Hogyan készítsünk háztartási, családi költségvetést?

Hogyan készítsünk háztartási, családi költségvetést?

Mikor pénzügyi tervezőként elkezdünk együtt dolgozni ügyfeleinkkel, az első kérdéskör, amit tisztázni kell a bevételek-kiadások témája. El sem hinné, hány olyan ügyféllel találkozunk, akik a bevételeikkel még csak-csak tisztában vannak, de a kiadásaik felől már kevésbé magabiztosan tudnak nyilatkozni.

Pedig, ha nem tudjuk, mire költjük el hónapról hónapra a pénzünket, akkor sajnos könnyen előfordulhat, hogy a pénzügyeink uralnak minket, nem pedig fordítva.

Ha nincs egy pénzügyi terv, egy pontos költségvetés a kezünkben, ha nem tudjuk, hogyan alakulnak a bevételeink és a kiadásaink, akkor nem tudjuk tudatosan kezelni pénzügyeinket, ami megnehezíti, hogy elérjük rövid és/vagy hosszú távú céljainkat.

Mi a háztartási, családi költségvetés célja?

A családi költségvetés tulajdonképpen a pénzügyi tudatosság egyik alapköve.

Bármilyen pénzügyi döntéshez szükségünk van információra arról, hogy lássuk, mekkora a vagyonunk, milyen bevételeink vannak és emellett mennyit és mire költünk. 

Nem mellesleg segít meghatározni azokat a tételeket, amelyek felesleges költések, vagy leépítendő kiadások. A segítségével meg tudjuk állapítani, hogy esetlegesen hol folyik ki a pénz a kezünkből és mire kell több figyelmet fordítani a családi pénzügyek terén.

Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor képesek leszünk egy pénzügyi tervet létrehozni, ami a családi költségvetés alapját fogja képezni.

Miért jó, ha háztartási, családi költségvetést készítünk?

Egy rendszeresen vezetett költségvetés segít megtervezni, hogyan érjük el pénzügyi céljainkat. Ráadásul szembesülünk azzal, mire megy el a pénzünk minden hónapban.

Ha ‘ad hoc’ jelleggel teszünk csak félre, nagyon nehéz bármilyen pénzügyi célt megvalósítani. Ezért is szoktuk azt javasolni, hogy a bevétel megérkezésekor az első az legyen, hogy félreteszünk, megtakarítunk és a maradékból gazdálkodjunk a hónapban.

A “fizess elsőként magadnak elv” minden pénzügyi témájú könyv, blog témája, és nem véletlenül.

Először fizetni magunknak azt jelenti, hogy mielőtt kifizetjük a számlákat, mielőtt élelmiszert vásárolunk, mielőtt bármi mást vennénk, tegyük félre jövedelmünk egy részét megtakarítási célból, például egy magtakarítási számlára.

Az első számla, amelyet minden hónapban befizetünk, az legyen a saját magunk részére befizetett számla.
Ha idejekorán kialakul ez a szokás, segíthet a nagyobb vagyon felépítésében.

Hogyan kezdjük el a háztartási, családi költségvetés elkészítését?

Itt két megközelítés lehetséges: az egyik, hogy megtervezzük előre nagyjából az egész évet, majd havonta beírjuk mellé a tényleges számokat, mint egy terv-tény összesítő. A másik, mikor elkezdjük nagyon pontosan vezetni a költéseinkket és így megfigyelhetjük a mire mennyit költünk és megláthatjuk a pénzügyi szokásainkat.

Ha most kezdjük a költségvetés vezetését, az azt jelenti, hogy a tervek és a tényszámok meglehetősen eltérhetnek egymástól.

Ezért én az utóbbi megközelítést javaslom azoknak, akik most kezdik a családi költségvetés összeállítását, hogy 1-2 hónapig először írják össze, mire mennyit költenek, és utána egy reálisabb éves tervet lehet összeállítani.

Aki főleg bankszámláról költ, annak könnyebb a helyzete. Megfogja az elmúlt időszak bankszámlakivonatát és a tételeket szépen besorolja kategóriákba.

Aki főleg készpénzt használ fizetőeszközként, annak hosszadalmasabb lehet a folyamat, de nem lehetetlen, csak minden számlát, nyugtát gyűjtenie kell és felvezetni a költségvetésbe.

Ha ez megvan, a nagy kérdés, hogy melyik pénzügyi tétel hova kerüljön? Erről hamarosan részletesen beszélünk.

Mi szerepeljen a háztartási, családi költségvetésben?

Ahány háztartás/család, annyi féle költségvetés. Az interneten rengeteg minta kering akár excel formában is, bővelkedünk a különböző szempontból történő csoportosításokban, megközelítésekben.

A lényeg, hogy minden bejövő pénznek és minden kiadási tételnek legyen helye. 

  1. A bevételek rész sok esetben egyszerűbb: bérek, vállalkozásból származó bevétel, osztalékok, beérkező bérleti díj, családi pótlék, CSED, GYES, GYED, nyugdíj, egyéb járadékok, prémium, jutalmak stb. 
  2. A kiadások rész az, amit minden család/háztartás máshogy él meg, ezért máshogy gondolkodik a kategóriákról. A lényeg, hogy lássuk, mik a havonta/rendszeresen felmerülő költségek, és mik azok, amelyek szezonálisak, vagy egyszeri kiadások, illetve melyek azok a költségek, amelyek esetenként a ‘nice to have’ kategóriába tartoznak (jó, ha tudunk erre költeni, de nem létszükséglet).

Kategorizáljuk a költségeket!

Az alábbiakban egy lehetséges besorolást vázolok fel a kiadások részre, ami alapján a saját családi költségvetésemet is vezetem. 

A kiadások rész legelső nagy csoportja a megtakarítások rész.

Ide vezetem a havonta fixen a megtakarítási számlára utalandó pénzt. Ennek célja lehet különböző: vésztartalék felépítése, ha ez megvan, akkor további célokra félretett pénz, mint pl. mikor autóra gyűjtöttünk, vagy kisebb lakásfelújítási projektjeinkre.

Ebben a részben vezetem a különböző olyan megtakarítási termékeinket is, melyekre már különböző pántlikák kerültek, mint a hitel előtörlesztés, nyugdíj, gyerek előgondoskodás, de ide tartoznak a különböző kockázati biztosítások is (élet-, baleset- és egészségbiztosítások). 

Ha van hitelünk, a törlesztőt is ide vezetném fel.

Következnek a lakhatással, életvitellel kapcsolatos költségek:

  • Rezsi költségek, mint például a víz, villany, szemétdíj stb.  (Én például ide sorolom a telefonköltségeket is, van, aki ezeket is jobban szétbontja és külön telekommunikációs kategóriát nyit). Mikor albérletben laktunk, ide került a bérleti díj és a közös költség is.
  • Utazási költségek: benzin, bérlet, időszaki tervezett kiadások
  • Élelmiszer, bevásárlások. Itt viszek mindent, ami az alapvető havi megélhetéshez kell, élelmiszer, tisztálkodó szerek, takarítószerek, ruhanemű stb. Egy hasznos tipp a dohányzóknak, a cigaretta költésekre lehet külön sort nyitni, nagyon megdöbbentő összeg jöhet ki egy hónapra vetítve. Ha kihúzzuk egy évre, egészen motiváló lehet letenni a füstölgő rudat. 🙂
  • A könnyebb tervezhetőség és átláthatóság érdekében én a gyermekemmel kapcsolatos kiadásokat külön soron viszem: ruházkodás, szakkörök, egyéb fizetnivalók iskolába, oviba.
  • Állattartóknak külön sort jelenthet a kisállatokkal kapcsolatos költségek.

Ezek után vezetem azokat a kiadásokat, amelyek nélkül is lehet élni.

Ezekből a kiadásokból tudunk gyorsan vágni, ha a szükség esetleg úgy hozza: kozmetikus, fodrász, műkörmös, ételrendelés, éttermezés, egyéb szórakozás, hobbi, kinek mi.

Az egyéb kiadások:

Ez alatt olyan tételeket viszek, mint például a szülinapok, nyaralás, karácsony, szülők támogatása, esküvő, tehát ami nem feltétlen rendszeres és/vagy a havi megélhetéshez szorosan kapcsolódó kiadások.

Ha egy adott hónapban nem tervezek konkrét egyéb kiadást, akkor is beírok egy minimum összeget, mert valami úgyis beesik. 🙂

Szabjuk személyre a kategóriákat!

A fenti példa az én családomra van szabva, a mi személyes preferenciáinkra és életvitelünkre.

Ahány ház, annyi szokás, nincs jó vagy rossz családi költségvetés. A lényeg, hogy olyan táblázat készüljön, ami a család számára átlátható, egyértelmű, ne kelljen gondolkodni, milyen költséget, milyen kiadási sorba tegyünk. 

Ismerjük meg a pénzügyi szokásainkat!

Egy családi költségvetés remek eszköz arra, hogy optimalizáljuk a pénzügyeinket. Ha hónapról-hónapra vezetjük szorgalmasan a bevétel-kiadás táblánkat, rengeteg információt kapunk magunkról.

Nem is hinnénk, hogy az impulzusvásárlások a havi büdzsé mekkora részét is kitehetik akár.

Nőként például most már kétszer is meggondolom, hogy az a csodaszép lábbeli valóban kell-e, vagy már van hasonló 1-2 pár a gardróbban.

Egy idő után azok, akik elkezdik vezetni a háztartás költségvetését, tudatosabban indulnak el vásárolni akár élelmiszert, akár ruhát, akár a nagyobb kiadást jelentő tartós fogyasztási cikkeket. És az egyik cél tulajdonképpen ez, nem igaz?

Tervezzük meg a nagyobb kiadásainkat!

Ha megvagyunk a havi költségvetés körülbelüli meghatározásával, akkor ki tudjuk húzni ezt az egész évre.

Mikor szeretnénk lecserélni a kocsit? Hova, mikor utazunk, nyaralunk, ami nagyobb kiadással jár? Ha hosszú távon gondolkodunk, akkor mikor szeretnénk házat, lakást vásárolni? Mikor menne egyetemre a gyermekünk?

Ezek mind olyan kiadások, amelyek nagyobb beruházást igényelnek.

A célok kitűzésével és a költségvetés optimalizálásával ezekre tudunk tartalékot képezni, és jó eséllyel elkerülhető a hitelfelvétel, vagy legalábbis minimalizálhatjuk azt az összeget, amit külső forrásból kell megszereznünk.

Maradjunk reálisak a rövid és hosszú távú céljaink kitűzésekor!

Egy költségvetés, és az arra épülő pénzügyi terv segít, hogy reális célokat tudjunk kitűzni magunk elé.

Ha havi 300.000 Ft a bevételünk, amiből 250.000 Ft-ot elköltünk és 50.000 Ft marad meg, de semmilyen tartalék nincs, akkor hitel nélkül nem reális, hogy 1 éven belül lesz egy 3.000.000 Ft-os autónk.

És itt van egy döntési pont, ami megkülönbözteti a tudatos fogyasztót az átlagtól!

Dönthetünk úgy, hogy vagy elhalasztjuk az álomautó vásárlást, vagy lejjebb adjuk az igényeinket, vagy felveszünk hitelt és kifeszítjük ezzel a havi költségvetésünket.

Mindenki saját maga dönti el, melyik táborba szeretne tartozni. Fontosabb az új autó, vagy fontosabb, hogy hónap végén is nyugodtan tudjak aludni?

Hogyan tartsuk be a költségvetésünket?

Az, hogy mennyire tudunk fegyelmezettek lenni a családi költségvetés kapcsán, sok tényezőtől függ: a habitusunktól, az elkötelezettségünktől, adott esetben a házastársunktól, a hozott pénzköltési mintáinktól.

Egy család pénzügyeinek kezelésére is több mintát látunk, gondoljunk csak az egyik alapkérdésre: közös, vagy külön kasszán vannak a házastársak? Van-e “pénzügyminiszter” a családban, vagy mindenről közösen döntenek? És akkor még meg kell nézni, hogy egyformák-e a célok, hasonlítanak-e a pénzköltési szokások stb.

Bármilyen is legyen a felállás, a családi költségvetés sikerének a kulcsa, hogy a háztartásban élők megegyezzenek a büdzsé kialakítása során.

Fontos, hogy egyetértsenek a célokban, hogy mit miért tesznek, és bizonyos célok elérése érdekében miről mondanak le adott esetben. Ha ez az alap megvan, akkor az alábbiak segítenek még a fegyelem megtartásában.

Minden forintnak adjunk feladatot!

Gondoljunk úgy a költségvetésünkre, mint egy munkautasításra a pénzünk számára. Minden egyes fillérnek megvan a maga feladata, vannak priorizált feladatok, amelyek kritikusak a költségvetésben és pénzügyi tervekben meghatározott célok elérésében és vannak olyanok, amelyek ha nem készülnek el, akkor sem sodorják a teljes költségvetést veszélybe. 

Mi határozza meg, hogy melyek a mindenképpen szükséges feladatok és melyek a kevésbé fontosak? Képzeljük magunk elé, hogy milyen pénzügyi, vagyoni helyzetre mondanánk azt, hogy igen, úgy érzem, pénzügyi jólétben élek. 

És most nem a lottónyereményre gondolok, hanem azokra a momentumokra, amelyek most, jelen helyzetben aggasztanak a pénzügyekkel kapcsolatban. Mint például hogy fogom fizetni a hitelem, mi lesz a családommal, ha velem történik valami, ha elvesztem a munkám, miből fogok megélni, stb.

Ezeket az aggodalmakat kell elsőként megoldanunk, ezekre a célokra félretett összegeknek fontos feladatuk van. Mégpedig az, hogy elérjem, hogy biztonságban érezzem magam, ne aggódjak folyamatosan a pénzügyek miatt.

Rögzítsünk minden egyes kiadást!

Ez az első időkben alapvető fontosságú, különben teljesen rossz alapokra épül fel a költségvetés. Lézerpontosan tudnunk kell a jelenlegi kiadásainkat, hogy valós képet kapjunk pénzügyi szokásainkról.

Ha csak ittunk egy kávét, beugrottunk zsemléért a közértbe, azt is vezessük fel, mert a sok kicsi aprónak tűnő kiadás hónap végére meglehetősen nagy összegre duzzadhat fel.

Ez később már nem lesz annyira kritikus, hiszen a tudatos költés egyszerűen “beivódik” a mindennapjainkba.

Persze lesznek megingások, de ha úgy érezzük, valahol elszaladt velünk a ló, akkor bármikor visszatérhetünk a kiadások pontos vezetéséhez, hogy szembesítsük magunkat saját magunkkal.

A kiadások rögzítésére használhatunk applikációkat, amivel jelentősen csökkenthetjük a pénzügyeink rögzítésére fordított időt és az ezzel járó frusztrációt. Magyarországon az egyik legismertebb ilyen APP a Koin, vagy a Spendee, de jópár hasonló APP-ot találsz még a piacon.

Ezek között az appok között leginkább az a különbség, hogy össze tudod-e kötni a bankoddal, vagy sem, illetve tudsz-e hozzá több felhasználót kapcsolni, ami egy háztartási, családi költségvetés vezetésénél nagyon jól tud jönni.

Csoportosítsuk át a költségvetést, ha szükséges!

Természetesen a tervezett költségvetés nincs kőbe vésve, bármikor adódhat olyan helyzet, amikor újra kell tervezni. Nincs ezzel semmi baj, nyugodtan át lehet a kategóriákat csoportosítani, vagy a pénzösszeget máshogy elosztani úgy, hogy az adott élethelyzethez legjobban passzoljon.

Például mikor már nagyon közel volt a diákhitelem vége, akkor nem bírtam magammal, és mivel az önkéntes egészségpénztári számlámon úgy értékeltem, hogy elég sok pénz összegyűlt, akkor az oda irányuló befizetéseimet annyival csökkentettem a hiteltörlesztés javára, hogy az adott év végére kifusson a hitel, és az újévet már hitel nélkül kezdhessem.

Mikor elkezdjük a vezetni a költségvetésünket és meghatározzuk, hogy a pénzünket hogyan fogjuk csoportosítani, az elején könnyen előfordulhat, hogy túlszaladunk az egyik kategóriában, míg lehet egy másik kategóriában közel nem költünk annyit.

Az elején ezzel nincs semmi baj, ez a folyamat teljesen természetes része.

Azonban ha azt vesszük észre, hogy túlköltekeztünk, akkor fontos, hogy a havi költségvetésünkhöz próbáljunk meg tartani magunkat, amennyire csak lehet.

Ez azt jelenti, hogy pl. ruházkodásra 20.000 Ft helyett 25.000 Ft-ot költöttünk el, akkor az étteremre szánt 20.000 Ft-os keretet csökkentsük 5.000 Ft-al 15.000 Ft-ra.

Így rajta tudjuk tartani magunkat a tevezett úton és nem térünk el a havi költségvetésünktől.

Mi van, ha a kiadásaim meghaladják a bevételeimet?

Nincs annál demotiválóbb, mint amikor kiderül, hogy tulajdonképpen többet költünk, mint amennyit keresünk. Legyen az a szemünk előtt, hogy ezzel megtettük az első lépést, hogy rendbe tegyük pénzügyeinket.

Két lehetőségünk van: növeljük a bevételeinket, és/vagy csökkentjük a kiadásokat.

A bevételek növelésére több lehetőség adódik, mint például másodállás, vállalkozás indítása vagy az önképzés. Ebben a cikkben inkább a gyorsabb eredménnyel kecsegtető költségcsökkentési ötleteket szedném össze.

Az alábbiakban néhány hasznos tippet írok le, mit érdemes megvizsgálni ilyen esetben:

  1. Nézzük meg a költségvetésünket, és priorizáljuk a kategóriákat. Mi az, amit minden körülmények között ki kell fizetnünk, és mi az, amit nem. 
  2. Ha nagyon szeretnénk valamit megvenni a feltétlen szükségesen felül, aludjunk rá egyet. Másnap talán már nem is tűnik olyan elviselhetetlennek az élet nélküle.
  3. Az impulzusvásárlás jó ellenszere, ha a megvásárolni kívánt jószág árát átváltjuk munkaórára. Mennyit kell dolgoznom azért, hogy ezt megvegyem magamnak? Biztos vagyok benne, hogy ebből a nézőpontból átértékelődik az ár-érték arány.
  4. Nézzük át, vannak-e olyan költéseink, amit nem használunk ki végül: felindulásból megvesszük a 10 alkalmas sportbérletet, aztán minden hónapban elmegyünk 2-3-szor? Van két Netflix előfizetésünk és havonta ha 2-szer le tudunk ülni egy filmet megnézni?
  5. Minden nap betérünk a boltba ennivalóért? Kezdjünk el tervezni ezen a téren is, jelentős összegeket lehet így megspórolni. Használjunk bevásárlólista APP-ot, rengeteget segít a tervezés során, hiszen nem csak egy listánk lesz, de a költségeket is kordában lehet velük tartani. Ilyen applikáció pl. a Listonic.
  6. Ha van hitelkártyánk, és ezzel azt érjük el, hogy minden hónapban túlnyújtózunk a takarónkon, akkor szüntessük meg. Lehet a hitelkártyát is okosan használni, de ha ez visz minket a rossz útra, jobb, ha nincs.
  7. Nézzünk körül, hogy van-e jobb ajánlat a számlavezető bankunknál.
  8. Üljünk le tárgyalni a bankunkkal, hogyan lehetne kedvezőbb hitelkonstrukcióra váltani.
  9. Vizsgáljuk meg, nem pazaroljuk-e az energiát. Ezzel nem csak a környezetünket kíméljük, hanem a pénztárcánkat is.

A legnagyobb veszélye annak, ha a kiadások meghaladják a bevételeket, hogy ún. adósságspirálba kerülhetünk. 

Ez azt jelenti, hogy mivel túlköltekezünk, előbb-utóbb kölcsönre, hitelre lesz szükségünk, hogy finanszírozzuk életvitelünket. Innen már nem kell nagy ugrás ahhoz, hogy arra is kölcsönt kell felvennünk, hogy a meglévő hiteleket törlesszük és a vége egy totális anyagi csőd lesz.

Minél hamarabb tesszük rendbe pénzügyeinket, annál hamarabb kerülünk ki az adósságspirálból:

Mikor érdemes elkezdeni a költségvetést vezetni?

MOST! Legyünk akárhány évesek, legyünk bármilyen élethelyzetben, az azonnal a megfelelő időpont.

Ha éppen kezdjük a nagybetűs életet, a legjobb dolog, amit tehetünk az első 1-2 fizetéssel honorált hónap eufóriája után, hogy elkezdjük megtervezni, miért is dolgozunk tulajdonképpen.

Ehhez az MNB is készített egy rövid kiadványt. Érdemes megnézni, hogy milyen területekre érdemes koncentrálni.

De ha már kétgyerekes család vagyunk, akkor sem késő, hiszen ezzel gyermekeinknek is példát mutatunk. Tudjuk, hogy a gyerekek nem azt tanulják meg, amit mondanak nekik, hanem azt, hogy mit látnak otthon.

Példamutatással érjük el a gyereknevelésben a legjobb eredményeket, ezért ha a gyermek azt látja otthon, hogy egyrészt a pénz nem tabu téma és nem életcél, hanem eszköz arra, hogy megvalósítsuk pénzügyi céljainkat, már sokat tettünk annak érdekében, hogy pénzügyileg tudatos felnőtt váljon belőle.

Lassan itt nyugdíj? Sosem késő tudatosan hozzáállni a pénzügyekhez, tervezhetővé válik a nyugdíjas élet. Ha látjuk jelenleg mire költünk, egy jó kiindulási alap lehet ahhoz, hogy a nyugdíjas éveinket milyen havi költségvetési szinten képzeljük el.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság készített egy kalkulátort, aminek segítségével viszonylag pontosan meghatározható, hogy mennyi nyugdíjra számíthatunk az államtól.

Ha az elképzelésünk a havi kiadásokról nagyon eltér a kalkulált nyugdíjtól, érdemes megnézni, hogyan lehet a megtakarítási oldalt erősíteni a nyugdíjba vonulásig. Ha viszont előreláthatólag több lesz a nyugdíjunk, mint a tervezett kiadás oldal, akkor például lehet az unokák, gyermekek részére megtakarításról gondoskodni.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?​

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.​

Ismerd meg a szerzőt!

Picture of Adámi Mónika

Adámi Mónika

Elkötelezett híve vagyok a pénzügyi tervezésnek. Hiszem, hogy egy pénzügyi tervező valós értéket képvisel az ügyfeleknél hosszútávú együttműködésük során, testreszabott kockázat- és vagyonkezelési megoldások nyújtásával.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?

2024.10.16.

14:00

2024-10-16
Hozzájárulok adataim kezeléséhez a adatkezelési tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.
Megértettem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatót.

2024.10.16.

14:00

Díványbeszélgetés a tőkepiacról

(A gombra kattintva elfogadod az adatvédelmi szabályzatot és feliratkozol a hírlevélre és eDM-re)