A holnap a jövőnk, nem a ma

[cherry_row]

[cherry_col size_md=”12″]

Az ügyfelekkel folytatott beszélgetések közül sok központi témája a brüsszeli terrortámadás volt. Az alábbiakban összefoglalom ezzel kapcsolatos gondolataimat.

91 halott 2004-ben Madridban az ingázók vonata elleni támadásban, 52 meggyilkolt személy 2005-ben a londoni földalatti állomáson elkövetett bombamerényletben, két pusztító terrorcselekmény 2015-ben Párizsban, és most, idén március 22-én 35 halott és több mint 300 sebesült Brüsszelben. Isten hatalmas – hangzik az iszlamisták vezérgondolata, habár az iszlám épp úgy, mint a többi világvallás pont a szeretetre tanít és elítéli az erőszakot. A vallási háttér körüli viták nem nyújtanak magyarázatot. Minden borzalomról szóló újabb híradás után egyre könnyebben térünk vissza a ”normális” kerékvágásba. Bármennyire is nagy a sokk, az emberek belefáradnak a terrorba.

Az aktuális fejlemények azt mutatják, hogy az ilyen események– Európa történetében is – mindig kapcsolhatók a hatalommal való visszaéléshez. Egy-egy „közösség” a többé- kevésbé túlvilági üdvözülés ígéretével kínál biztonságot és követel meg cserében vak engedelmességet. A legjobban a szegénységben élő és minden perspektívát nélkülöző embereket lehet megnyerni követőnek. A legjobb ellenszer az idegenek eltökélt integrálása és a szegénység világméretű leküzdése. A jólét, a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, az utazási szabadság és az egyenjogúság a békés társadalomhoz vezető, kipróbált út. Akinek több a veszíteni valója a puszta életénél, az jobban vigyáz a másikéra is.

Jólétünk alapja, hogy optimistán tekintsünk a saját jövőnkbe

Jó, hogy a részvénypiacok egyre higgadtabban reagálnak az esetekre és nem engedik, hogy a terror túl soká magával sodorja őket. A pánikszerű eladások helyett a tőzsdék időközben szinte már kísértetiesen józanok. Sőt, a legutóbbi brüsszeli robbantások napján a kereskedés a kezdeti félelem vezérelte eladások után plusszal zárult.

Legalább ilyen fontos, hogy az emberek a terrorveszélyre való tekintettel ne kezdjenek kételkedni a jövőjükben, és a világvége prófétáitól vezérelve ne a csődhangulat jegyében folytassák gazdasági tevékenységüket. Ezzel ugyanis valóra válna a terroristák alantas számítása, és olyan lényekké válnának, akiknek egyetlen perspektívája az emlékezés a múltra, és akikre jobb élet csak a túlvilágon vár.

Az optimista előretekintés a saját jövőnkbe a jólét alapja. A demokrácia és szociális piacgazdaság vívmánya, hogy a nyugati iparosodott országokban olyan fejlődést értünk el, amiért mások még kűzdenek. Ennek révén vagyunk abban a helyzetben, hogy a szociálisan nehezebb helyzetűeknek is tudunk méltó életkörülményeket biztosítani, segítséget nyújtani a szegények legszegényebbikjeinek is. Ehhez tartozik, hogy fogyasztunk, adót fizetünk, és megtakarításainkat befektetjük, ahelyett hogy felhalmoznánk. A kutatáshoz, a fejlődéshez és haladáshoz nemcsak szellemi, hanem anyagi eszközök is kellenek. Hogy ma sok betegséget le lehet győzni és meg lehet gyógyítani, az nem csak a kutatók érdeme, hanem azoké is, akik vagyonuk egy részét a saját – és közösség javára fordították, vállalva az esetleges kudarc kockázatát is.

Igen, a múltunkba való visszatekintés felidéz szörnyű tévedéseket és durva hibákat is. Aki bírálja a modern társadalmat, annak nem ártana tanulmányoznia a történelemkönyvekben a maradi, világtól elidegenedett és bigott zsarnokok történetét. Ami közös e sötét fejezetekben, az a polgárok rémült meggyőződése: holnap minden még rosszabb lesz, ezért a tegnapot megkísérlik minden változástól megóvni.

Hazánk mindenkori fejlődésének alapja ezzel szemben az a meggyőződés, hogy a jövő társadalmi, gazdasági és technológiai kihívásainak eleget lehet tenni. Ehhez hozzá tartozik a fennálló értékek ésszerű mértékű megtartása, mindenekelőtt azonban az a meggyőződés, hogy a jövő holnap megy végbe.

A világ tőzsdéi számára a Wall Street diktálja az ütemet…

…és ez így is marad. Különös figyelmet érdemel emiatt a Doe Jones Industrials, az S&P 500 és a Nasdaq Composite Index (vagy a Nasdaq 100 is).

A diagramokból láthatjuk, hogy a világ meglepő módon még nem pusztult el. Természetesen a cikk-cakkos árfolyam ingadozások első pillantásra nem keltenek túl sok bizalmat.

Egyetlen egyszerű tényt azonban nem hagyhatunk figyelmen kívül: a Dow Jones éppen az új mindenkori magaslatokra tör.

Némely elemző az aktuális árfolyammozgást olyan „Top-Building” szakasznak tartja, amelynek következménye kifejezett lefelé tartó mozgás lenne.  Ez igaz lehet, de nem feltétlenül.

Én magam nem szeretek ennyire távolra a jövőbe tekinteni. Az aktuális rallyt nézem, azt, ami abból még több lehet.

Persze figyelmeztethetnék most erőteljes árfolyamesésekre is. És természetesen tehetnék így a következő években, és figyelmeztethetnék újra és újra arra, hogy a világ tőzsdéi összeomlanak.

És éppen ilyen „magától értetődően” valamikor igazam is lehetne. Valamikor a tőzsde „erőteljesen” korrigálni fog. Ma, holnap, jövő évben? Árulják el nekem!

Nos, addig elég sok esélyt elszalaszthatnék. Egyszerűen szólva: „A medvék szalagcímbe kerülnek, a bikák zsebre teszik a nyereséget”… ahogyan azt már Bernard Baruch (tőzsdei spekuláns és politikai tanácsadó, 1870-1965) is tudta.

Ezért aztán vegyék számításba a legrosszabbat (vagyis a világos és kifejezett korrekciót). Egyidejűleg cselekedjenek a napi aktuális témáktól függetlenítve és ne hagyják, hogy egyetlen világvége jóslat is kizökkentse Önöket a nyugalmukból.


Beszéljék meg a bizalmukat élvező tanácsadóval, hogyan lehet ideálisan beilleszteni ezeket a gondolatokat a portfóliójukba.

[/cherry_col]

[/cherry_row]

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Ismerd meg az írót!

Adámi Mónika

Adámi Mónika