Az elmúlt hetek egyik leglátványosabb piaci mozgása az euró–dollár árfolyam alakulása volt, amely során az euró tartósan 1,20 fölé emelkedett a dollárral szemben. A beszélgetés rávilágít arra, hogy a jelenséget nem elsősorban az euró erősödése, hanem sokkal inkább a dollár célzott és strukturális gyengülése magyarázza. A háttérben az amerikai monetáris politika, a Fed jövőjével kapcsolatos várakozások, Donald Trump gazdaságpolitikai irányvonala, valamint az Európai Központi Bank lehetséges reakciói állnak. A beszélgetés fontos tanulságokat fogalmaz meg a befektetők számára is, különösen a devizakockázat, a portfóliók denominációja és a mindennapi pénzügyi döntések szempontjából.
Euró–dollár árfolyam: mi történt valójában?
Az euró 1,20 fölé emelkedése sokak számára meglepőnek tűnhetett, különösen azok után, hogy az elmúlt egy évben jóval alacsonyabb szintekhez szokott a piac. A szakértői értelmezés szerint azonban fontos tisztázni: nem az euró lett hirtelen erősebb, hanem a dollár gyengült jelentősen.
Ezt a folyamatot legjobban a dollárindex alakulása mutatja meg, amely nem egyetlen devizához viszonyítja a dollárt, hanem annak globális vásárlóerejét méri. Az index egyértelműen lefelé tartó trendet jelez, ami azt mutatja, hogy a dollár értéke széles körben erodálódik, nem csak az euróval szemben.
A dollár gyengülésének politikai és gazdasági háttere
A beszélgetés egyik kulcseleme Donald Trump második elnöki ciklusának gazdaságpolitikája. Az elemzés szerint Trump következetesen a gyengébb dollár irányába tolja a gazdaságot, mivel ez kedvez az amerikai exportőröknek. Egy gyengébb dollár mellett az amerikai munkaerő és termékek olcsóbbá válnak a nemzetközi piacokon, ami rövid távon javítja a versenyképességet.
Ugyanakkor ennek ára van: az import drágul, ami hosszabb távon inflációs nyomást és gazdasági feszültségeket okozhat. A devizapolitika tehát egy rendkívül érzékeny egyensúlyi kérdés, amelyben nem létezik mindenki számára ideális megoldás.
Meddig mehet el az euró? Árfolyam-kilátások
Elemzői várakozások szerint az euró–dollár árfolyam akár 1,25–1,35 közötti sávba is elmozdulhat, mivel a fundamentális feltételek ezt lehetővé teszik. Ugyanakkor ez már az a tartomány, ahol az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan lépéseket tenne.
Egy túl erős euró ugyanis hátrányos az európai gazdaság számára, különösen az exportáló vállalatok esetében. Az EKB ugyan hivatalosan nem árfolyamcélt követ, de eszközein keresztül – például kamatpolitikával – közvetetten képes befolyásolni az euró értékét.
Kamatcsökkentés mint eszköz: mit tehet az EKB?
Az egyik legvalószínűbb lépés az EKB részéről a kamatcsökkentés lehet. Ez akkor válik reálissá, ha az inflációs adatok ezt megengedik. A beszélgetés alapján a friss európai inflációs számok kedvezőbbek a vártnál, ami megnyithatja az utat egy lazább monetáris politika felé.
Fontos különbség a Fedhez képest, hogy az EKB mandátuma szinte kizárólag az árstabilitásra fókuszál, míg az amerikai jegybanknak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság is céljai között szerepel. Ez a különbség a devizapiaci mozgások egyik strukturális oka.
Mit jelent mindez a befektetőknek?
A beszélgetés egyik legfontosabb gyakorlati tanulsága, hogy nem az számít, milyen devizában van vezetve az értékpapírszámla, hanem az, hogy:
- milyen devizában keletkezik a jövedelmünk,
- és milyen devizában költjük el a pénzünket a mindennapokban.
Erre jó példa az arany ára. Ha az arany dollárban számolva emelkedik, az európai befektető számára ez önmagában félrevezető lehet, mivel euróban mérve akár alig történt elmozdulás. A devizahatás torzíthatja a hozamérzetet, ezért a befektetések értékelését mindig életviteli devizában érdemes elvégezni.
Fed, likviditás és piaci bizonytalanság
A piacokat nemcsak az árfolyammozgások, hanem a Fed jövőjével kapcsolatos hírek is erősen befolyásolják. Az új Fed-elnökjelölt személye kezdetben megnyugtatta a piacokat, mivel technokrata, kevésbé politikailag vezérelt döntéshozatalra számítottak.
Ugyanakkor az a kijelentés, miszerint csökkentené a Fed mérlegét és visszavonná a túlzott likviditást, komoly aggodalmat keltett. Az elmúlt évtizedek piaci emelkedése ugyanis nagyrészt a bőséges pénzkínálatra épült, nem feltétlenül a vállalati fundamentumokra. A likviditás csökkentése ezért sok eszközosztály számára fájdalmas lehet.
Kilátások: bizonytalanság, de nem unalom
A beszélgetés végkicsengése szerint a piacok továbbra sem számíthatnak nyugodt időszakra. A devizák, a kötvénypiacok és a részvénypiacok egyaránt érzékenyen reagálnak a monetáris és politikai döntésekre. A következő hónapokban az amerikai és európai jegybanki lépések, valamint a globális kötvénypiacok – különösen Japán – alakulása újabb fordulatokat hozhat.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
KSD Akadémia: https://ksd-academy.com/penzugy1.html
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Business illustrations by Storyset
