Az elmúlt években sok befektető számára nyújtottak kedvező hozamot a Prémium Magyar Államkötvények, ám a kamatkörnyezet változásával most új kihívások és döntési helyzetek elé néznek. Érdemes megfontolni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és miként lehet tudatosan, a piaci trendek és saját pénzügyi céljaink alapján tervezni. Beszélgetésünk célja, hogy általános irányelvekkel támogassuk a befektetői tudatosságot, anélkül, hogy konkrét befektetési tanácsokat adnánk.
Ne hagyjuk, hogy a termékek diktálják a döntéseinket
Iványi Ildikó: Egy aktuális kérdésről szeretném, hogyha ma beszélgetnénk és ez kifejezetten most itt a magyar piacon érdekes téma. Január közepétől március végéig a kincstárnak körülbelül 1700 milliárd forint összegű kamatot kell kifizetnie a különböző típusú államkötvények után, de ebből is van egy nagyon nagy csomag, amely a Prémium Magyar Államkötvény, aminek extrán magas volt a kamata, a kamat plusz a prémium együtt. Nyilván tudják a befektetők, hogy ez a nagyon magas kamat már jövőre a következő kifizetés alkalmával már nem lesz ilyen magas, nagyon alacsony mértékre süllyed le.
Sok kérdés érkezik, hogy mit csináljanak a kötvényállományokkal, akiknek ebben van vagyonuk vagy egyéb olyan kötvényekben, amelyekben az elmúlt évben viszonylag magas volt a kamata. Még mielőtt válaszolnál a kérdésre, azt szeretném leszögezni, hogy nem fogunk befektetési tanácsot adni. Általánosságban beszélünk arról, hogy mi legyen egy jó befektetői magatartás, mert azért azt sem tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy azt mondják az emberek, hogy egy kötvénybe befektetni, ahhoz nem kell tudás. Egyszerűen fölmegy az internetre, bejelentkezik az államkincstár honlapjára, nyit egy számlát és ott megvásárolja, mert ehhez olyan nagyon nagy szakértelemre nincsen szükség. Ezt ugye cáfolja most az, hogy jönnek a kérdések, hogy mit csináljanak most, amikor már ettől a magas kamattól el fognak esni?
János Zsolt: Itt több dolog van, amit lehet kommentálni. Az egyik, hogy mint pénzügyi tervező termékek szemszögéből hozni meg döntéseket, az mindig nehéz, mert ugye a higgadt, nyugodt tervezés nem erről szól, hogy a termékek, a kamatok diktálják azt, hogy egy befektető most milyen irányba csapong.
Az igaz, hogy minden befektetőnek az a célja, hogy maximális hozamot kapjon meg. Mindegy, hogy most kamat formájában vagy árfolyam növekedés formájában. És ha értem, hogy ezek a kamatok miért voltak olyan magasak, akkor ezt ki lehetett használni és hogyha most megvan az a szerencse is, hogy megkapom a kamatot, és visszakapom az összegeket, hát akkor ezt a befektetést azt kell mondjam, hogy kipipáltam. Egynek jó volt, de … és itt kezdődik a következő: ma megváltoztak a paraméterek, ma más körülményre történik egy új befektetés, és ezt kell megértsem, hogy akkor milyenek ma a paraméterek, mi a valószínűsége annak, hogy a kamatok növekedni fognak vagy akár csökkennek.
Azt tudom mindenkinek csak mondani, hogy ideális esetben, ha megkapom a pénzt, a számlámon van a pénz, akkor fektetek csak be. Ez egy lényeges dolog, hogy ne kifizetés előtt vegyek meg valamit, hamar-hamar kapkodva, hanem kapjam meg, és akkor nyugodtan, higgadtan tudjak dönteni: nézzem meg az új ajánlatokat, hasonlítsam aktuálisan össze.
Ha kevesebb a kamat, hát akkor annak oka van. Ma is mint régebben is, aki magasabb kamatot szeretett volna kapni, az kockázatot vett meg. Tudom, hogy az emberek, mikor most megkapják a kifizetést, azt mondják, hogy na mit akarsz János Zsolt, nem volt kockázat, úgyis megkapom a pénzt. A kockázat megvolt, csak megvolt az a szerencse is, hogy akinek adtam a pénzemet, az elég likvid úgy tűnik, és vissza fogja fizetni a pénzt. De hogy mennyire likvid ezt, akkor tudom meg csak, amikor a pénz a számlámon van, az ígéret még kevés.
A pénzügyi döntések alapja: higgadtság és tervezés
Iványi Ildikó: Fontos-e egy olyan beszélgetést lefolytatni mondjuk egy szakemberrel, hogy nyilván megvolt a célom, amikor egy ilyen államkötvényt megvásároltam azzal, hogy ez a cél ez változott, vagy pedig a célom az ugyanaz, mondjuk kockázatot oldaláról közelítve.
János Zsolt: Lehet, hogy nagyon józanító a válaszom, 35 éve dolgozom ügyfelekkel és merem állítani, hogy az embereknek, mikor megvették az államkötvényeket, akkor nem volt céljuk. Megvették, mert belátható volt a futamidő, jobb volt az ígéret, és azt mondták, hogy na ja, az az érzésem, hogy ezt meg fogom kapni. Aztán valamikor, amikor bizonytalanságok felmerültek a kötvények oldalán, akkor lehet, hogy egy kicsit elkezdtek rezegni és azt mondták, hogy jujj, hátha megkapom a pénzemet. Na most, hogyha megkapták, akkor egy új helyzet, új döntés.
Persze egy jó egy szakértő, akivel meg lehet vitatni ezeket a témákat, de azt is el kell fogadni, hogy a szakértők mindig kapaszkodnak a célokba, és ők mindig azt keresik, hogy az embereknek milyen céljuk van, de azt is nyugodtan el lehet fogadni a szakértők oldaláról is, hogy az emberek nem mindig célokban gondolkoznak, és ez is rendben van, így van a világ.
Diverzifikáció: deviza vagy forint?
Iványi Ildikó: Többen kérdezték azt is, hogy most ugye forintban kapják vissza a kamatokat, tehát nagy része forintban kapja vissza. Van, akinek ugye lesz devizás kamat kifizetése is, de azok nem ilyen magasak. Érdemes-e egy ilyen gyengülő forint mellett úgy diverzifikálni a portfóliót, hogy valamennyien része mondjuk ennek a visszakapott kamatnak valamilyen devizában történő befektetésbe kerüljön bele.
János Zsolt: A kérdés mindig az, hogy ki hol éli az életét: aki Magyarországon éli az életét, annak forintra szüksége van, és akkor az egész normális, hogy a befektetésének a nagy része forintban van. Időközben, hogy a forint értéket vesztett a nemzetközi piacokkal szemben, ezt alapjában észre se veszi az, aki Magyarországon él, ott költi el a pénzét. Abból észreveszi, hogy az importált anyagok és áruk azok drágábbak lettek. Tehát az infláció az, ami mutatja azt, hogy alakul egy devizanem.
Alapjában persze, hogy a diverzifikáció mindig jobb. Azt is kell nézzem, hogy egy euróban és egy USD-ban nem ugyanaz a kamatszint, mint a forintban, de pont ezért, mert azok a devizanemek nem olyan ütemben gyengülnek, mint 1 HUF. Tehát ez megint egyedileg kell megnézni, és hogy érti-e az ügyfél azt, hogy mit jelent egy devizanemet váltani és ott mibe fektet be.
Például, ha valaki ma Magyarországon forintban, cach-ben, biztonságban, pénzpiaci eszközökben gondolkozik és most vált euróba vagy dollárba, és ott is csak pénzpiaci eszközben, pénzpiaci alapokban, cash-ben marad, akkor megvásárolta a deviza kockázatot. Ez az egyik legnagyobb kockázat. És nincsen ennek „ellen-dolgozó” kompenzációja, ami jöhetne a részvényekből. Tehát ez egy már megint más összetett kérdés, hogyha kimegyek egy más devizanembe, akkor ott mit érdemes megvásárolni? Mert ha nem, azt hiszem, hogy konzervatív vagyok, és ettől eltérve a devizakockázat a legnagyobb, amit megvettem.
Hogyan befolyásolja a kamatkörnyezet a kötvények választását?
Iványi Ildikó: Ugye ez a speciális államkötvény, amelyről most itt beszéltünk, ez ugye úgy szólt, hogy prémium. A prémium az ugye az infláció kompenzálására szolgált. Most tudjuk, hogy az infláció lecsökkent. Ha én mégis a kamatomat szeretném újból mondjuk államkötvényekbe befektetni, akkor érdemes azzal foglalkoznom, hogy milyen az infláció és mennyi kamatot kapok utána, vagy ez is egy irreleváns kérdés, ha én kötvényben gondolkodom?
János Zsolt: Hát ez érdekes az, hogy minden befektetésnek minimum az kellene a célja legyen, hogy az inflációt kitermelése. A kötvényekből ugye az inflációt követő fogalom ez azért lényeges, mert hogyha egy fix kamatozású kötvényt vásárolok meg, akkor, ha az infláció növekszik, akkor itt a kamat nem növekszik és ezért ez nem tudja nekem kompenzálni. De hogyha az infláció esik, akkor én megkapom mégis a magas kamatot.
Az inflációt lekövető vagy kompenzáló kamat az azt szuggerálja az embereknek, hogy oké, mindegy, hogy mi lesz az inflációval, azt a kamatot fogjátok megkapni. A döntő kérdés csak az, hogy melyik inflációt nézzük, melyik inflációs szám van alapként véve, mert azt is tudjuk, hogy az átlagnak, nekünk így más infláció az életünkben a releváns, mint az, ami a hivatalos infláció szám. Persze, hogy a kibocsátónak az az érdeke, hogy a minimális infláció számot vegye alapként és nem azt, ami reális. Tehát, hogyha valaki ezzel foglalkozik, akkor persze, hogy azt kell megnézni, hogy hova mennének a piacok.
Pillanatnyilag az aktuális paraméterek inkább azt mutatják, hogy a kamatok, legalábbis az eurózónában csökkennének. Holnap lesz ugye Christine Lagarde a következő gyűlése és ott a piac arra számít, hogy kamatcsökkentés lesz. Egy ilyen miliőben, egy ilyen keretben inkább nem fix kamatozó kötvényt érdemes vásárolni, hanem változót, inflációt követőt. Ami azt jelenti, hogyha megy tovább lefele a kamat, akkor ez akár megy is vele. De hogyha az infláció fordulna felfele – és ez a veszély megvan pillanatnyilag, hogy az infláció visszafordul-, akkor a kamatok is mennének felfele. Erre általában egy tuti választ adni azért nehéz, mert a jövőről van szó és a legnehezebb prognosztizálni mindig a jövő.
Iványi Ildikó: Igen, most volt a januári kamatdöntő ülés a héten Magyarországon és ugye itt kijelentették, hogy egy jó pár hónapig úgy néz ki, hogy nem nyúlnak hozzá a jegybanki alapkamathoz. Tehát itt arra, hogy rövid időn belül kamatcsökkentés lesz vagy kamatemelés az egyelőre nincsen benne az MB forgatókönyvében semmilyen formában.
János Zsolt: Jó hát ezt ugye láttuk, hogy mit érnek a központi bankoknak a prognózisai! Egy évvel ezelőtt, 2024 elején, hogyha az amerikai központi bankot nézzük, akkor az volt a kvázi szinte biztos konszenzus, hogy 7 kamatcsökkentés lesz 2024-ben. Mennyi lett? Kettő. Vagy 3, nem is tudom. A döntő, hogy ezek a prognózisok…a papír türelmes, sok mindent el lehet mondani.
Nem szabad elfelejteni, hogy a központi bankok is dolgoznak a piacokkal, és azzal, hogy valamit kommunikálnak, erre reagál a piac és vagy úgy reagál a piac, amit ők szeretnének, vagy másképp reagál a piac, akkor más kommunikáció fog a következő alkalommal jönni. Tehát azt, amit az emberek szeretnének, hogy valaki végre mondja ki, hogy mi fog történni a következő 2-3-4 évben, és akkor biztos, hogy az is lesz. Érdekes kívánság, de nem fog megtörténni.
„Nem lehet minden kötvényt bármikor bárkinek bárhol eladni”
Iványi Ildikó: Két dolog még, ami ezzel a témával összefügg: az egyik az, ami szintén kérdésként érkezett, hogy fix vagy változó kamatozású kötvényt vásároljon valaki, hogyha már ismételten kötvényt szeretne? A másik, hogy rövid futamidejű vagy egy hosszabb futamidejű kötvényt vásároljanak?
János Zsolt: Ezek klasszikus termék gondolkozás, amire mint pénzügyi tervező csak azt tudom mondani, hogy az illető mégsem fogta fel, hogy miről szól az élet, de ez érthető. Az emberek állandóan taktikáznak össze-vissza.
Akinek rövid időre nézve, a következő években kell a pénze az persze, hogy rövid futamidejű kötvényt vásároljon, ne hosszú futamidejűt, és fogadja el azt a kamatot, amit pillanatnyilag kap és ne spekuláljon. Csak ezt tudom mondani.
Ha valaki spekulálni akar, akkor el kell döntse, hogy arra számít, hogy most rövid időn belül a kamatok emelkednek vagy csökkennek. Ha csökkennek, akkor persze hogy jobb lenne, hogyha fix kamatozású, hosszú futamidejű kötvényt vásárol meg, mert akkor a spekulációja abba az irányba fog menni, hogy csökkennek a kamatok, akkor neki fix kamat plusz árfolyamnyeresége lesz és idő előtt eladja a kötvényt. Akkor persze azt kell megnézni, hogy a kötvénynek, ami lejárat előtt, ha eladná, a másodlagos piaca milyen? Mert általában ez szokott a baj lenni, hogy a másodlagos piac, hogyha gyenge, ha nem jövök ki a kötvényből, mindegy, hogy mennyire jó az árfolyam.
Ha valaki arra spekulál, hogy a kamatok emelkedni fognak, hát akkor persze, hogyha hosszú futamidejű kötvényt vásárol, akkor nyitott/változó kamatot, ne fixálja le, mert ha a kamatok mennek felfelé, akkor árfolyam veszteség lenne a fix kamatozóknál, és az felemészti a kamatot.
Na most egyet lehetne mondani, hogy spekulálni lehetne, mert ha magas kamatot veszek meg és az árfolyamok mégis csökkennek, akkor a legrosszabb, ami történhet, hogy nekem az a kamatomat a csökkenő árfolyam felemésztette. Hát kvázi, ha szerencsém van, plusz mínusz nulla kiszállok, itt csak egy van, hogy van-e másodlagos piac? Nem lehet minden kötvényt bármikor bárkinek bárhol eladni – és ez egy lényeges dolog.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy beszélgettünk erről és teljesen más szemszögből, mint ahogy általában beszélgetnek erről a témáról. Mindenkinek nagyon-nagyon szép hetet kívánok, és ha megérkezik a számlájára ez a pénz, akkor javaslom, hogy üljön le egy szakértővel és beszélje át, hogy most mi legyen a következő lépés, ha csak már előre nem döntötte el, hogy konkrétan megvan a helye annak a pénznek, de ha bizonytalan, akkor érdemes egy szakértővel beszélgetni.
János Zsolt: És hát nincs szakértője, akkor aha jól tudom, nyugodtan jelentkezhet akár nálatok is 😊
Iványi Ildikó: Igen, nálunk is lehet jelentkezni. Természetesen fogunk segíteni abban, hogy hogy ki milyen lépéseket tegyen meg, de a döntést ugye nem mi hozzuk meg, hanem mindenki saját maga dönt a saját pénzügyeiről és viseli annak a döntésnek az eredményét.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
