Az év végéhez közeledve különösen aktuális téma a Tartós Befektetési Számla (TBSZ), amely egy speciális értékpapírszámla konstrukció. Eheti vlogunkban szakértőink részletesen tárgyalják a TBSZ számla előnyeit és használatának gyakorlati szempontjait mind befektetői, mind pénzügyi tervezői szemszögből.
A TBSZ számla lényege és előnyei
Iványi Ildikó: Az év vége fele közeledve többen kérték és kérdezték, hogy tudunk-e ismételten beszélni a TBSZ számláról 2 szemszögből: egyik az ügyfél, illetve a befektető szemszögéből, a másik, hogy a pénzügyi tervező szemszögéből? Nyilván mi ezen az oldalon ülünk, a pénzügyi tervező oldalán ülünk.
Egy pár dolgot jó lenne elismételni a TBSZ számlával kapcsolatban, hogy miért is érdemes ezzel foglalkozni, esetlegesen milyen előnyei származhatnak az ügyfeleknek ebből, és ez hogyan illik bele egy családnak vagy egy magánszemélynek a pénzügyi portfóliójába?
János Zsolt: Szerintem érdemes a témát onnan kezdeni, ami miatt a legtöbben felfigyelnek ezekre a számlákra: ez a számla konstrukció megadja a lehetőséget arra, hogy ha az ügyfél egy bizonyos ideig azt az előnyét az értékpapír számlának feladja, ami miatt ugye alapjában az értékpapírszámla érdekesebb, mert naponta hozzá tudok nyúlni, megvan a rugalmasság, ezzel tudok reagálni piaci eseményekre. De hogyha ezt feladom egy bizonyos ideig, akkor a TBSZ számlán keletkezett nyereséget adómentesen elkönyvelhetem. Tehát ez egy lényeges előnye ennek a számla konstrukciónak.
Iványi Ildikó: Bizonyos feltételek mellett természetesen, mert hát ugye azt el kell mondani, hogy adómentessé csak akkor válik az a kamat vagy hozam, ami keletkezett ezen a befektetésen, hogyha 5 éven túl megtartom ezt a számlát és nem nyúlok hozzá. Viszont adó előnyöm származhat akkor is, hogyha esetlegesen a 3. év után mégis szükségem van erre az összegre.
Rugalmasság vs. adókedvezmény – mit érdemes mérlegelni?
János Zsolt: Ezek mind fontos részletek, de mint befektető egyszer ezzel kell szembenézzek, hogy le kell mondjak egy előnyről, ami alapjában az értékpapírszámlánál megvan, és a legtöbb embernek ez a rugalmasság normális esetben fontos, mert 5 év alatt ugye nagyon sok minden történhet. 5 év alatt politikai rendszerek, gazdasági rendszerek megváltozhatnak. Tehát valamit valamiért. Itt megint azt látjuk, hogy nincsen ingyen sztori, hanem lemondok a rugalmasságról és kész.
Iványi Ildikó: Arról is beszéljünk pár szót, hogy miért érdekes most ez a november közepétől mondjuk december közepéig való időszak a TBSZ számlák nyitására?
János Zsolt: Ugye a magyarországi konstrukció -mert ez szinte minden országban egy picit másképp van felépítve – úgy van felépítve, hogy az idén, 2024-ben egy ilyen gyűjtőszámla szerű szerkezet van az ügyfélnek megnyitva, és általában december elejéig, ha elhatározta az ügyfél, hogy ezt a számlát valójában TBSZ számlaként szeretné meghatározni, akkor rá kell tegyék a címkét formálisan is.
Tehát az ügyfél is kell ezt jelezze, az intézménynek is ez egy lényeges információ, hogy akkor az a bizonyos értékpapír számla TBSZ címkét kap, ami azt jelenti, hogy legkésőbb január elsejétől erre a számlára sem befizetés, sem kifizetés nem történhet. A számlán belüli eszközök megtartják az életüket, tehát az önmagában működik. De az teljesen tiszta kell legyen, és ennek az adminisztráció idő átfutása általában így december közepéig lényeges, hogy meglegyen azért, hogy az ünnepnapok miatt és más okokból ne történjen esetleg az meg, hogy az ügyfél szerette volna TBSZ számlaként megnevezni, és ez formálisan az adminisztráció miatt nem sikerült.
Befektetési lehetőségek a TBSZ számlán belül
Iványi Ildikó: Arról is beszéljünk egy pár szót, vagy említsük meg, hogyha a TBSZ számlára különböző eszközöket vásároltam meg, akkor addig, ameddig a TBSZ számlámat tartom, azon a számlán belül az eszközöket cserélhetem.
János Zsolt: Pontosan. Ezt is érdemes az intézménnyel előre tisztázni, hogy a különböző eszközök: részvények, amelyek például osztalékot fizetnek ki, befektetési alapok, amelyekből hozamot kapok, kötvények, ahol kamat kifizetése történik meg, hogy ez a technikai konstrukció oldaláról úgy van-e felépítve, hogy ez magában működjön.
Egy ideig voltak olyan számlák is, ezt a bankok most már kezdik átállítani, ha tudják, hogy az ügyfél TBSZ számlaként akarja ezt vezetni – ez is fontos, tehát el kell döntsem előre, mert akkor a jogi konstrukció úgy kell meglegyen, hogy például ne legyen egy külön osztalék számla, ami azt jelenti, hogy az osztalékot nekem egy külön plusz számlára fizetik be, ami a zárolt TBSZ számlán kívül van, mert akkor ezzel megtörténik egy kifizetés, ami technikailag felborítaná a TBSZ számlának például a struktúráját.
Iványi Ildikó: De olyan eszközöket, amelyekben nincsenek ilyen no-go kritériumok, azok között ugye cserélhetek, válthatok, tehát dolgozhatok velük, csak ugye nem növelhetem az értéket, és nem csökkenthetem.
János Zsolt: A lényeg, hogy a TBSZ számla konstrukción belül az a lényeges, hogy ehhez plusz összeg nem jöhet hozzá, összeget nem vehetek ki, de azon a buborékon belül ott tudok ezzel dolgozni.
Iványi Ildikó: Az ügyfelek ugye azért is foglalkoznak egyre többet ezzel a TBSZ számla konstrukcióval, mert korábban ez nem is volt annyira a köztudatban, illetve az került be a köztudatba, hogyha más pénzügyi szerződést kötnek, például mondjuk biztosítást, akkor élvezhetik ugye ezeket az előnyöket, amelyekről most itt beszéltünk. Mennyire fér bele mondjuk egy ügyfélnek a pénzügyi portfóliójába az, hogy csak ez, vagy csak az, vagy pedig az a jó, az a szemlélet, hogy is-is?
János Zsolt: Ha valaki kockázatok szemszögéből építi fel a portfólióját, akkor persze hogy az is-is mindig jobb gondolat, mert ugyanúgy, ahogy a piacokban különböző kockázatok vannak, és remélhetőleg minden kockázat nem fog egyszerre a globális piacon megjelenni. Tehát ott is a porlasztás a fontos. Plusz ezek az államok által nagyon sokszor politikailag motivált, különböző kiegészítők is lehet, hogy megváltoznak. Ezt láttuk, hogy politikai hangulat többségnek változnak, és akkor az egyik kormánynak az adó cukorkáját a következő kormány megszünteti vagy fordítva. Tehát itt is persze, hogy érdemes különböző ilyen adó ajándékokat egymás mellett futtatni, amennyiben nem zárják ki egymást.
Van olyan ország, ahol ezek vagy-vagy konstrukciók, Magyarországon konkrétan ez is-is verzióban megoldható. A legtöbb adókedvezmény, amit ma, mint ügyfél megkaphatok, az általában azzal van összekötve, hogy a rugalmasságról le kell mondjak. Tehát ezek a tervek, hogy általában le legyen kötve az összeg, ne legyen annyira egyszerű belenyúlni, mert a tőkepiacoknak a gyorsulása egy hátrány a struktúráknak, és ezért ezt látjuk, hogy az államok próbálnak adóajándékkal lassítani a tranzakció gyorsaságokat.
Iványi Ildikó: Meg nyilván egy hosszabb távú megtakarításra is ösztönzik ezzel az ügyfeleket, hogy olyan pénzeket helyezzenek el mondjuk ilyen konstrukciókban, amelyekre úgy gondolnak, hogy egy bizonyos ideig nem fognak hozzányúlni, hanem ez valami középtávú vagy hosszú távú megtakarításnak egy része.
János Zsolt: Pontosan, tehát a tervező szemszögéből érdemes ezt úgy nézni, hogy meglegyen egy olyan napi tartalék, ami lehet, hogy sehol nincs is benne a rendszerekben. Egy következő lépésben olyan tartalék, ami egy számlán van. Egy következő lépésben olyan termék konstrukció, ami nyitott akár 3 év alatti, 4 év alatti időszakokban is, és majd azután kerüljenek azok sorra, ami 5 évet le van kötve, 10 évet le van kötve, és bármi más időhöz van a futamidő oldaláról kötve.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad velünk ezeket a gondolatokat, és ezek gondolom, hogy nagyon hasznosak lesznek ebben a tervezési időszakban mindenki számára, aki ebben a konstrukcióban vagy ezzel az eszközzel támogatva szeretne befektetéseket eszközölni.
Gyakorlati tippek a TBSZ számla használatához
János Zsolt: Még egy gondolat: ha valakinek még nincs ilyen TBSZ számlája és bizonytalan, hogy le akarom-e kötni, akkor akár az a lehetőség is megvan, hogy az összeget felosztom és például a rendelkezésre álló összegnek – mondok egy példát – az idén a 20 százalékát kötöm le egy TBSZ számlára, a következő évben megint 20 százalékát, azután megint 20 százalékát, és így 4-5 éven keresztül fel tudok építeni egy olyan portfóliót, ami azután 5 évente jár le egy része az összegemnek, elkezd forogni és így rugalmas maradok, és ki is használom a lehetőséget. Tehát ez is egy lehetőség lehet.
Iványi Ildikó: Így tervezhető is, hogy mennyi pénz szabadul fel, és mivel tudok újból szabadon rendelkezni. Aztán majd akkor gondolkodni, hogy azzal a pénzzel mi legyen.
Akkor még egyszer mindenkinek nagyon-nagyon szép hetet kívánunk! A jövő héten egy hosszabb beszélgetésre kerül sor, mert a jövő héten lesz a Díványbeszélgetés, amelyre még tudnak jelentkezni. Ha nem tudnak a beszélgetésben részt venni, akkor viszont a PFS youtube csatornáján majd egy kicsit később, egy pár nap múlva ez visszanézhető lesz.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?
Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
