy ne állítson be stop-loss-t, hanem mentális határt határozzon meg, és mondja azt, hogy ennél a határnál, ha oda lemennek az árfolyamok, akkor esetleg lépek, de nem állítja be konkrétan, mert vannak olyan hedge fund-ok is, amelyek például ilyen beállított stop-okat lekaszálnak a piacból, kiszorítanak olyanokat, akik ezt már beállították. Tehát mint minden eszköznek, megvan a hátránya ennek is.

00:06:45 IVÁNYI ILDIKÓ: Megint csak oda jutunk vissza, hogy jó, hogyha van egy olyan szakértő, akivel ezeket a kérdéseket meg lehet vitatni, akik ebben segítenek, illetve hogyha a stop-loss-nak az előnyeire és hátrányaira is kíváncsi az ügyfél, akkor valóban konzultál egy szakértővel, hogy az ő adott portfóliójába ez az eszköz mennyire illik bele és ő mennyire hagyja, hogy őt a piac rángassa vagy pedig ő szeretne beleszólni abba, hogy hol húz meg bizonyos határokat fölfele is, illetve lefele is.

00:07:30 JÁNOS ZSOLT: Én azt látom, hogy általában, ha egy ügyfél, egy befektető valójában azon van, hogy a pénzét befektesse, akkor a stop-loss kilövi őt, mert abban a pillanatban, amikor bizonyos befektetésekből kiszáll, ott van megint a cash a kezében. Akkor azzal merre tovább?

Ha 2008-at vesszük, például a Lehmann esetében úgy tűnt, hogy több embernek jobb lett volna teljesen kiszállni, de akkor a rengeteg cash pozícióval a következőként a bankok voltak veszélyeztetve. Ha megmaradt volna a befektetésem, az a piacban benne lett volna, biztosabb lett volna, ha a bankok csődbe mentek volna, akkor a kiszállt cash azután veszélyeztetve volt.

Tehát egy olyan eszköz, amelyik tutira megvéd minden helyzettől, olyan nincs, hanem megfontoltan, megfelelően összeállítva kell az eszközöket használni.

Még azt sem zárom ki, hogy egy privát befektető is érti, hogy kell kezelni a stop-loss-t, de az egy olyan befektető, aki napi szinten foglalkozik az eszközökkel, és látja, hogy ezek hogyan változnak meg, hogy változnak meg a sávok, milyen arányokat kell beállítani. És megint oda kerültünk vissza, hogy a pénzügyi képzettség már azért szükséges, hogy meg tudjam különböztetni, mint befektető, a marketinget a ténytől, a hantát a megfontolt hátterektől.

00:08:50 IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm! Szerintem ez egy nagyon jó végszó volt, úgyhogy köszönöm szépen, hogy ma is megosztotta velünk a gondolatokat és különböző tanácsokat is adott itt azoknak, akiket ez a kérdés foglalkoztat.

___________

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Business illustrations by Storyset

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

Ingatlanalapok: álcázott biztonság?

Ingatlanalapok: álcázott biztonság?

Az ingatlanalapok világa gyakran az elérhetőség, a kiszámíthatóság és a stabilitás szimbólumaként jelennek meg a

Ismerd meg a szerzőt!

Picture of Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2024.06.26.

14:00

2024-06-26
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2024.06.26.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)