A kötvénypiac globális szinten gyorsan reagál a gazdasági bizonytalanságokra, legyen szó adópolitikai változásokról, kamatszint-alakulásról vagy geopolitikai tényezőkről. Az elmúlt időszakban különösen az amerikai és európai kötvénypiacok eltérő dinamikája, valamint Donald Trump tervezett adópolitikájának hatásai kerültek a figyelem középpontjába.
Rövid és hosszú futamidejű kötvények: mit jelent az átárazódás?
Iványi Ildikó: A múlt heti Díványbeszélgetésünket követően számos kérdést kaptunk, és egy kérdéskör, tulajdonképpen egy téma köré fűzhető fel. A beszélgetést te a múlt héten azzal kezdted, hogy a kötvénypiac nagyon gyorsan reagál arra a bizonytalanságra, ami tapasztalható a globális gazdaságban.
Azt is látjuk, hogy egy átárazás van folyamatban a kötvénypiacon. A kérdések arra irányultak, hogy ez az átárazódás csak és kizárólag a hosszú futamidejű kötvényeket érinti, vagy pedig ez a nagyon-nagyon rövid futamidejű kötvényekre is hatással van?
János Zsolt: Tehát a kötvényeknél azt kell megnézzük, hogy mi irányítja a kamatszintet? Európában is és Amerikában is ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy a rövid futamidejű kötvények kamatszintjét a központi bankok irányítják. Ők más paraméterekre figyelnek, mint a hosszú futamidejű kötvényeknél a kamat. Ott a piac keresletéből és véleményéből alakul ki. Tehát ha azt nézzük, hogy mit áraz be a piac, és ez összhangban van-e azzal, amit a központi bankok éppen tesznek, akkor ezt a 2 kamatszintet lehet megnézni.
Pillanatnyilag az látható, hogy a piac a hosszú futamidejű kamatoknál nem ért egyet a központi bankoknak a lépéseivel. Ők a kamatot csökkentik, csökkentették, a piac inkább hosszú futamidőre a kamatokat emeli, és ezt lehet elemezni, hogy ez honnan jön, mi az oka? Különböző oka lehet ennek, ez attól függ, hogy ki milyen szemszögből nézi a piacnak az alakulását.
Donald Trump adópolitikájának hatása a kötvénypiacra
Iványi Ildikó: Akkor egy pár okot azért kérlek említs meg, hogy melyek lehetnek ezek az okok, mert nyilván nagyon kíváncsiak azok, akik bennünket hallgatnak, néznek arra, hogy mire lehet ezt alapozni?
János Zsolt: Vegyünk csak egy példát: az amerikai államkötvényeknél. Donald Trump az első elnöki időszakában adót csökkentett, az volt az egyik legnagyobb adócsökkentése az elmúlt évtizedeknek. Ez most 2025-ben lejár.
Na most a piacok emlékeznek még arra, mert ugye az adó elég lényeges az államháztartás finanszírozásában, hogyha adót csökkent egy állam, akkor kevesebb a bevétele. A kevesebb bevétel odavezet, hogy bizonytalan lesz a kötvénypiac, hogy az eddigi nyitott kötvényeket vissza tudja-e fizetni. Itt a kötvénypiac, ugye mint egy elefánt, sok mindenre emlékszik, amit elmondtak neki, vagy eladtak neki évekkel ezelőtt.
Most Donald Trump arról beszél, hogy tovább adót akar csökkenteni, vámokat akar bevezetni, ezek inkább az egyik oldalról rontják a bevétel oldalát. Tehát az az ígéret, ami régen meg volt adva, az nem tud most teljesülni, ezért már a piacok azt mondják, hogy oké, nagyobb a kockázatunk, fel a kamattal.
Ehhez hozzájön a második rész is, hogy azok a lépések, amit emleget, hogy mit szeretne bevezetni, ez az inflációt növelné és az infláció növekedés odavezet normális esetben, hogy a központi bankok kamatot emelnének. Tehát ez is ráerősít arra, hogy a kötvénypiac azt mondja, hogy ez a 2. plusz, ami miatt mi hajtjuk felfele a kamatot, mert nem bízunk abban, amit te ígérsz, hogy ezzel visszajönnek a kamatok. Ezek lehetnek például ilyen indokok.
Kötvénypiac Európában
Iványi Ildikó: Európában ez nem így van, vagy mondjuk UK-ben?
János Zsolt: Tehát Európában más a helyzet, mert Európában nem volt nagy adócsökkentés. Hogyha most UK-t vesszük kézbe, akkor ugye ott is láttuk, hogy a miniszterelnök, mikor kiállt másfél évvel ezelőtt, és egy tervet mutatott be a piacoknak, azt a piacok nem fogadták el. Azt mondták, hogy sorry, ez nonszensz: az a hatalmas adócsökkentés, amit te tervezel, ez nem működik. Ajándék az embereknek, de nekünk, mint kötvényeseknek kell a bevétel, mert akarjuk látni, hogy vissza tudja finanszírozni a brit állam a kötvényeket, és ezért nagyon hamar ő újra le lett váltva.
A többi európai országban nem az adócsökkentés a probléma, hanem inkább a szociális ajándékok, ami a covid lépések után ugye még megmaradtak és ez rontja a bonitást, mert ezek ajándékok és nem invesztíció abba, hogy ezen keresztül több legyen a bevétel.
A kötvénypiac bevételt akar látni, mert tudja azt, hogy a nap végén csak a bevételből, csak a gazdasági eredményből lehet törleszteni és kamatot fizetni.
Mire kell figyelnie a kötvénytulajdonosoknak?
Iványi Ildikó: Ez nyilván fontos információ azoknak, akiknek a portfóliójában ugye nagyobb súllyal vannak kötvény típusú eszközök vagy maguk a kötvények vannak benne.
János Zsolt: Hát 2 oldalról ez lényeges információ. Az egyik, hogyha tartok kötvényt, akkor, ha tetszik, ha nem, kell azzal a kérdéssel foglalkozzak, hogy aki nekem ezt kell visszafizesse, törlessze, neki hogyan alakul a bonitása? Elég kedvező a bonitása, hogy hogy vissza tudja törleszteni, vagy legalább át tudja finanszírozni az egészet?
Plusz a másik, ami lényeges, hogy mit várok el a kamatok frontján? Hogyha romlik a bonitás, akkor az új kötvényeket csak magasabb kamattal lehet eladni. Az azt jelenti, hogy az én létező kötvényemnek az árfolyama csökken és az annyira erősen csökkenhet, hogy felemészti az árfolyamcsökkentés a kamatot.
Tehát 2 paraméter van, amivel, mint kötvényt tartó, szembe kell mindig nézek. Hogyha nagyon rövid időre tartom a kötvényt, tehát ultra rövid: egyéves vagy egy év alatti kötvény, akkor ez kiszámítható, mert itt az árfolyammozgások nem olyan nagyok és normális esetben ilyen nagyon rövid kötvényekbe csak azt érdemes tartani, ami tényleg rövid időre szükséges tartalék.
Technológiai szektor és politikai alkalmazkodás
Iványi Ildikó: Következő kérdéskör az a technológiai szektor iránt érdeklődőktől érkezett, felerősödött ezeknek a kérdéseknek a száma miután megvolt a huszadikai beiktatása Donald Trumpnak.
A média is nagyon sokat foglalkozott vele, hogy Donald Trump mögött a technológiai szektor óriásai felsorakoztak, holott ők korábban nem igazán ide sorolták magukat. Ők a leköszönő kormány mellett voltak inkább kitartóak, mint a mostani regnáló kormány mellett. Ez most azt jelenti, hogy a technológiai szektor örül annak, hogy lazulnak majd a szabályzók, tehát a deregulációnak, vagy pedig azt mondják, hogy hát akkor közel kell lenni a tűzhöz, mert akkor fogunk tudni csak eredményeket elérni?
János Zsolt: Itt nemcsak a technológiai szektort venném kézbe, hanem általában bármelyik iparágnak a vezetőjének egy feladata van, és ezt várják tőle el a részvénytulajdonosok: hogy alkalmazkodjon. Tehát ne magyarázkodjon, hogy az aktuális paraméterek miért rosszak, hogy a vállalat nem ér el eredményeket, és nincs osztalék, hanem alkalmazkodjon.
Tehát itt azt mondanám, hogy a CEO-knak ez a feladatuk, hogy praktikusan gondolkozzanak. Nézzék meg, hogy milyenek a paraméterek, és ahhoz igazítsák. Itt személyes hozzáállásoknak, véleményeknek, attitűdöknek nincs helyük, az tartsák meg privát, de üzletileg működjenek. Ugyanúgy, mint az eddigi kormánynál megfeleltek.
Most kormányváltás van, ezért most a következőnek is meg kell feleljenek, ezt megköveteli a tőke, beköveteli a vállalat, bekövetelik a részvénytulajdonosok. Ebből a szempontból érdemes ezt nézni.
Ma európai vállalatok is és vállalatok vezetői, ha azt látják, hogy Amerika be fog vezetni egy vámot olyan árukra, ami nem Amerikában van gyártva, akkor hogyha ma én egy nagy globális vállalatnak lennék a CEO-ja és megvan a lehetőségem egy gyárt Európából áthelyezni Amerikába és ezen keresztül azt a vámot el fogom kerülni, akkor a felelősségem az, hogy ezt meg fogom tenni.
Ezt látjuk, hogy a CEO-k kell alkalmazkodjanak. A CEO-k között vannak egy páran olyanok is, akiket különlegesen kell kezelni, mint egy Elon Musk-ot, ő sok lépést más szemszögből csinál, és nem a klasszikus CEO kategóriákba nevezhető véleményem szerint.
Iványi Ildikó: Ő nagyon örült annak a beszédnek, amit tartott Donald Trump, hiszen ő pont egy olyan intézménynek az élére kerül, amelyiknek az a dolga, hogy lazább szabályok mellett is működőképes legyen az amerikai gazdaság, és nyilvánvaló, hogy azokat az intézkedéseket végre lehessen hajtani, amit Donald Trump a választási hadjárata alatt megígért, illetve most a beszédeiben elmondott.
János Zsolt: Hát ez egy másik kérdés lesz még, azt gondolom, hogy a bíróságokat is fogja ez foglalkoztatni, mert ott egy érdekkonfliktus jelenik meg, összeférhetetlenségi problémák kerülnek asztalra, hogy egy olyan minisztériumnak esetleg az élén áll, amelyik őt saját magát és az ő iparágát szabályozza és kezeli.
Ez normális, kulturált, művelt struktúrákban nem működik, ezért erre még lehet figyelni, hogy mennyire vannak meg a sokszor idézett biztonsági rendszerek az amerikai struktúrákban, és ezek mennyire tudnak korlátokat felállítani, mert látjuk, hogy ezek szükségesek. Leépül a szabályozás, ami érinti az üzletágakat, de nagyon szükséges, hogy megjelenjen a szabályozás a politikának, az állami szabályozás, hogy itt ne lehessen bármit tenni. Ez egy másik téma.
Iványi Ildikó: Egy másik téma, amivel szerintem majd foglalkoznunk kell, de ez egy következő beszélgetés lesz: ezek a vámok és a vámoknak a hatása, mert ezzel kapcsolatban is érkezett számos kérdés, de akkor erről egy következő alkalommal fogunk majd egy kicsit hosszabban beszélni.
János Zsolt: Most még csak találgatni lehetne, mert ugye még aktuálisan vámok nincsenek, tehát ezért azt be lehet látni, hogy pillanatnyilag most a vámok kérdése még egy találgatás ugye a sötét alagútban. Mikor megjöttek, akkor majd tudunk erről beszélni.
Iványi Ildikó: Igen, hát most még tulajdonképpen minden találgatás, hogyha így vesszük, mert hát még egy pár napja van csak Trump a hivatalban. Bár extra mennyiségű rendeletet írt alá, amit nem kell neki se a kongresszus, se a szenátus elé vinnie, de ahogy te is említetted, bíróságilag ezek támadhatóak.
Majd meglátjuk, hogy ezekből mi fog kikerekedni, de nyilván sokat fogunk az idén beszélni arról, hogy Amerikából milyen impulzusokat kap a világ, és hogy mihez kell alkalmazkodni és mire kell felkészülni.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
