Eheti vlogunkban szakértőink a rendszeres megtakarítás és a tőkepiacon alkalmazott cost average effektus kérdéseit vitatták meg, különös tekintettel a fiatalok pénzügyi lehetőségeire. A beszélgetés rámutat arra, hogy a rendszeres vásárlás segíthet az árfolyam-ingadozások kezelésében, de nem jelent biztos megoldást minden piaci helyzetre. Emellett hangsúlyozták, hogy a fiataloknak, illetve kisebb pénzzel rendelkező befektetőknek is van lehetőségük hosszú távú portfólió építésére, ha ésszerűen osztják el megtakarításaikat.
Rendszeres bevásárlás és a cost average effektus: A rendszeres vásárlás segíthet az árfolyamok ingadozása esetén, de nem garantál megoldást minden problémára
Iványi Ildikó: A hét elején meghívást kaptam egy fiataloknak tartott pénzügyi fórumra, ahol nagyon sok érdekes kérdés hangzott el, de többek között volt egy olyan kérdés is, ami kifejezetten arra irányult, hogy a cost average elv a tőkepiacon megvalósítható-e? Gondoltam, hogy erről beszéljünk egy kicsit, hiszen többször mi is beszélünk arról, hogy a Rendszeres megtakarítások a tőkepiacon is megvalósíthatóak?
A kérdés, olyan szempontból is érdekes volt, hogy a fiatalok azt mondták, hogy ők csak a biztosítási piaci üzletágból hallottak ilyet. Van-e ilyen a tőkepiacon és mikor érdemes ezzel foglalkozni?
János Zsolt: Szerintem fontosabb 2 fogalmat helyre tenni: az egyik a rendszeres megtakarítás, a rendszeres bevásárlás bizonyos befektetésekbe. Ez alapjában szinte minden megtakarításnál működik. Az értékpapírok esetében olyan kell legyen a darabolása az értékpapíroknak, hogy ez megoldható legyen. Például, hogy ha részvényeket veszünk, akkor a legtöbb esetben ez a részvényeknél nehezebben megoldható, mert ugye attól függ, hogy mekkora az a havi összeg, amit félre akarok tenni. A részvényekből mindig minimum egy darabot kell vásároljak és ezért a tördelés nehezebb. Minden megoldás az már áttett kockázatokat hoz magával. Tehát az első fogalom az a rendszeres belevásárlás.
A második pedig a cost average effektus és ennek alapjában a rendszeres megtakarítás hoz semmi köze nincs, csak ugye hallottuk ezt marketing oldalról, nagyon sok esetben értékesítő cégek, biztosítók használták fel az ügyfeleknél arra, hogy ha az árfolyamok csökkentek, akkor kvázi megnyugtassák az embert, hogy a cost average effektus ezt a csökkenő árfolyamot majd megfogja az ügyfélnek oldani. De ugye nem az effektus oldja meg a problémát, hanem a döntő az, hogyha az árfolyamok ingadoznak, akkor a rendszeres vásárlással ez a cost average azt jelenti, hogy átlag árfolyam csökkentés történhet.
Hogyha az árfolyamok csökkennek, ugye ez az effektus más irányba vagy negatív irányba is tud elhagyni, hogyha például az árfolyamok állandóan növekednek, akkor egyre drágábban és drágábban és drágábban vásárolom meg, tehát akkor az átlagár tolódik el felfele és nem csökken lefele.
Mikor jó ez az effektus? Akkor jó, hogyha a bevásárlási idő alatt az árfolyamok nagyon ingadoznak, ha az árfolyamok inkább csökkennek, és a végén, amikor ki akarom venni, akkor emelkednek. Hátrányos a cost average matematikailag, hogyha az árfolyamok stabilan csak emelkednek, akkor nincsen ilyen effektus és a végén akár, ha megbicsaklik az árfolyam és visszaesik, akkor drága volt az átlag bevásárlás és alacsony áron tudok eladni.
Tehát ez a fogalom is nem egy tuti 100 százalékos megoldás minden problémára, hanem egy matematika effektus össze van kötve a rendszeres megtakarítással.
Rendszeres megtakarítás fiataloknak, kevesebb pénzből élőknek
Iványi Ildikó: A rendszeres megtakarítással kapcsolatban érkezett az a kérdés is, hogyha valakinek ugye kevés pénze van – itt fiatalokról beszélünk, akik általában vagy idénymunkát, vagy pedig néha elmennek egy kis pénzt keresni-, de valamennyit tartalékolni szeretnének, hogy ezzel a rendszeres megtakarítással fel lehet-e építeni egy portfóliót? Most ezt gondolom, hogy nem csak nekik érdekes, hanem olyanoknak is, akik szeretnének megtakarítani, de úgy gondolják, hogy ehhez nincsen elég tőkéjük. Erről beszéljünk, hogy érdemes ebben gondolkodni, és ha igen, akkor milyen formában?
János Zsolt: Azt kell mondjam, hogy ha valakinek megvan a lehetősége pénzt félretenni, akkor mindig érdekes – mindegy, hogy mekkora összegekről beszélünk – ezt ésszerűen elhelyezni és befektetni. Ha nem áll rendelkezésre rendszeres bevétel, tehát ez a rendszeres vétel nem állítható be például havi szintre, hanem itt-ott vannak összegek, ami befektetésre kerülhet, akkor is ezt az egy összeget fel lehet úgy osztani, hogy például, ha van 1-2000 euró, akkor havonta 100€-val vásárolni bele és lassan felélni kvázi ezt a 2000 eurót. Majd lehet, hogy jön új bevétel, és akkor ebből lehet tovább etetni a megtakarítást, a bevásárlást.
Az nem kérdés, ha azt tudnánk és jósok lennénk, működne az üveggolyó, hogy a mai naptól kezdve az árfolyamok csak emelkednek, akkor nem kell a rendszeres bevásárlás, akkor ’all in’, minden, ami van, azt be lehet majd tenni és később nagyobb az értéke. Mivel ezt nem tudjuk, és általában, hogyha bizonytalanság van a kilátásokban, akkor érdemes akár az egy összegű befektetést is, vagy ennek egy részét megosztani több időszakra, több idősávra, tehát rendszeres bevásárlásra váltani.
Ezzel nagyon szépen fel lehet építeni a portfóliókat, mert a rendszeres bevásárlást azt ugye havonta általában irányítani is lehet. Ha van egy olyan portfólió rész, amelyik most nagyon erősen ugrott 20-30 %-ot, az túl drága lett, oda nem érdemes bevásárolni, és akkor át tudom irányítani az összeget havonta egy másik pozícióba, amelyik esetleg alulértékelt vagy akár visszaesett.
Minimum összegek rendszeres befektetés esetén
Iványi Ildikó: Elhangzott egy olyan kérdés is, hogy mekkora az a minimum összeg, amivel érdemes ebben gondolkodni?
János Zsolt: Ezt a technikai rendszerek diktálják. Ez általában azon múlik, hogy az a felület, ahova az ügyfél bevásárol és az eszközök azok milyen tördelést engednek meg. A leggyakoribb a befektetési alapoknál, ETF-eknél általában olyan 50-100€-tól kezdődik felfele.
Vannak ma már olyan felületek is, ahol akár 10-20-30€ is lehet, de ezt már említettem, hogy ezek általában nem direkt vásárlások, hanem ilyen áttett opció vagy más technikai megoldásokon keresztül oldódik meg a tördelés. Itt pontosabban meg kell nézni, hogy milyenek a biztonsági rendszerek, de alapjában így 50 és 100€ kezdődik.
Azt is hozzá kell mondani, hogy csak 50€-t most befektetni és azt otthagyni azt túl kevés. Tehát alapjában, ha egy számlát nyit egy ügyfél, akkor nagyságrendileg bebelátható időn belül olyan 5-7000 eurós nagyságrendet érdemes elérni azért, hogy a mellékzajok, költségek azok megfelelően kitermelődjenek.
Költségek és megtakarítás
Iványi Ildikó: Azért a költségekről mindenképpen kell beszélni, tehát nyilván, hogyha nagyon kis összegekkel kezdjük el ezt a megtakarítást, akkor ugye költség arányosan az magas lesz mindaddig, amíg…
János Zsolt: Elkezdeni lehet kisebb összeggel, a fontos az, hogy kinője ez magát tehát rendszeresen jöjjön plusz összeg hozzá-
Iványi Ildikó: Ezt akartam mondani, igen. Még biztos, hogy lesznek kérdések, nem ezzel a témával kapcsolatban, ami ezen a fórumon elhangzott a fiataloktól, de nagyon szépen köszönöm, hogy ma megosztottad velünk ezeket a gondolatokat. Biztos, hogy hasznos információkkal szolgáltunk nemcsak a fiatalok, hanem a kezdő befektetők, vagy éppen azok részére is, akik szeretnének rendszeresen megtakarítani a tőkepiacon is. A jövő héten egy sokkal hosszabb beszélgetésre kerül sor. Egy picit betekintünk a globális piacba, mélyebbre megyünk, és majd onnan is biztos, hogy meríthetnek Önök nagyon hasznos és fontos információkat.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?
Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
