Elszegényedünk a magas infláció miatt?

Szakértőinkkel ez alkalommal a jelenlegi helyzetre reflektálunk, és megnézzük, hogy az infláció növekedése valóban egyenes út-e az elszegényedéshez. Valamint megvizsgáljuk, hogy mit tehetnek azok, akinek van befektetésük, és azok akiknek nincs. Vajon újra kell-e kalibrálni a céljainkat egy ilyen gazdasági helyzetben, vagy egyszerűen most csak türelmesnek kell lennünk?

Az elszegényedéshez hozzájárul az infláció. De ha megnézzük a hozamokat, akkor most elég alacsony eredményeket lehet elérni a befektetésekkel. Ez jelentheti-e azt, hogy ha van egy célunk, amit kitűztünk – bizonyos összeget, vagyont fel szeretnénk építeni –, akkor most meg kell-e emelni azt a tartalékot, amit befektettünk? Az infláció a vásárlói értékét csökkenti a pénzünknek, így felmerül a kérdés, hogy elszegényedünk-e?

A magas infláció jelenti-e azt egy befektetőnek, hogy most meg kell emelnie azt a tartalékot, amit befektet, hogy elérje a kitűzött célját?

Akinek a pénze nincs befektetve, csak parkolva van, vagy tárolva, az megérzi az inflációt, és az valóban szegényebb lesz, hiszen kevesebb a vásárlói érték.

Viszont, ha valakinek befektetési portfóliója van, akkor az kompenzálni tudja a vásárlói érték vesztést. És ezért a válasz az, hogy nem kell változtatnunk a célokon. Persze ezt újra és újra érdemes felülvizsgálni.

Ha valaki nem fektette be a pénzét, csak parkoltatja, akkor meg kell, hogy emelje azt az összeget, amit félretesz, és újra kell kalibrálni a célokat is. Mert ha csak félre van téve az összeg, akkor nincs, ami kompenzálja az inflációt.

Összefoglalva tehát: akinek van befektetése, az ne ebben a rövid időablakban nézze, hogy a hozamok hogyan alakultak, mert ha hosszú távú tervei vannak, akkor ő el fogja érni a céljait.

A hosszú távú és valódi befektetés, akkor is, ha ingadozik és mozog, ez kompenzálja általában az értékveszéseket és az inflációt is.

Érdemes-e többet befektetni ilyenkor?

Több olyan érv is szól amellett, hogy a túl magas készpénz állomány az sosem javasolt. Ezt természetesen mindig egyénenként kell megnézni, hogy milyen a vagyoni helyzet, mik a bevételi lehetőségek. És ehhez képest célszerű vagyoni értékeket tartani. Emellett nem szabad az arányokat eltolni olyan irányba, hogy a napi költéseinket, likviditásunkat veszélyeztesse.

Nyugdíjpénztári tagként sokan konzervatív portfólióban vannak. Középkorúként érdemes-e váltani kockázatosabb portfólióra, tekintve, hogy a kamatemelések miatt a kötvények hozama csökkeni fog?

A politika és a nyugdíjpénztárak ezt nagyon konzervatív oldalról állítják össze. Mert az tény, hogy Európában a legtöbb embernek nincs komoly befektetése, és ha van, akkor inkább a biztonságot a kötvényeken keresztül vásárolják meg. Ez azt is mutatja, hogy a nagy tömeg vagy nem érti, vagy nem tudja kezelni a dinamikusabb befektetéseket.

Pedig ez hosszútávra nézve jobb lenne. Sajnos egy olyan időből jövünk, amikor a megtakarítás a nyugdíjra azzal volt összecsatolva, hogy ennek stabilnak, biztosnak kell lennie, ne legyen benne árfolyam ingadozás. De ez már a múlt.

Egy fiatalnak, középkorúnak és még egy idősebb ügyfélnek is, a javaslatom az lenne, hogy ebből az állítólagos konzervatív biztonságra felépített kötvény hátterű portfólióból lépjen ki. És azt a részét az összegnek, amit beláthatóan a következő 5 év alatt nem fog elkölteni, azt minden esetre reál értékekbe, tárgy értékekbe, részvényekbe, dinamikusabb részvényekbe fektesse be. Mert csak így tudja megtartani a létező összegnek a vásárló értékét.

Régen az volt a modell, hogy ha közelebb kerül valaki a nyugdíjhoz, akkor szálljon ki a kockázatból és legyen teljesen konzervatív nyugdíjas korában. De felteszem a kérdést, hogy egy 65 éves, akinek összegyűjt több millió forint tartaléka nyugdíjra, minek legyen 100%-ban konzervatív a pénzének azzal a részével, amit majd 75-80-90 éves korában fog elkölteni. Ez a része az összegnek nyugodtan megmaradhat, mint befektetés, és csak az a rész kerüljön ki, amelyik kell a következő években.

Tehát az egész dinamikus marad és nem olyan, mint amit láttunk még akár 10 évvel ezelőtt.

Egyáltalán mit jelent az, hogy konzervatív és dinamikus befektetés?

Konzervatív alatt jellemzően az alacsony árfolyam ingadozású termékeket értjük. A nyugdíjpénztáraknál például a kötvényeket. De attól még nem lesz konzervatív egy befektetés, hogy kizárólag kötvények vannak benne. Meglepő, de akár részvény eszközökkel is lehet konzervatív stratégiát csinálni.

A konzervatív befektetés önmagában nem jelent biztos hozamot. Ugyanúgy, mint ahogy a dinamikus befektetés sem jelent okvetlenül magas hozamot. Azért mert valaki magasabb kockázatot vállalt, még nem garantált a nyereség.

Ha téged is érdekelnek a befektetések, akkor nézzük meg a céljaid eléréséhez milyen lehetőségeid vannak!

Jelentkezz ingyenes konzultációra!

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.

Rések a pajzson – megismétlődik a 2008-as forgatókönyv?

Az ügyfelekkel, ismerősi körben történő beszélgetésekből kiérződik a pénzpiaccal kapcsolatos félelem. Kb. 20 mrd USA dollár tűnt el a piacon ebben az évben, a hitelkamatok emelkednek, ezzel lassul a gazdaság, az USA államadóssága 31 mrd USD. Olyan számokról beszélünk, amit évekkel ezelőtt el nem tudtunk képzelni. Angliai problémák, Credit Swiss-ről napvilágot látott hírek. Lehet rés

Eredményesen befektetni válságos időkben?

Sokat olvashatunk arról, mennyi kockázat van most a piacban, nem lehet eredményeket elérni, nincsen olyan befektetési lehetőséget, amivel plusz hozamot lehet elérni. Növekvő infláció, emelkedő alapkamat. A befektetők ehhez képest nézik a befektetési lehetőségeket. Ilyen hányattatott időben is lehet eredményesen befektetni? Az MNB 13%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. Mi várható Nyugat-Európában az alapkamatot tekintve? A

Milyen kockázatok vannak a kötvényekben és érdemes-e várni a kedvezőbb árfolyamokra a befektetőknek?

Nagyon sok hír ömlik ránk, amelyek nem pozitívak. EU források visszatartása, forint gyengülése. Nagyon sok hír ömlik ránk, amelyek nem pozitívak. Az alábbi kérdéseket kaptuk ügyfeleinktől: – Ha Magyarországra nem érkeznek meg az EU források, akkor az államnak milyen lehetőségei vannak arra, hogy finanszírozza a működését? Mindenki, aki államkötvényt vásárol, az a hitelezője az államnak.

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?