A mai beszélgetés középpontjában egy különleges befektetési eszköz, a ‘Best of Income’ részvény- és kötvénykosár áll. A ‘Best of Income’ név mögött az áll, hogy az eszköz célja a befektetők számára a bevétel maximalizálása. Az osztalékok és kötvényjövedelmek kifizetésével a befektetők rendszeres, passzív jövedelmet generálhatnak.
Miért a ‘Best of Income’ név?
Iványi Ildikó: Ma egy, a nevében is nagyon érdekes és az összetételében is nagyon érdekes, befektetési eszközről fogunk beszélgetni: ez a részvény kosár, amelyről beszélgetünk, nemcsak részvényeket, hanem kötvényeket is tartalmaz, és a neve az az, hogy ’Best of Income’, tehát a legjobb bevétel. Miért is kapta ez ezt a nevet? Kik a szereplői ennek a részvénykosárnak?
János Zsolt: Tehát a lényeg ott kezdődik szerintem, hogy az a megnevezés, hogy ’Income’, ez kényszeríti a befektetőt arra, hogy azzal a kérdéssel foglalkozzon, hogy honnan jöhet nekem egyáltalán bevételem, és ez nem a vállalatnak a bevétele, hanem az a bevétel, ami érkezik a befektetőnek. Ez normális esetben 3 kategória lehet. Az egyik az osztalék, a második a kamat és a harmadik az árfolyam növekedése.
Na most ennél a terméknél a társaság – itt ugye a Partner Bank – nem tesz annyira hangsúlyt arra, hogy árfolyam növekedés legyen, hanem cash flow oldaláról közelíti meg a terméket, és így lehet látni, hogy részvény- és kötvénykosárról beszélünk, és itt vannak a szereplők.
Tehát a bank menedzsere azt nézi meg, hogy melyik társaságnak volt az elmúlt években, évtizedekben tartós osztalék kifizetése. Az azt jelenti, hogy normális esetben az üzleti modell elég egészséges, tehát a társaság folyamatosan nyereséget ért el, amiből osztalékot tudott kifizetni.
A második bevétel a befektetőknek az ugye a kamat lehet. Na most a kamat alapjában nincs összefüggésben a társaságnak az éves eredményével, mert ha létezik egy társaság, életben van, akkor akkor is, ha veszteséges, kamatot kell kifizessen. A kamat kifizetés az normális esetben a nyereség megállapítása előtt van.
Tehát ezzel a kérdéssel kell egy befektető foglalkozzon, hogy oké, én szeretnék bevételt, de kell értsem, hogy honnan jöhet ez a bevétel. Ha nem bízok annyira a társaságnak az eredményében, hogy nem lesznek nyereségesek, akkor biztosabb a kamat. Ennek a feltétele az, hogy a társaság életben kell maradjon.
Mert hogyha például a kamat kifizetés veszélyezteti a társaságnak a likviditását, és akár csődbe mehet, akkor a legtöbb esetben az apró betűkkel az van odaírva, hogy kamatot csak akkor fizet a társaság, vagy a tőkét akkor törleszti vissza, hogyha nincsen csőd veszélye. Tehát már a megnevezés egyszerűnek tűnik, de arra kényszeríti a befektetőt, hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy értem-e, hogy honnan jöhetnek bevételek?
A részvény- és kötvénykosár összetétele
Iványi Ildikó: Többször beszéltünk az elmúlt hetekben arról, hogy fontos az, hogy diverzifikálják a portfóliót, és a korábbi ilyen részvénykosarakban több esetben is találkoztunk azzal, hogy ugyanazok a cégek is benne vannak egy-egy részvénykosárban. Na most ebben a kosárban, amiről ma beszélünk, ebben szinte azok a szereplők, akikről korábban nagyon sok szót ejtettünk, Azok nincsenek benne. Nagyon heterogén az összetétele ennek a részvény- és kötvénykosárnak. Olyan szereplők, amivel valóban tudjuk diverzifikálni a portfóliójukat.
János Zsolt: Tehát, hogyha megnézzük, akkor valójában nemcsak a szereplők, hanem az egész kosárnak az összetétele is nagyon széles.
Ha megnézzük a részvénytársaságokat, akkor a menedzser itt valójában abból a szempontból válogatja ki a részvényeket, mindegy, hogy ez milyen iparág – tehát itt nem témákat keres, mint ahogy más videófelvételekben ezt megnéztük és azok szerint válogat, hanem -, itt azt nézi, hogy melyik társaságnak sikerült bármilyen iparágból osztalékot fizetni tartósan. Ez még nem jelenti azt, és ez lényegesen hozzá kell mondani, hogy csak azért, mert egy társaság folyamatosan osztalékot fizet, ez garancia lenne arra, hogy az árfolyama a háttérben növekedik is.
Ezt külön meg tudjuk majd valamikor nézni, hogy vannak olyan társaságok, amelyek nagyon nagy osztalékot fizetnek, de folyamatosan csökken az értéke, az árfolyama a társaságnak. És amit látunk, hogy itt amellett, hogy részvénytársaságok vannak, vannak ETF-ek is felépítve vagy különböző régiókra, vagy akár kötvények is. Ebben az esetben aktuálisan itt magyar és román államkötvény van benne, de ugyanúgy vállalati kötvények is benne vannak. Tehát amit itt fenn nézünk, azok nemcsak részvények, hanem lehetnek nagy társaságoknak a kötvényei is, ami hasonlóan biztos tud lenni, mint hogyha a társaságot részvényeken keresztül vásárolnám meg.
A kockázat és hozam viszonya
Iványi Ildikó: Azt is lehet látni, hogy nem olyan kötvények szerepelnek benne, amelyek 1-2 százalékos kamatot fizetnek, hanem ugye ennek a kamat környezetnek, ami volt korábban, annak megfelelően viszonylag egy magas kamat kifizetése, államkötvények vannak ebben az eszközben.
János Zsolt: Hát persze, tehát a neve mondja, hogy ’Best of Income’, tehát akkor egy ilyen német államkötvényt, amelyik Európában a legkevesebb kamatot fizeti még mindig, azt nem vásárolja be, annak ellenére, hogy annak a biztonsága a legnagyobb.
Itt jön a következő pont: magasabb kamat, magasabb hozam, magasabb osztalék. Ez azt jelenti általában, hogy magasabb kockázatot vásárolok meg. Tehát ezt látjuk újra és újra, mindegy, hogy melyik témát vesszük kézbe, hogy vannak marketing nevek, de hogy ha pontosan akarom érteni, mint befektető, hogy mi van mögötte, akkor a lényével kell ezeknek az eszközöknek foglalkozzak, hogy megértsem, hogy honnan is jöhetnek hozamok. Sok befektető azt mondja, nekem mindegy, az a fontos, hogy jöjjön. Emellett az a kérdés, hogy milyen kockázatot kell megvegyek?
A vagyonkezelt termékek előnyei
Iványi Ildikó: Sok esetben ugye felmerül itt a beszélgetésekben az, hogy ezek tulajdonképpen kezelt eszközök. Tehát itt, aki megvásárolja ezeket az eszközöket, az úgy véli, vagy azt feltételezi, hogy ha valóban valami nagyon nagy kockázat van a gazdaságban, akkor itt a menedzsment változtatni fog az összetételen, tehát őneki ezzel a kockázati tényezővel nem kell olyan szinten foglalkozni, mint hogyha őneki egyedileg lennének meg ezek az eszközei.
János Zsolt: Tehát elméletileg, ahogy most láttuk a pozíciókat, persze, hogy össze tudja vásárolni egy befektető, de akkor ő kell foglalkozzon mindegyik társaságnak a számaival, a mérlegével, komolyabban bele kell ássa magát. Így, hogyha megveszi ezt a vagyonkezelt kosarat, akkor persze, hogy a vagyonkezelőnek a filozófiáját veszi meg, és ezzel egyetért.
A másik oldalról pedig itt tényleg olyan szélesen porlasztott a kockázat, hogyha egy-egy régióban vagy egy-egy iparágban valami történik, akkor az nem érint annyira, mert ott van más régió, amelyik ezt kompenzálja. Általában egy dolog történik: a tőke az ide-oda áramlik, tehát, hogyha valahol problémák jelennek meg, akkor onnan a tőke kivonul, de ez nem tűnik el, hanem beáramlik valamelyik más iparágba, más szektorba, más régióba és ott emelkednek az árfolyamok aközben, hogy itt csökkennek, tehát ezt kompenzálni tudja egymást.
Iványi Ildikó: Köszönöm szépen, hogy ma is megosztotta ezeket a hasznos gondolatokat velünk. A jövőhéten is foglalkozunk még ilyen befektetési eszközökkel és igyekszünk rávilágítani mindennek a jó, tehát a pozitív és a kevésbé pozitív vagy kockázatosabb oldalára is, hogy Önök, akik szeretnék megvásárolni ezeket az eszközöket, tisztában legyenek azzal, hogy tulajdonképpen mit is vásárolnak bele a portfóliójukba.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?
Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
