Mi történik akkor, ha egy befektető jó ötletet választ, csak éppen rossz időpontban vásárol? Azonnal el kell adnia a befektetést, vagy érdemes kivárnia? És egyáltalán: honnan tudjuk, hogy valóban jó ötlettel van dolgunk?
A befektetők félelmei között ezek nagyon is valós kérdések. Különösen akkor, amikor egy-egy népszerű befektetési téma – például az AI-hoz kapcsolódó vállalatok – gyorsan emelkedő árfolyamokat produkál, miközben egyre többen érzik úgy, hogy „túl drága” lett a piac.
János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző és Iványi Ildikó beszélgetésében fontos befektetői félelmeket jártak körül: mi történik, ha egy jó befektetést rosszkor vásárolunk meg, illetve hogyan ismerhetjük fel, ha egy portfólió túlságosan egy irányba kezd el tolódni? A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kockázatot nemcsak az árfolyamok mozgásán keresztül érdemes vizsgálni.
Jó ötlet – de kitől származik?
Amikor egy befektetési lehetőség különösen vonzónak tűnik, természetes, hogy először magát az ötletet kezdjük vizsgálni. Mennyit lehet vele keresni? Milyen növekedési lehetőség van benne? Milyen vállalat vagy üzleti modell áll mögötte?
A beszélgetés szerint azonban van egy ennél korábbi kérdés, amelyet érdemes feltenni:
Honnan tudom, hogy ez jó ötlet? És ki mondta nekem?
Nem mindegy ugyanis, hogy egy befektetési lehetőséget az az ember vagy vállalat mutat be, amely maga is meg akarja valósítani az adott üzleti modellt, vagy egy olyan közvetítővel találkozunk, amelynek elsődleges érdeke az, hogy a befektető pénzt helyezzen el.
Ez alapvetően változtathatja meg a helyzetet. Egy befektetési ötlet bemutatásakor ugyanis nemcsak az erősségeket, hanem a gyengeségeket, a kockázatokat és az üzleti modell korlátait is érdemes látni. Ha viszont az ajánlás célja elsősorban a pénzmozgás előidézése, akkor fennállhat annak a veszélye, hogy a befektető egy jól felépített történetet kap, miközben a kockázatok kevésbé hangsúlyosan jelennek meg.
A pénzügyi döntésnél ezért nemcsak azt kell megkérdezni, hogy „jó-e ez a befektetés?”, hanem azt is, hogy „kinek jó, ha én ezt megveszem?”.
A jó történet még nem feltétlenül jó befektetés
A befektetési piacokon különösen fontos szerepe van a történeteknek. Egy izgalmas új technológia, egy gyorsan növekvő vállalat vagy egy új üzleti modell könnyen felkelti a befektetők érdeklődését.
Csakhogy egy jó történet és egy jó befektetés nem feltétlenül ugyanaz.
János Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes ötletek túl korán érkeznek. Lehet, hogy maga az elképzelés jó, de a piac vagy a világ még nem áll készen a megvalósítására. Más ötletek viszont túl későn jelennek meg: az adott lehetőség ideje már részben vagy teljesen lejárt.
A befektető számára tehát nemcsak az a kérdés, hogy jó-e az ötlet, hanem az is, hogy jókor érkezik-e az ötlet.
Ez különösen fontos az olyan gyorsan változó területeken, ahol a piaci várakozások rövid idő alatt jelentősen megváltozhatnak.
Amikor a portfólió egy szolgáltató felé tolódik
A beszélgetés másik fontos témája a diverzifikáció volt. Egyes befektetők azt tapasztalják, hogy korábban több különböző szolgáltatótól származó eszközből álló portfóliójuk idővel egyre inkább egyetlen szolgáltató termékei felé tolódik.
Ez elsőre egyszerűen szolgáltatói koncentrációnak tűnhet, de a kérdés ennél összetettebb.
János Zsolt szerint önmagában az, hogy egy ügyfél vagyona egyetlen szolgáltatónál található, még nem feltétlenül jelent nagyobb kockázatot. Sokkal fontosabb, hogy mi található ezen a „tárolóhelyen” belül.
Ha egy szolgáltató olyan befektetési alapokat, ETF-eket vagy más befektetési eszközöket kínál, amelyek versenyképesek a piacon, akkor önmagában a szolgáltató koncentrációja nem feltétlenül probléma. Ha azonban a befektető csak az adott intézmény saját, nem feltétlenül versenyképes termékei közül választhat, akkor már felmerülhet a diverzifikáció hiányának kérdése.
A beszélgetésben erre egy szemléletes hasonlat is elhangzott: a szolgáltató olyan, mint egy garázs, de nem mindegy, milyen autókat állítunk be ebbe a garázsba.
Vagyis a befektető számára nemcsak az számít, hol tartja a vagyonát, hanem az is, hogy milyen eszközökből épül fel a portfólió.
Mi történik, ha rosszkor vásároltunk?
A befektetők egyik leggyakoribb félelme, hogy egy jó befektetési ötletet rossz pillanatban vásároltak meg.
Ilyenkor könnyű pánikba esni. Ha az árfolyam a vásárlást követően esik, a befektető úgy érezheti, hogy azonnal cselekednie kell. Pedig a puszta árfolyamesés önmagában még nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a befektetés valóban rossz döntés volt-e.
A beszélgetés logikája alapján először azt kell megvizsgálni, hogy mi változott a befektetés alapját jelentő történetben vagy üzleti modellben. Az árfolyam változása ugyanis lehet átmeneti reakció, de lehet annak a jele is, hogy a korábbi várakozások nem teljesülnek.
Ezért különösen fontos, hogy a befektető ne kizárólag az aktuális árfolyamot figyelje, hanem azt is, hogy az eredeti befektetési tézis továbbra is érvényes-e.
AI-befektetések: túl magasak az árfolyamok?
Az AI-hoz kapcsolódó befektetések kapcsán ugyanez a dilemma különösen aktuális lehet. Ha egyes vállalatok árfolyama jelentősen emelkedik, természetes módon merül fel a kérdés: nem túl drága már a befektetés?
A beszélgetés szerint azonban itt sem lehet pusztán az árfolyam nagyságából kiindulni. Az AI-szektoron belül is különböző szereplők vannak: akadnak konzervatívabb vállalatok, amelyek kevésbé kerültek a figyelem középpontjába, és vannak olyanok is, amelyekre a piac erősen ráirányította a figyelmét.
A döntő kérdés az, hogy a vállalatok képesek-e teljesíteni azokat a magas elvárásokat, amelyeket a piac beárazott.
A tőzsde ugyanis alapvetően a jövőt próbálja árazni. Emiatt egy vállalat árfolyama nem pusztán a jelenlegi teljesítményét tükrözi, hanem a jövőbeli várakozásokat is.
János Zsolt megfogalmazása szerint a befektető nagyjából egy negyedévnyi időt kaphat arra, hogy a vállalat tényleges teljesítményét összevesse a korábbi elvárásokkal. A negyedéves eredmények ugyanis megmutathatják, hogy a magas várakozások valóban teljesülnek-e. Ha igen, az árfolyam magas szinten maradhat; ha nem, az árfolyam korrekciója következhet.
A befektető legfontosabb kérdése: ki áll az én oldalamon?
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete végső soron nem egy konkrét befektetési termékről vagy piaci szegmensről szól.
Hanem a döntéshozatalról.
Amikor egy szolgáltató új befektetési lehetőséget ajánl, érdemes feltenni néhány alapvető kérdést:
- Miért éppen ezt a befektetést ajánlják?
- Ki profitál abból, ha megvásárolom?
- Ki mutatja be az ötletet?
- Milyen kockázatai vannak?
- Mi történik, ha az eredeti várakozások nem teljesülnek?
- Hogyan illeszkedik a befektetés a már meglévő portfóliómba?
- Nem tolódik-e túlzottan egy irányba a portfólióm?
A megfelelő befektetési döntéshez ugyanis nem elég egy jó termék. Fontos az is, hogy az adott eszköz a megfelelő befektetőnek, a megfelelő célhoz, a megfelelő időtávra és a megfelelő portfólióba kerüljön.
A befektető egyik legnagyobb védelme ezért nem feltétlenül az, ha minden piaci mozgásra azonnal reagál. Sokkal fontosabb lehet, hogy legyen egy világos gondolkodási rendszere, amely alapján meg tudja különböztetni a valódi kockázatot a pillanatnyi piaci zajtól.
A félelem önmagában nem ellenség, a befektetői félelmek természetesek
A befektetési félelmek természetesek. Sőt, bizonyos értelemben hasznosak is lehetnek. A félelem arra késztetheti a befektetőt, hogy kérdéseket tegyen fel, ellenőrizze a kapott információkat, és ne döntsön kizárólag egy jól hangzó történet alapján.
A valódi probléma nem az, ha egy befektető fél egy rossz időzítéstől, egy túl magas árfolyamtól vagy egy egyoldalú portfóliótól. A probléma inkább az lehet, ha ezekre a félelmekre átgondolatlanul, kizárólag érzelmi alapon reagál.
A befektetési döntésekben ezért érdemes egy lépéssel hátrébb lépni: megvizsgálni az ötlet eredetét, az ajánló érdekeltségét, az eszköz mögötti üzleti modellt, a portfólió egészét és azt, hogy a befektetéshez kapcsolódó várakozások valóban teljesülnek-e.
Mert a kérdés nem mindig az, hogy „eladjam vagy megtartsam?”
Sokszor sokkal fontosabb kérdés az, hogy „mi alapján vettem meg egyáltalán?”
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
A beszégetés összefoglalója AI segítségével készült.
