Gazdasági kihívások és tőkepiaci kilátások 2023 utolsó negyedévére

Gazdasági kihívások és tőkepiaci kilátások 2023 utolsó negyedévére

Díványbeszélgetésünk során számos fontos téma került előtérbe, a globális gazdaságot érintő aktuális kérdésekről. Kína és az Egyesült Államok közötti feszültségek, az Apple és más vállalatok helyzete Kínában, valamint a BRICS bővítése mind szerepet játszanak a jövő gazdasági kilátásaiban. Az infláció és a kamatpolitika is meghatározó tényezők, és bár az utolsó negyedév hagyományosan erős, a változó gazdasági környezet miatt számolnunk kell a kihívásokkal és az átalakuló tőkepiaci feltételekkel. A folyamatos változásokra való alkalmazkodás kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás fenntartásához.

Az uborkaszezon kihívásai és lehetőségei

00:00:29 IVÁNYI ILDIKÓ: Az első kérdésem az, hogy – ugyan még benne vagyunk a nyárban, nem is tudom, hogy ez az indián nyár, vagy pedig ez a nyárnak a meghosszabbított folyamata-, uborkaszezon volt-e a nyáron?

0:00:48 JÁNOS ZSOLT: Hát nem nagyon éreztem úgy, hogy az van, de valójában az volt. Ha megnézzük, hogy milyen hírek jöttek ki, mik bukkantak fel: az utolsó lépései az uborkaszezonnak azt mondanám, hogy ez a spekuláció, ami Kínából kijött egy pár nappal ezelőtt Apple-vel kapcsolatosan, és hát elég erősen érintette is az Apple részvényét, mert hivatalos állásfoglalás nincs ehhez, és valahogy passzol így az üres szezonhoz, hogy egy ilyesmi kijön, hogy állítólag tiltva lesznek az iPhone-ok. Még nem láttunk semmit, de a piac erre már reagált.

00:01:39 IVÁNYI ILDIKÓ: Ezt csak azért gondoltam, hogy megkérdezem, mert ezt többen megkérdezik tőlem is, amikor leülünk és beszélgetünk a gazdasági eseményekről és a kollégáktól érkezett kérdésekben is fellelhető volt ez a vonal. Tehát nem csak tőlem kérdezték, de gondolom tőled is, a kollégáinktól is, akiktől jönnek a kérdések, amelyeket itt most a beszélgetésbe be fogunk építeni, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják az ügyfeleinket, illetve azokat, akik érdeklődők vagy kapcsolatban állnak velünk valamilyen szinten.

00:02:24 JÁNOS ZSOLT: Két dolog van: az egyik az, hogy mi foglalkoztatja az ügyfeleket és a másik, hogy mi foglalkoztatja a piacot. Ez két külön csoport. A nyári időszakra már csak azért is mondják, hogy uborkaszezon, mert ott is elmennek nagyon sokan szabadságra, kevesebb a kereslet, kevesebb az összeg, és egyszerűbb kisebb hírekkel, kisebb tőkével mozgatni bármelyik irányba a piacot. Ezért van az, hogy akik a piacon nagyon jelen vannak, azok azt jelzik, hogy így a nyári időszakban hamar történhet egy baleset, mert nem lehet tudni, hogy milyen hírekkel ki hova mozgatja éppen a piacot.

Kamatemelés és infláció: a béremelések ketyegő bombája

00:03:10 IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon téma még mindig a kamatemelés, és aki téged hallgat a podcastban, az tudja, hogy nagyon sokszor kitérsz arra, hogy hűl az amerikai piac. Nyilván a piacnak ez a mozgása hatással van a kamatoknak az emelésére. Várható kamatemelés, vagy pedig egy kivárás lesz most a következő időszakra a jellemző?

00:03:45 JÁNOS ZSOLT: Miközben mi itt most beszélgetünk, jönnek ki az aktuális inflációs számok Amerikában és ez azért lényeges, mert a központi bankok – a FED is és az Európai Központi Bank is – azt kijelentette, és ez a fő feladatuk, hogy védjék az árak stabilitását, tehát olyan lépéseket kell megtegyenek, hogy az infláció korlátok között maradjon az eurónál is, a dollárnál is. Az előjelentések azt mutatják, hogy az augusztusi inflációs számok újra erősödtek.

GP Morgan 3 szcenáriót mutatott fel, vagy próbált összeállítani. Ami a legvalószínűbb, hogy az elvárások szerint magasabb lesz az infláció egy picit, és ez már be van árazva a piacokba. Akkor ez nem lesz nagy meglepetés, akkor plusz-mínusz 0 maradunk, tehát ilyen semleges. Ennek a valószínűsége, a forgatókönyve inkább az, hogy a jövő héten az amerikai központi bank nem fog kamatot emelni. Az második verzió az, hogy kijönnek a számok, és sokkal erősebben emelkedett az infláció, mint amit már beárazott a piac, akkor ennek az a veszélye, hogy a piac ezt újra be kell árazza és akkor az negatív hatás lesz. Itt megvan a veszély, hogy akkor a jövő héten akár kamatemelés is lesz még egyszer, és akkor a piac elkezd jobban félni a stagflációtól, ami azt jelenti, hogy stagnál a gazdaság, nem növekszik annyira, és az infláció magas marad. A harmadik forgatókönyv, a 3. verzió, hogy kijönnek a számok és nem lesz olyan erős az infláció emelkedése, mint amit most elvártak, akkor az inkább pozitív hatással lesz a piacokra és nem lesz biztos kamatemelés.

Christine Lagarde is figyeli ezt, tehát az, hogy holnap mit fog bejelenteni az Európai Központi Bank, az is összefüggésben van ezzel, hogy mi történik az infláció számokkal. Európának alapjában rosszabb a helyzete. Nagyon sokan azt remélik, hogy a kamatemelési ciklusának a végét láttuk dollárban, és nemhogy szünet lesz, hanem inkább nem lesz további kamatemelés. De sajnos ez direkt összefüggésben van azzal, hogy mi történik az infláció oldalán.

00:06:21 IVÁNYI ILDIKÓ: Egy tanulmány szerint, ami most itt többeknek a kezébe került, az infláció összefügg a gazdaságnak az aktivitásával, de nem egy lineáris kapcsolat van a kettő között. 4 százalékos infláció felett azt mondják, hogy jelentős változások következhetnek be a gazdaságban. De a tanulmány szerint fontos arról beszélnünk, ha már inflációról beszélünk, hogy mi mit jelent a gazdaság szempontjából: rövidtávú, középtávú és hosszútávú infláció.

Ha most megnézzük ezt az inflációs folyamatot, amiben benne vagyunk, tulajdonképpen arról beszélünk, hogy ez egy hosszútávú inflációs folyamat volt, de azzal, amit most itt említettél, hogy a júliusi jelentésekhez képest az augusztusiban lehet plusz-mínusz eltérés, az egy nagyon rövid távú infláció és hogyha év elejétől nézzük, akkor meg középtávú ez az infláció. Tudja-e a gazdaság ezt abszolút követni, vagy pedig sodródik minden azzal, hogy jönnek az inflációs számok, és hogy a vállalatoknak ezt korrigálni kell ahhoz, hogy életben maradjanak?

00:08:05 JÁNOS ZSOLT: Tehát az infláció akkor túl hosszú, hogyha odakerülünk, ahol sajnos most már részben vagyunk, hogy a béremelésekbe belekerül az infláció, mert ez tudja kialakítani az ár-bér spirált. Ez volt a törekvés, amikor az infláció megjelent 2020/21-ben, akkor a központi bankok próbálták szuggerálni, hogy ez átmeneti. Még 2021-ben a szakszervezetek nem indultak el a béremelésekkel olyan erősen, mert hogyha ez rövid időre vissza csökkent volna, akkor nem kerül be a bérekbe.

Mikor a bérekbe bekerül az infláció, az kezd problémás lenni, mert idővel elhalasztva ez azt jelenti, hogy a vállalatok akkor lépéseket kell tegyenek: egyik oldaláról költségeket csökkentenek, árakat kell emeljenek, mert a marzsok meg kell maradjanak. Vagy akár kell növekedjenek és hogyha emelkednek a bérek, akkor ez rövid időre oda vezethet, hogy csökkentik a költségeket, de hosszútávra az árakat emelik, és ha az árakat emelik, az megint az inflációt viszi felfele, ami megint odavezet, hogy a következő körben a bértárgyalások következtében megint bekerül.

Eleinte egy rövid inflációról beszéltünk, ez volt a covid-sokk, és utána egészen más okok miatt indult el az infláció, ami rövid időre akár még csökkenthető is lett volna. Én azt is állítanám, hogy ha sokkal többet beszéltünk volna az emberekkel, vagy beszélt volna a politika is, és nem a populizmus oldalára csúszott volna el egy pár vita, akkor a béremelések sem kellett volna azon a szinten felmenjenek. Ez megtörtént. Ez nem azt jelenti, hogy nem kívánom, hogy az emberek megfelelően pénzt keressenek, hanem csak meg kell érteniük azt, hogy mit jelent a béremelés a további hatásokra az inflációnál, mert ez nem csökkenti, hanem gyorsítja az inflációt. Ez a veszély az egész témában.

Most példaként veszem az amerikai autógyártó iparágat, mert ott megint egy ketyegő bomba van. Csütörtök-péntek jár le a határidő, hogy a nagy autógyártóknak a szakszervezetei 40 % béremelést követelnek. Ez lehetetlen. Ha nem kapják meg, akkor akár sztrájkolni akarnak. Ford, GM, Stellantis nagyságrendileg ilyen 9 és 14 % közötti emelést ajánlanak fel, tehát annyira messze vannak egymástól, hogy szinte lehetetlen, hogy megegyeznének. Ez egy nagyon rövid gondolkozás sajnos. De hát az is érthető, hogy a szakszervezetek most úgy érzik, hogy hátulról fúj a szél, mert van egyáltalán létjogosultsága a követelésüknek. Az elmúlt évtizedekben az alacsony infláció és az alacsony kamat mellett nem volt nagyon témájuk, tehát ebből a szempontból most persze, hogy próbálnak mindent megtenni.

00:11:19 IVÁNYI ILDIKÓ: Lehet, hogy abból a szempontból is érdemes vizsgálni ezt is, ami az amerikai autóiparban történhet, illetve az inflációs hatásokat, hogy nagyon magas a foglalkoztatottság, nagyon minimális a munkanélküliségi ráta, tehát minél több embert foglalkoztatnak, annál nagyobb kereslet tud a piacon megjelenni.

00:11:50 JÁNOS ZSOLT: A demográfiai probléma is hozzá jön, kevés a munkaerő, a covid lockdown alatt ez még jobban megerősödött. Pluszba megjelent az infláció. Tehát nemcsak egy pont, hanem több paraméter van. Nagyon összetett a kép, amiből kialakul ez, hogy normális esetben az jó a munkavállalónak, hogy ma a piac az ő oldalán van és ő követelhet. A kérdés csak mindig az, hogy meddig. A baj az, hogy ha egy fix bérnél megjelent a béremelés, akkor, ha az infláció vissza fog csökkenni, akkor azt nem fogják csökkenteni. Nem fogjuk korrigálni, ha deflációba megyünk, akkor nem fognak a bérek csökkenni, hanem azok megmaradnak azon a szinten.

00:12:33 IVÁNYI ILDIKÓ: Pedig mondjuk normálisan ez volna a folyamat. Ha már elértünk egy bérszintet, az alá nem szoktunk menni.

00:12:43 JÁNOS ZSOLT: És Európának itt nehezebb a helyzete, mint Amerikának. Az amerikai modellben erősebben ott van ez a ’hire and fire’ modell, hogyha nem működik, hát akkor kiteszünk munkaerőt, leépítenek. Európában ez nem olyan egyszerű. Ha még egyszerű is lenne, nagyon sok vállalat nem meri megtenni a lépést, mert azt mondja, hogy oké, hogyha a gazdaság újra mozdul és akkor szükség van munkaerőre, akkor nem lesz olyan egyszerű új munkaerőt találni. Tehát az aktuális helyzetet nem tudom összehasonlítani például a hetvenes évekkel, ahol egészen más helyzetben voltunk Európában is. A Baby Boomerek ott voltak, és rendelkezésre álltak a munkaerőpiacon, ma ők nyugdíjba mennek, tehát egészen megváltozott a piac.

00:13:24 IVÁNYI ILDIKÓ: Túlságosan közel van az az idő, amikor nem találtak munkaerőt a covid után, tehát az még nagyon élesen él a vállalati menedzsmentnek a fejében, mert hát az emberek nem akartak visszamenni dolgozni, de azzal, hogy nagy a foglalkoztatottság, azt gondolnánk, hogy akkor a hitelfelvételi kedv, illetve rövidtávra mondjuk a személyi hitelek vagy az autó hiteleknek a mértéke is növekedhet. De ezt sem látjuk, holott ahhoz, hogy a gazdaságot lendületben tartsuk, ez is szükséges.

00:14:12 JÁNOS ZSOLT: Az érdekes az, hogy a nyugati világ megtett egy olyan lépést, ami fontos volt. Ezt többen kritizálják, hogy a covid alatt túl sok szociális támogatás, helikopter pénz jelent meg, de ezt látjuk, hogy szükséges volt, mert ezzel tudta a gazdaság főleg a keresletet a fogyasztók oldaláról kompenzálni. Ami az alternatíva lett volna, hogy megálljunk, és az alternatívát látjuk Kínában. Kínában például a középréteg nagyon jól érezte magát a covid lockdown előtt, fogyasztott, elkezdte vinni a hátán a kínai gazdaságot, és hát mi történt? Ott túl hosszú ideig tartott a lezárás, és nem voltak támogatások.

Egy olyan család, amelyik esetleg valahol a középső rétegben van, és a covid lockdown előtt jól érezte magát, volt tartalék pénze, tudott menni, szabadságon tudott költekezni. Egy ilyen jóléti helyzetből átestek oda, hogy hónapokon keresztül bizonytalanságban vannak, és élelmiszerjegyekből tartják el valahogy a családot. Amikor megnyitottak, akkor azután nem azt mondja, hogy juhú, akkor most megint költekezünk tovább, és úgy megy tovább az élet, mint 2020 előtt, hanem ez egy fájdalmas tanulság, és ezen nagyon megáll a gazdaság.

Látjuk tehát, hogyha azt akarnánk nézni, hogy a covid helyzet kezelésére milyen alternatívák lettek volna, ebből a szempontból szinte jó, hogy a kínai modellt látjuk, mert mind felháborodhatunk, hogy esetleg a mi modellünk nem volt teljesen 100 %-ig perfekt, de ott látjuk az alternatívát is. Ahhoz képest még mindig nagyon jók voltunk.

00:15:53 IVÁNYI ILDIKÓ: Kínáról még fogunk beszélni, még van 1-2 kérdésem Kínával kapcsolatban, de térjünk vissza egy picit a kamathoz és az inflációhoz. Olyan hangok is felütötték a fejüket most az elmúlt hetekben, hogy ha megnézzük, történelmileg visszatekintünk 50-60-80 évet is, hogy ha jött egy gazdasági válság, akkor azt lehetett látni, hogy a FED emelte egy bizonyos szintre a kamatokat, és a kamatokat azon a szinten tartotta. Ez generált egy gazdasági válságot. Bekövetkezhet-e most, hogyha a FED azt mondja, hogy most ő nem emel már kamatot, hanem szünetelteti a kamatemelést, de nem is csökkent kamatot, hogy ez előidéz egy valamilyen szintű válságot a piacon?

00:16:58 JÁNOS ZSOLT: Hogyha nagyon messze visszamegyünk, hogy alakultak a kamatok, akkor csúcs kamatszinten nagyon sokáig nem voltak a kamatok. A kérdés mindig az volt, hogy meddig tudta emelni a központi bank a kamatokat, amíg a gazdaságban megjelentek erős jelek, Ez volt az oka annak is, hogy a legtöbben szakemberi oldalról is azt mondták, hogy nem lesz ilyen erős kamatemelés.

Két nagyon jó szakember, akit most idézek: az egyik egy alapkezelő, aki 5 évvel ezelőtt arra a kérdésre, hogy lesz-e valamikor újra magas kamat, azt mondta, hogy az ő karrier ideje alatt nem fogunk kamatot látni. Még nincs nyugdíjban, és elég erős kamatot látunk. A másik az osztrák nemzeti banknak az igazgatója, aki egy központi bank konferencián vett részt, melynek az volt a „címe”, hogy ’Low for long’, tehát hosszú ideig alacsony a kamat és az ebédszünet után átnevezték ők a délutáni vitát arra, hogy ’Low forever’, tehát, hogy örökre lent marad a kamat.

Ez csak azért fontos, mert ebből látjuk azt, hogy még azok is, akik állandóan foglalkoznak a piacokkal, nem tudnak jósolni. Aktuális paraméterek szerint azt mondjuk, hogy ez az érzésünk, hogy…Ha megnézzük a múltat, akkor általában a nagyon magas kamat szintek kiváltottak egy válságot. Tehát valahogy kiesett egy csontváz a szekrényből, és azért nagyon hamar kellett a központi bankok lépjenek.

Ezért figyelik ennyire röviden, hogy mi történik, tehát az egyik oldalról havi szinten látjuk, hogy az infláció hogyan alakul, ebből megvan a hosszútávú infláció számítás, és ezek szerint próbálnak lépni. Hogy ez most elég gyors-e vagy nem, azt lehet kritizálni, de hát tudjuk, hogy van a gazdaságnak egy tehetetlensége, és csak azért, mert megteszik a kamatlépést, azt nem látjuk azonnal, hanem egy ideig ez áthat gazdaságra. Már pár hónappal ezelőtt is valamelyik podcast-ban az volt a téma, hogy véleményem szerint kamatcsökkentést nem fogunk látni anélkül, hogy valódi problémákat lássunk a gazdaságban, mert problémák nélkül nincs miért csökkenteni.

00:19:31 IVÁNYI ILDIKÓ: Van annyira erős a gazdaság, hogy akár ezen a magas kamatszinten, amin most vagyunk – beleértve ide Európát, beleértve Ázsiát, beleértve Amerikát – a gazdaság működőképes tud maradni? És esetlegesen minimális növekedésre is lehet számítani?

00:19:54 JÁNOS ZSOLT: Érdekes az, hogy olyan radikális szinten lett a kamat Amerikában és Európában is emelve, a két gazdasági szféra mégsem egyforma. Az amerikai gazdaság nagyon erős, tehát a számok, amit most látunk, azok azt mutatják, hogy akár ilyen 5,5- 5,7 százalékos növekedés lehet Amerikában. Tehát ez olyan, amit a feltörekvő piacokról láttunk, miközben Európa, Anglia gazdaságilag nagyon nagy problémával küzd, vagy inkább benne van már a recesszióban. Tehát ezt nem tudjuk teljesen összetenni. Ázsia is küzd, főleg a kínai lockdown-nak a kihatásával, mert ott a külvilág ezt érzi. Japán egy külön piac.

Most azt látjuk, hogy a gazdaság ezt ki tudja bírni. Mert 3 paraméter van, ami azt mondaná, hogy ez nehéz és ez nem tud működni: az egyik, hogy megvan a fordított kamatgörbe, hogy a rövid kamatok magasabbak, mint a hosszú távú kamatok. A háztartások úgy tűnik, hogy felélték azt a tartalékot, amit a covid alatt felépítettek, és magasak a kamatszintek. Tehát erre azt mondanánk, hogy a gazdaság nem tud olyan erősen növekedni, de van technológiai transzformáció. Ebből benne van főleg a mesterséges intelligencia oldaláról egy plusz hajtóerő.

És még van egy dolog, amit Goldman Sachs elemzői mutattak fel, és logikából ezt megint lehet látni, hogy rövid időre ennek hatása lesz: a béremelések, amit most megtörténtek, amik nagyon magasak, ezeknek a valódi hatása a jövőben fog megjelenni. Az infláció pillanatnyilag folyamatosan megy vissza, és a számok most azt mutatják, hogy a jövő évben fordulni fog az infláció és a bérek emelkedési határa. Tehát a bérek erősebben emelkednek, mint az infláció, ami azt jelenti, hogy a nettó vagyon az megint nagyobb lesz. Ha a nettó vagyon nagyobb, akkor ez a fogyasztónak megadja azt az érzést, hogy ő tud tovább fogyasztani és ezt tudja vinni a gazdaságot tovább.

Hogy ez míg világ a világ így nem megy, ez logikus. De ez megadja a gazdaságnak azt az erejét, hogy tovább növekedés lehessen, és vannak tartalékok a vállalatokban a hatékonyság oldalán, ami azt jelenti, és ezt látjuk, hogy a vállalatok vezetői megtesznek mindent, mert hát ez kemény, de hát egy vállalat menedzserének nem az a feladata, hogy az alkalmazottakat sajnálja, hanem megtegyen minden lépést, ami szükséges, hogy a vállalat egészséges maradjon.

00:22:36 IVÁNYI ILDIKÓ: Azoktól a vállalatoktól, amelyek a tőzsdén vannak – róluk azt mondják, hogy egy jól prosperáló vállalat – azt várják el, hogy a tőzsdei kapitalizációjuk növekedjen, és ebből a befektető profitáljon.

00:22:59 JÁNOS ZSOLT: Első lépésben nem ezt várják el. A piac azt várja el, hogy az üzleti modell az egészséges legyen, nyereséges legyen, alapjában növekedjen, és ha megvan ez a növekedési perspektíva, akkor ezt az árfolyamok is le fogják képezni. De én merem állítani, hogy először a tőkepiacnak nem ez az elvárása, hogy mindenáron növekedés legyen, hanem az első lépés az, hogy az üzleti modellek működjenek stabilan, és nyereségesek legyenek.

A tőkepiac reakciói, a szupersztárok kihívásai

00:23:34 IVÁNYI ILDIKÓ: Ha már a nyereségről beszélünk, – most nézzél bele a kristálygömbödbe -, mikor várható, hogy megint bika piacról fogunk beszélgetni?

00:23:50 JÁNOS ZSOLT: A kérdés az, hogy már nem vagyunk-e benne a bika piacban? Most veszem a S&P indexet, amelyik a legnagyobb index. Pár nappal ezelőtt kaptam kézbe egy összehasonlítást a 2021-es és 2023-as S&P index fejlődéséről. Hogyha ezt a kettő görbét egymásra tesszük, akkor itt nem látok medve piacot. Közötte volt egy nagyon erős medve piac 2022-ben. A kérdés ugye mindig az, hogy mikor fordul ez a piac, és a mélyponton, amikor fordul egy medve piac és abból bika piac lesz, akkor egy jó ideig még nem tudjuk, hogy hol vagyunk. Ez csak a lefele esésben még egy kicsi visszamozdulás, vagy már fordult a piac? A jelek azt mutatják körülbelül május óta -legalábbis, ha az S&P indexet nézem-, hogy ott már fordult a piac. A különbség a kettő között csak az, hogy 2021-ben a kamat háttér az nulla, 2023-ban a kamat alternatíva az 4 %.

00:25:02 IVÁNYI ILDIKÓ: Az jutott most ezzel kapcsolatban eszembe, hogy körülbelül májusban volt az az időszak, amikor már a FED elnöke elkezdte mondani, hogy ha így alakulnak az inflációs számok, akkor a kamatemelés meg fog szűnni. Tehát nem azt mondta konkrétan, hogy nem fognak kamatot emelni, vagy kisebb mértékben fognak kamatot emelni. Akkor már voltak olyan hangok, hogy esetlegesen szüneteltetni fog a kamatemelés. Ez generálja azt, hogy a tőkepiac emelkedjen, tehát, hogy a részvényárfolyamok emelkedjenek. Ez egy fundamentuma a részvénypiac emelkedésének.

00:25:54 JÁNOS ZSOLT: Hát nem egészen, mert azért látjuk azt, hogy amikor ő azt mondta, hogy ha látunk megfelelő számokat, akkor a kamatemeléssel nem megyünk olyan erősen tovább, és azt lehetett látni, hogy körülbelül május óta csökkentek is a kamat lépések, volt egy szünet is. Persze, hogy egy amerikai központi bank sem tudja kimondani, hogy akkor mostantól megállítjuk a kamat emelési szinteket, és most már megérkeztünk. Mert persze, hogy a piaccal óvatosan is kell bánni és egy ilyen tuti kijelentést nagyon szélsőségesen beárazna a piac, ami nekünk megint nem lenne jó, tehát ezért van ez az óvatos lépés az egészben.

Attól függ, hogy milyenek a jelek. Európából sokkal több jajgatást és fájdalmat hallunk már, mint Amerikából a gazdaság oldaláról. Csak ha az ingatlanpiacot megnézzük Európában, akkor az látható, hogy a magas és az emelkedő kamatok odavezettek, hogy nemcsak a hitelt felvenni drága, nem csak a létező hiteleknek drága lett a kamata, hogyha nem fix kamatozó, hanem a befektetők is, akik ingatlan projekteket megvásárolnak addig, amíg a kamatok mennek felfele, nem vesznek, állnak, mert kivárják, hogy hol van a kamatszint, és van alternatíva. Tehát azt tudják mondani, hogy mielőtt megveszek egy 4-5 százalékos ingatlant, ahelyett megveszek inkább egy államkötvényt, ha már ott kapok ugyanúgy 4-5 %-ot.

Ez az, ami vonja ki alapjában véve a piacból a likviditást. Ennek ellenére, mivel a vállalatok mégis sikeresek és fel tudják mutatni a fantáziát, mégis van elég kereslet. Ha több kereslet van, a részvénypiacok emelkednek. Habár itt láttunk egy indexet az előbb, de ez nem mutatja a széles piacnak a státuszát, mert az indexeket nagyon erősen 7-8-10 big tech cég befolyásolja és a széles piac az körülbelül 2 éve nem emelkedett, az inkább legjobb esetben maximum stagnált.

00:28:12 IVÁNYI ILDIKÓ: Ugye azt mondjuk, hogy elég gyorsan reagál a piac különböző kijelentésekre. Beárazódik nagyon gyorsan minden, hogyha valaki megszólal, valamit mond. Láttuk anno, amikor Trump elnök lett, hogy akkor pár óra alatt megfordult a piac, de hogyha egy átlagot tekintünk, akkor általában azt lehet mondani, hogy ez 3- 5 nap között beárazódik. A jövő héten elég sok esemény előtt állunk. Különböző hírekre várunk a jövő hét folyamán. Ezt már árazza előre a piac, hogy körülbelül ott mi várható, vagy pedig ezt már korábban is beárazta, vagy erre most egyáltalán nem áraz a piac már előre?

00:29:06 JÁNOS ZSOLT: Tehát én alapjában a piac minden pillanatban áraz, tehát minden, ami újdonság és minél jobban szét van beszélve, annál inkább ez bekerül az árfolyamokba. Mert bármely pillanatban az, hogy milyen árfolyam jön létre, azt nem egy mumus hozza létre valahol és azt mondja, hogy ez az árfolyam, hanem ez minden nap, minden percben a kereslet-kínálatnak az aránya. Abban a pillanatban, mikor megjelenik egy gondolat, akár egy spekuláció – mindegy, hogy tény van mögötte vagy nincs -, ez már a keresletet befolyásolja.

Megint veszek csak egy példát: Apple. Megjelent egy spekuláció, nem új, az az érdekes, de mivel Bloomberg és a Financial Times ezt, mint témát kézbe vette, ezért megjelent egy más szinten és ezért már a piacok ezzel elkezdtek foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy elindul egy beárazás és akkor jönnek a ’worth case’ szcenáriók, hogy most Kínában 500 000 iPhone érintett vagy 50 millió. Az elég lényeges.

Tehát attól függ, hogy milyenek a számok, és ezt már a piac kezdi beárazni. Na most azután, ha ez a spekuláció, ami befolyásolta az árfolyamokat, pozitívan feloldódik, hát akkor fellélegzik a piac, és akkor emelkedik. Ha megvalósul, akkor lehet, hogy ott még lesz egy visszaesés, mert az utolsó optimisták, akik azt mondják most is, hogy ez lényegtelen, azok is ki kell essenek a piacból, de akkor már nem olyan erős a visszaesés, mert már előre valamennyi be volt építve. Ezért azt lehet mondani, hogy a piac állandóan, minden pillanatban áraz, újdonságokat, híreket tesz be, és ez gyorsult fel, mert a social media és az egész technikai rendszerek már elkezdenek reagálni.

00:31:17 IVÁNYI ILDIKÓ: Ez az Apple kérdés nagyon sok embernek a fantáziáját egyébként megmozgatta. Itt a spekulációt vélik inkább mögötte, inkább egy irányított spekulációt, hogy most kijön az új Apple termék és most az Apple-nek egy kicsit érdeke is fűződött ahhoz, hogy az árfolyama csökkenjen az új termék megjelenésével, mert azzal akkor újból egy hype-ot el fog tudni indítani.

00:31:58 JÁNOS ZSOLT: Hát ez egy elég meredek gondolat. Inkább azt kell mondjam, hogy ami megjelent most, az nem volt nagy újdonság, tehát azt lehet mondani, hogy ez a tizenötös egy ilyen nonevent. Normális esetben, ha megnézzük ciklikusan, hogy mi történt, általában úgy volt, hogy inkább a bevezetés előtt volt egy felemelkedési fantázia a piacban, és azután alapjában nem nagyon emelkedett az árfolyam, hanem inkább csökkent vissza. Ebből a szempontból azt mondanám, hogy az Apple oldaláról ebben nem volt nagy érdek, hogy ezt így kitegye. Hogy a hype oldaláról tud-e sikerülni, az mindig egy fontos kérdés, mert hát éhes a piac, és ha árazza be a jövőben a fantáziát, akkor ezt etetni kell, életben kell tartani az Apple oldaláról is.

Sokan azt a kérdést felteszik, de hát miért kell állandóan növekedni és miért kell mindig nagyobb és nagyobb legyen? Hát azért, mert ha egy fantázia el van adva a piacnak, és ezt a piac beárazta az árfolyamokba, és azt nem tudom tartani, akkor ez azonnali korrekciót jelent. Tehát, hogyha nem akarom, hogy vissza korrigáljon, akkor más lehetőségem nincs, mint a piacnak újra és újra fantáziát kell mutatni.

00:33:16 IVÁNYI ILDIKÓ: Pontosan. Például Nokiát már nem nagyon használunk. Ő nem tudta azt a fantáziát fenntartani. Próbálkozott, próbálkozott, de hát ez nem nagyon sikerült.

00:33:34 JÁNOS ZSOLT: Egy egész más menedzsmenti hiba volt, mert ma látjuk dokumentumokból azt, hogy már 1996-ban Nokiának is erre is megvolt az ötlet és a javaslat, hogy klaviatúra nélküli képernyőket létrehozni. De nem tartották elég fontosnak, tehát nem Steve Jobs találta ezt ki, hanem az, ami már létezett, azt ő vette kézbe.

00:34:02 IVÁNYI ILDIKÓ: Először Steve Jobs-ot is kinevették és bolondnak tekintették. Ma meg el se tudjuk képzelni, hogy ne ilyen képernyőket használjunk.

00:34:10 JÁNOS ZSOLT: Ezért lehet azt mondani, hogy a mai tuti gépek és megoldások is valamilyen oldalról diszrupcióval fognak szembe menni, mert nem is tudjuk elhinni, hogy milyen irányba tud és fejlődhet a piac, ezért érdemes óvatos lenni a mai szupersztároknál is, mert a múlt azt mutatja, hogy általában a nagy szupersztárok egy ideig próbálják a piacból kivenni azt a nyereséget, ami nekik mint lehetőség megvan, de túl kevésbé nyitottak a diszrupcióra, hogy saját magukat kvázi tönkre tegyék, és újra feltalálják a piacokat. De ezt érdemes figyelemmel követni.

Kína, India és a BRICS: Globális gazdasági dinamika

00:34:50 IVÁNYI ILDIKÓ: Akkor beszéljünk egy szupersztárról és ez Kína. Egy ideig mindenki Kínára tekintett. Most a covid eléggé nagy károkat okozott a kínai gazdaságban és Kína megítélésében is. A befektetőket foglalkoztatja az a kérdés is, hogy akkor, amikor Amerikában megvolt az elnökváltás, akkor egy nagyon rossz hangulatú kapcsolatot vett át az új elnök Kína és Amerika között. Azt várták Bidentől, hogy ő majd ezt a nem egészen baráti viszonyt, ami kialakult a két ország között, ezt majd egy kicsit tudja csendesíteni. Most nem úgy néz ki jelenleg a hírekből, hogy ez a kapcsolat csendesedett volna, hanem hasonlóan forró a levegő, ami a két ország között van. Erre utal ez az Apple sztori is. A kínai gazdaság mennyire tudja befolyásolni az amerikai gazdasági növekedést, és fordítva?

00:36:23 JÁNOS ZSOLT: Hogyha a példánál maradunk és ezt megnézzük, akkor megjelent az Economistnak az oldalán Hszi Csin-ping egy csiga-szerű sárkányon. Ha megnézzük itt csak a headline-okat, hogy milyen címek vannak, akkor azt látjuk, hogy szinte minden évben az elmúlt évtizedekben megjelent valami, ami miatt Kína állítólag a további fejlődésnek a végén lett volna. Tehát ez, ami most van, ez nem új. Ha most vesszük az Apple példáját, akkor pont ez a kérdés, hogy Hszi Csin-ping mennyire tud belemenni agresszívan ebbe a támadásba Apple-vel szembe, mert igaz, hogy TikTok és például Huawei, mint kínai vállalatok fekete listákon vannak az amerikai piacban, de egy lényeges különbség van: sem TikTok, sem Huawei nem munkáltató a nyugati világban olyan erősen, mint például Apple a kínaiban. Apple gépeit 98%-ban Kínában állítják elő. Ebből megvan egy függőség.

Most próbálják ezt olyan formában változtatni, hogy mennek át Indiába, és átteszik a gépek gyártását folyamatosan Indiába. A másik oldalán pedig több százezer ember érintett az Apple infrastruktúrából. A kérdés az, hogy ezt Kína meg tudja-e engedni magának. Főleg most a nagyon magas fiatal munkanélküliség mellett, hogy egy ilyen témába pluszba belemenjen.

A másik oldalról az volt a kérdés, hogy Trump egy irányba elindult, és hogy ezt Biden megváltoztatja. Ez azt mutatja, hogy nem egy ember irányítja ezeket a tendenciákat, hanem ez egy hosszabb feszültség és folyamat, ami kialakult Amerika és Kína között. Az egész aktuális témában sok minden még belejátszik, amit Biden már nem is tud változtatni. Főleg, ha megnézzük, hogy ma Kína hogyan pozícionálja magát pont az orosz támadás miatt is, tehát ez megváltoztatta annyira még pluszban forgatókönyvet, hogyha esetleg szeretett is volna enyhíteni, az a mai helyzetből szinte lehetetlenné is vált. Ezt érzi Kína, és ezért próbál óvatos lenni, de azért annyira óvatos, hogy azért jelzi, hogy nagyon tisztán inkább a másik oldalon van, tehát itt azért megvan tovább is az elvek és a gazdasági erők között is a feszültség.

00:39:06 IVÁNYI ILDIKÓ: Az előbb említetted, hogy Amerika akár egy 5-6 százalékos gazdasági növekedés is felmutathat. Ha Kínáról beszélünk, és azt mondjuk, hogy 5-6 százalékos gazdasági növekedés, akkor azt mondjuk, hogy hát ez olyan gyenge. Miért van ez? Miért van bennünk az, hogy évekkel, évtizedekkel ezelőtt láttunk ilyen 10-11-12 százalékos gazdasági növekedést, elfogadjuk, hogy az egész globális piac nem fejlődik, stagnál vagy minimálisat fejlődik, de Kínától elvárnánk, hogy ő most is 10 százalékokat hozzon. Miért?

00:39:53 JÁNOS ZSOLT: A kérdés mindig az, hogy ki milyen szinten van. Mondjuk azt, hogy ma 100 százalékos szinten vagyok és onnan emelkedünk 10 egységgel, akkor az 10 %-ot jelent. Ha lent van – mondom Kína – 10 egység szinten és ott emelkedik 10-zel, akkor az már 100 %-ot jelent. Tehát mindig az a kérdés, hogy honnan jön egy gazdaság. Kína nagyon le volt maradva. Hogyha az ázsiai régiót megnézzük, a Mao rendszernek a nyomása nagyon rá volt téve Kínára és több országra is, és Kína volt az utolsó olyan ázsiai gazdaság, amelyik nyitott, és amelyik a gazdasági növekedéseket elindította. Ezért hát éveken keresztül szinte normális volt, hogy arról a szintről nagyon egyszerű emelkedni. Ez így van minden startup, minden kezdő cégnél, hogy eleinte a százalékos emelkedések nagyok, aztán valamikor elér egy olyan szintet, hogy bestabilizálódik. A kérdés az, hogy Kína ezt már elérte? A covid lockdown előtt voltak olyan jelek, amik azt mutatták, hogy alakul ki a középréteg Kínában is, egy szélesebb fogyasztói réteg, tehát azt a nagyon radikális növekedést nem lehet, sőt nem is akarták és látták, hogy kialakulnak ebből lufik. Ha Kína őszintén kimondaná, hogy mennyi a növekedése…mert régen is minden szám mögött ott volt ez a kacsintás, hogy oké, Kínából jönnek a számok, akkor leírjuk, de tudjuk, hogy nem valósak, vagy hát ki tudja, hogy milyenek a valós számok, de hát elfogadjuk, mert így van ez leadva. Hogy a mai számok hol vannak, azt se tudjuk pontosan.

00:41:41 IVÁNYI ILDIKÓ: Nem kell nagyon visszamennünk a múltba, elég egy évet visszamenni, vagy másfél évet, és akkor arról beszéltünk, hogy Kína kielőzi 2027/30-ra az amerikai gazdaságot. Akkor ez, amit most látunk, ez nem valószínűsíti ezt az előzést.

00:42:09 JÁNOS ZSOLT: Hát én azt mondanám, hogy az a tendencia, ami látható, abban teljesen mindegy, hogy most 2040-50 vagy -60-ra fogja kielőzni. Tény az, hogy Európának és Amerikának is – és ebben a témában Kínának is- van egy nagy demográfiai problémája, ami ezek ellen a gazdaságok ellen dolgozik. De Kína mégis egy olyan szintről jön, ahonnan megvan a növekedési ereje, de India már kielőzte bizonyos paraméterben Kínát. Tehát látunk tendenciákat, ami azt mutatja, hogy sajnos az aktuális gazdasági modellekben sem Európának, sem Amerikának nem annyira fényes a kilátás a növekedésben, mind a feltörekvő piacokban.

00:42:55 IVÁNYI ILDIKÓ: Indiát említetted, nem tudunk elmenni ugye India mellett ma már, hogyha globális gazdaságról beszélünk, mert India egyre inkább kezd meghatározó lenni, ezzel nyilván Kínának is kell számolni. Most itt említetted az Apple-t, hogy átviszik Indiába a gyártásnak bizonyos részeit. Mi várható még, ami esetleg Kínából átmegy oda, vagy pedig Amerikából, Európából Indiába viszik azokat a tevékenységeket vagy szolgáltatásokat vagy gyártásukat?

00:43:40 JÁNOS ZSOLT: Kínába sok minden ki lett telepítve, és ez például Apple-nél is egy kritikus pont volt, hogy nem csak egy ilyen udvarias térdhajlást adott Tim Cook Kínának, Hszi Csin-pingnek, hanem elég szépen meg is hajlott előtte azzal, hogy szinte minden Apple gyárt áthelyezett Kínába, de minél nagyobbak a feszültségek és minél problémásabb a piac kezelése, és az áruk beszállítása, annál inkább a menedzsment kényszerítve van arra, hogy alternatívát keressen. India ebből a szempontból közelebb van a gazdasági modellekben is hozzánk, egy erősebben fejlődő gazdaság, demográfia oldaláról nincs problémája, a demokrácia kérdést is másképp kezeli, tehát közelebb van, nem azon a szinten, mint ahogy ezt kezeljük. És itt a feszültségek nem olyanok, ezért vándorol nagyon sok vállalat Kínából ma ki akár Indiába vagy más ázsiai országba, és ha kimentek, akkor biztos, hogy kinn maradnak. Ami persze, hogy veszélyes, mert ebből a szempontból nézve – és ez egy megint más színpad, hogy – egy páran azt is figyelik, hogy Kínát azért abból a szempontból érdemes óvatosan is kezelni és megtartani, mert kell az ellenerő is, érdekeltté kell tovább is tenni, mert aki nem érdekelt semmiben, az radikális lépésekre sokkal nyitottabb. Látjuk, hogy az, akinek van vesztenivalója, az nem lép olyan gyorsan radikálisan.

00:45:21 IVÁNYI ILDIKÓ: Kínára tekinthetünk úgy is, mint egy pénzeszsákra, mert nagyon sok ország onnan kapott anyagi támogatást.

00:45:30 JÁNOS ZSOLT: Hát az egyik az anyagi támogatás, a másik, hogy főleg az európai luxus szektornak a felszívó piaca, vásárlói piaca az Kína, és hogyha Kína nem vásárlóképes, akkor ezt érzi nagyon hamar Európa is. Ezt látjuk már a számokban is, hogy globálisan nem lehet elszigetelni ma egy piacot és azt mondani, hogy kivesszük, és akkor az lényegtelen, mert nem érdekel senkit, mert nagyon erősek az összefüggések.

00:45:57 IVÁNYI ILDIKÓ: Komplexen kell, hogy figyeljük az egész piacot. Nem tudjuk koncentrálni a kérdéseinket sem csak az amerikai, vagy csak az európai piacra. Még egy dologról beszéljünk Kínával és Indiával kapcsolatban: ha már említjük ezt a két régiót, a BRICS johannesburgi találkozó megvolt, január elsejétől bővül a BRICS államoknak a száma. Ezt azért teszik meg, hogy nagyobb erővel tudják a globális gazdaságot befolyásolni, vagy pedig szükségük van a BRICS államoknak is valamilyen külső injekcióra?

00:46:55 JÁNOS ZSOLT: Hát én azt mondanám, hogy minden közösségnek alapjában van egy olyan elve, hogy minél szélesebb vállakra állítsa azt az elvet, azt a gondolatot, amit az a közösség kialakított. Itt inkább ilyen gazdasági, politikai modellek ellenfordulása ez, a plusz 6 kiterjesztés inkább egy ilyen demonstratív jel a nyugati modellekkel szemben.

Hogyha megnézzük, hogy melyik országok milyen motivációval lépnének be, nagy gazdasági erő pillanatnyilag a belépő országok mögött nincs még, de amit lehet látni, hogy a BRICS országoknak például a lakossági száma jóval nagyobb, mint a G7-nek vagy a G20-nak a száma, de vegyük a G7-et csak. Azonban, ha megnézzük a gazdasági eredményeket, a hatékonyságot, a nyereségességet, akkor persze, hogy a G7 messze a BRICS előtt jár. Egyes G7 országok gazdaságilag sokkal erősebbek, mint az egész BRICS csoport.

Amit lehetett látni a konferenciából, és ez ugye nem volt új, csak az idén egy kicsit ez feltűnt, azért is volt több marketing jele, mert 3 dolog történt. Az egyik Putyin kérdése, hogy ő mer-e tényleg odamenni, mert megvan globálisan az a határozat, hogy ha Putyin elhagyja Oroszországot, akkor elméletileg el kellene őt fogni, le kellene tartóztatni. Ezt nem provokálta ki, és a jövőben úgyis Oroszországban lesz a BRICS találkozó, tehát akkor nem kell utazzon.  A második, ami be volt jelentve, hogy egy dollár-elleni új devizát akarnak bevezetni. Ezt is főleg Putyin lovagolta meg, a többiek nem nagyon szóltak hozzá. Amikor erről szó volt, akkor inkább azt mondták, oké. Elhangzott az a kijelentés, hogy arany fedezettel, és itt kezdődik az ellentmondás. Feltörekvő gazdaságok miért mondjanak le ma a fiát pénzeknek az előnyeiről? A fiát fizetőeszközzel a saját gazdasági pozíciójukat tudják erősíteni. Miért mondjon le egy Brazília erről? Miért mondjon le egy India erről? Tehát a közösségből azt lehetett látni, hogy egy közös, hogy nincs közös. Maximum az, hogy nagyon távol van egy G7 elv, ami ellen vagyunk.

00:49:39 IVÁNYI ILDIKÓ: Nem lehetett ennek a találkozónak egy olyan ötlete is, hogy azért azok az országok, amelyek belépnek, 1-2 közülük a nyersanyag piacon azért meglehetősen nagy súllyal rendelkezik, hogy ők ilyen szempontból demonstráljanak egy erőt, és ilyen szempontból gondoltak arra esetleg, hogy befolyásolják a nyersanyag piaci árakat?

00:50:11 JÁNOS ZSOLT: Hogyha megnézzük, akkor valójában a vezető olaj, gáz, szén, tehát az alap energia nyersanyagok kitermelői között többen vannak, akik most ebbe a csoportba belépnek, de ez sem egy új kérdés, mert már más körökben ezek az országok ott vannak. Az érdekes az, hogy a BRICS-en belül is a fő deviza, amelyiken keresztül elszámolják a nyersanyagokat, még tovább is a dollár.

Amit nagyon sokan, akik azt mondják, hogy akkor gyengítjük a dollárt, félre taszítanak: a covid előtt a dollár jelenlét a globális piacokban alacsonyabb volt, mint most, tehát a krízisek – a covid krízis, az orosz támadás – megemelte 82 százalékról aktuálisan 87 százalékra a dollárnak a súlyát. Csak ez nem hangzik olyan jól azoknak, akik szeretnék gyengíteni a dollárt, hogy újra erősödik, tehát akkor is, ha belépnek, az elszámolási deviza még mindig a dollár. Lesz hosszútávra – esetleg, ha kialakulnak alternatívák – gyengülési tendencia, de ez nem aszerint fog menni, hogy egy páran elvárják máról holnapra és megszűnt. Itt évtizedek kérdéseiről beszélünk.

Kilátások az utolsó negyedévre

00:51:41 IVÁNYI ILDIKÓ: Ha már évtizedek kérdéseiről beszélünk, jöjjünk egy kicsit vissza ide napjainkba. Az utolsó kérdésem a mai beszélgetésben az, hogy mire számít egy nemzetközi pénzügyi elemző, mi fog történni a piacon az utolsó negyedévben? Erről az utolsó, minden év utolsó negyed évéről azt mondjuk, hogy a tőkepiac legerősebb időszaka. Lesz legerősebb időszak szerinted?

00:52:22 JÁNOS ZSOLT: Két dolog van ezekkel a statisztikai számokkal: az egyik, amikor megvan statisztikailag mondva, hogy hány százalék alapján mi fog történni. Azt kell mondjam, hogy ez a vakok tapogatózása, mert vagy az lesz, amit a statisztika mutat, vagy nem. Tehát a végén úgyis meg fogjuk látni, hogy mi alakul. Mindig csak az aktuális számokból lehet kiindulni.

Pont most tegnap vagy tegnapelőtt jelent meg: Bank of America megkérdezi a nagy alapkezelőket, hogy hogy mi a véleményük? Amitől félni lehet és ezt kell figyelemmel követni, hogy valójában mi történik az inflációval, mert az infláció, ha tartósan tovább fennmarad és jön egy második hullám, akkor tovább is kemények maradnak a központi bankok, ami azt jelenti, hogy a kamatszint magasan marad, és ez egy lényeges pont, mert ez ezt érzi a gazdaság. Hogyha az infláció visszajön olyan szintekre, hogy elfogadható – az új 2 % az 4 % – és bestabilizálódik valahol 3,5-4% körül, akkor már a központi bankok, ha ezt stabilan tudják tartani, akkor egy picit tudnak lazítani.

És persze, hogy a növekedéshez kell a hitel kérdése, tovább is az elvárás egyelőre a pillanatnyi helyzetben az, hogy az utolsó negyedév hasonló tud lenni, mint statisztikailag általában ezek a negyedévek. Ami statisztikailag eddig is várható volt, hogy szeptember az évnek az egyik leggyengébb hónapja. Hogyha ezt valaki tudja, akkor a negatív híreket is másképp tudja kezelni, mert tudja azt, hogy ahhoz, hogy szeptember gyenge legyen, kellenek negatív hírek, negatív hírek nélkül nincsen gyenge árfolyam. És ha ezt valaki így érti, akkor a szeptemberi időszakot is inkább beszállási idő szakaszra vagy bevásárlási időszakra tudja használni.

Persze, hogyha valami megváltozik és elég sok paraméter van, hát akkor azt felborítja a forgatókönyvet és ezzel kell, mint befektető, de mindenki, aki ma éli a gazdasági életét, ezekkel éljünk: elindulunk egy irányba, de ha azt mondom, hogy innen Budapestről elindulok Bécs irányába, és útközben valami történik az autópályán, hát akkor persze, hogy kell reagáljak. Csak mereven végig gázolni azért, mert elterveztem valamit, azt lehet, de hát lehet, hogy fájdalmas lesz. Vagy nem állok meg egy benzinkútnál már, mert nem terveztem be. Hát akkor állok az autópályán, és akkor hosszabb ideig állok, és ugyanez van a gazdasági körforgásban is.

Ha megnézzük akkor több jel azt mutatja, hogy a kamatemelési ciklus végére értünk. 2024 elejére vár pillanatnyilag a legtöbb alapkezelő enyhítést. És azt is, hogy a magasabb kamat az beárazódik az életünkbe. Én úgy látom, hogy nem az fog jönni, ami volt 13 évig, hanem most kerültünk vissza a normális szintre, mert az, amit láttunk, hogy 0 kamatszint és nagyon alacsony infláció, az csak a Lehmann összeomlás utáni időnek volt a szükséges eszköze, lecsökkenteni annyira radikálisan a kamatokat. Most érünk oda vissza, ami egészséges és normális. Miért? Hát azért, mert van magasabb, kockázatmentes kamat. Ha kockázatról beszélünk, akkor ez megint be van árazva. Ezzel jobban lehet kalkulálni, a nulla és a negatív kamat az alapjában nonszensz volt.

A fő kérdés persze az, hogy azok a szervezetek, amik kialakultak 13 év alatt, azok mennyire lesznek életképesek, és mindenkinek sikerül-e a nulla kamatszintből életképes kamatszintre kifejlődni magát. Szerintem ez nem fog mindenkinek sikerülni, és 2024-ben ezért Európába is gazdaságilag elindul az az idő, amikor akvizíciók, átvételek, felvásárlások, csődök kezdenek indulni, mert ebből az egészségtelen környezetből úgy tűnik, hogy pillanatnyilag térünk vissza a normális szintekre.

00:56:46 IVÁNYI ILDIKÓ: Nagyon szépen köszönöm a mai beszélgetést is, és a hasznos gondolatokat a feltett kérdésekre! Várjuk továbbra is az ügyfeleinktől, az érdeklődőktől a kérdéseket a regionális kollégáinkon keresztül, és egy következő alkalommal egy ilyen hosszabb beszélgetésben ismételten jobban bele fogunk menni a gazdasági folyamatokba, és beszélgetünk arról, hogy hogy mi vár a befektetőkre.

00:57:23 JÁNOS ZSOLT: Azt szeretem és az tetszik nekem ezekben a beszélgetésekben – hetente is beszélgetünk, a podcastok is vannak, így elbeszélgetünk akár havonta is-, hogy kezdenek ezek a beszélgetések más szintre kerülni. Tehát azt látom, hogy akik néznek, vagy hallgatnak, nem azt várják, hogy itt valaki jöjjön és mondja meg a tutit, hanem ez a pénzügyi képzettség az, hogy témákat az emberek meg tudnak hallgatni, helyre tudják tenni, tudják, hogy egyáltalán mit kezdjek azzal. Ez a legfontosabb ez nagyon lényeges.

00:58:01 IVÁNYI ILDIKÓ: Úgy gondolom, hogy ha egy ilyen beszélgetésből csak egy összefüggésre valaki rájön vagy tudatosodik benne, onnantól kezdve már az ő saját portfólióját is másképpen fogja tudni kezelni. Illetve mondjuk az ő tanácsadójával, pénzügyi tervezőjével, befektetési szakemberrel egészen más szinteken fog tudni beszélgetni,

János úr minden hétköznap reggel a Kávézacc podcast-ban hasznos gondolatokat és összefüggéseket, történeteket oszt meg velünk, illetve hetente mi is beszélgetünk és feldobunk egy-egy kisebb témát, amiben szeretnénk segíteni az ügyfeleinknek.

Várjuk Önöket a következő alkalommal is a Díványbeszélgetésen, aminek az időpontját a szokásos módon a hírlevelekben, illetve a honlapon keresztülfogják majd látni. Mindenkinek nagyon szép napot kívánok és még egyszer nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!

___________

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?

Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

E-mobility részvénykosár

E-mobility részvénykosár

Szakértőink bemutatnak egy elektromos mobilitásra fókuszáló befektetési lehetőséget és kockázatait. A különböző vállalatok részvényeinek kombinálása

Ismerd meg a szerzőt!

Picture of Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2024.08.07.

14:00

2024-08-7
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2024.08.07.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)