Eheti vlogunk középpontjában a kötvénypiac és a befektetéshez kötött életbiztosítások világa áll. Szakértőink közérthető módon tárgyalják, hogyan döntenek az intézményi befektetők, például biztosítótársaságok a kötvényalapok kiválasztásáról, hogyan keletkezhet többlethozam, és hogyan befolyásolja mindez az ügyfelek szerződésének értékét. A beszélgetés rávilágít az intézményi logika működésére, az aktuális piaci helyzet kihívásaira.
Hogyan választanak kötvényeket az intézményi befektetők?
Iványi Ildikó: Nagyon sok kérdést kaptunk a kötvényekkel kapcsolatban is. Most te is nagyon sokat beszélsz a kötvénypiacról, a kötvényeknek az árfolyamáról, és egyáltalán, hogy az hogyan is néz ki, de a kérdések arra irányultak inkább, hogy nagyon sok ügyfélnek a portfóliójában van úgynevezett befektetéshez kötött életbiztosítás. Abban is tudnak vásárolni kötvényt, illetve kötvény eszközalapokat is. Itt ugye intézményi befektetőről beszélünk, aki nem olyan, mint egy privát befektető. Arra kíváncsiak az ügyfelek, hogy hogyan dönt egy intézményi befektető, hogy milyen kötvényt vagy kötvényeszközalapot választ be az ő saját portfóliójába és hogy figyelik-e az árfolyamokat?
János Zsolt: Az első lényeges kérdés az, hogy az eszközöket az intézményi befektető, tehát a biztosító miért vásárolja meg? Azért, mert kapott egy megbízást az ügyféltől, hogy bizonyos kötvényeket vagy bizonyos kötvényalapokat megvásároljon, akkor nem figyeli a piacot, akkor végrehajtja azt a megbízást, amit kapott az ügyféltől.
Hogyha ezek az eszközök egy vagyonkezelésnek a része, akkor figyeli persze a vagyonkezelő azt, hogy hogy alakulnak a piacok, mert általában a vagyonkezelők az alatt a nyomás alatt vannak, hogy a bizonyos benchmarknál jobb hozamot kell elérjenek és akkor megnézik kreatívan, hogy milyen lehetőségek vannak, hol vannak a kötvényeknek az árfolyamai.
Ha bármilyen esemény miatt az árfolyamok csökkennek, akkor belevásárolnak. Ha az árfolyamok növekednek, akkor ők realizálnak akár nyereséget is, tehát nem tartják mindenáron meg a kötvényeket a futamideje végéig. Nagyon komplex a téma, mert ez azon múlik, hogy miről szól a megbízás, és azon belül milyen lépéseket tehet a vagyonkezelő.
Kötvényvásárlás megbízás alapján vagy előre?
Iványi Ildikó: Kérdés úgy is jött egy-két ilyen beszélgetés során, hogy a biztosító társaságok vagy akár nyugdíjpénztárakról is beszélhetünk, hogy ők megvásárolnak egy kötvénycsomagot, és aztán majd akkor azt árulják az ügyfelek részére, vagy azt adják el az ügyfelek részére, vagy pedig mindig akkor vásárolják meg a piacról mondjuk a kötvényeket, amikor érkezik egy megbízás?
János Zsolt: Hát azt mondanám, hogy is-is. Ha egy klasszikus, régi konzervatív életbiztosítót veszünk, amelyik például garanciakamatokat ígért az ügyfeleknek és ki kell fizesse folyamatosan például a nyugdíjasoknak a havi nyugdíjat: egy ilyen biztosítónak az a fontos, hogy legyen egy megfelelő cash flow-ja, egy bevétele, ezek megveszik a kötvényt, amikor kibocsátja például az állam a kötvényt, és ők arra figyelnek, hogy mennyi kamatot fognak kapni.
A ma reggeli példa a százéves osztrák államkötvény volt, amely 2017-ben lett kibocsátva 2,15%-kal. Ott a biztosító úgy kalkulál hagyományos oldalról, hogy oké kapok 2,15%-ot, ez megvan 100 évre kvázi, és ebből tudok a cash flow-val kalkulálni és kész. Ez a verziója.
Hogyha annyira nyitott a termék, mint a united linked termékeknél, ahogy nem kell a biztosító egy ígéretet teljesítsen, hanem azt vásárolja meg, ami az ügyfélpénzek bejöttek és amiről szólnak a megbízások, akkor, amikor van likviditás, akkor vásárol éppen azt, ami a piacokban van. Lehet, hogy időközben van a biztosítónak plusz likviditása, és ezért kedvező áron megvesz egy kötvényt, és ezt majd azután tovább eladja az ügyfeleknek, és ezen keresztül is akár nyereségeket ér el. Ez már az egyedi üzleti politikáját érinti a biztosítóknak, ahhoz meg is kell legyen a megfelelő likviditás, hogy ezt meg tudják vásárolni. De normális esetben azt veszik meg, amire éppen bejött a tőke.
Ennek megvan az a hátránya is: hogyha egy eladási hullám indul el, akkor nem tudják ezt pufferezni saját likviditásból, hanem el kell adják a piacon az eszközöket és ezzel a lefele menő árfolyamokat akár gyorsítják, mert egy eső piacba pluszba még el kell adjanak, mert az ügyfelek kivonnak likviditást. Tehát itt megint odakerülünk vissza, hogy az intézménynek részletben érdemes megnézni a megbízást, az üzleti stratégiáját: mit szabad, mit lehet tegyenek? Mert csak egy megnevezés, az elég kevés, tehát azon belül sok verzió lehet.
Milyen hatással van az árfolyam a befektetői hozamra?
Iványi Ildikó: Még egy ezzel kapcsolatos kérdés, hogy az intézményi befektetők is ugye valamilyen árfolyamon megvásárolják azt a kötvényt, de hogyha ez mondjuk 100 alatt van, akkor az ügyfél részére csak ugyanúgy 100-on fizetik a kamatot, vagy pedig ott az árfolyam különbözet is az ügyfélnek tulajdonképpen egy hozamot jelent.
János Zsolt: Ez mindig azt jelenti, hogy például az ügyfélnek, hogyha az intézményi befektető kamatot fizet ki, akkor normális esetben azt a kamatot, amit ő kapott, annak vagy az egészét, vagy egy részét -attól függ, hogy az ő költségei hova vannak téve – tehát itt megint egy olyan részlettémánál vagyunk, hogyha az intézményi befektetőnek a költségei szét vannak választva az eszközeknek a hozamaitól, akkor egy az egyben, ami kamatot kapott, azt a kamatot tovább fizeti az ügyfeleknek is. És a kamat az mindig a 100-ra van fizetve.
Tehát mindegy, hogy milyen árfolyamon vásároltam meg a 100-ra kapom a kamatot. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha majd később ezt a kedvezően vásárolt kötvényt, ha eladják és van ezen árfolyamnyereség, akkor ebből az árfolyamnyereségből majd később részesül az ügyfél is valamilyen formában: növekedik az ő szerződésének a belső értéke vagy bármi más.
Az, hogy a kamatot az ügyfél csak arra az összegre kapná, amin megvásároltak a kötvényt, ez elég ritka, mert még egyszer mondom a kamatot, azt, aki fizeti a kamatot az mindig 100-ra fizeti és nem arra, hogy milyen az aktuális árfolyam.
Mi az az ún. többlethozam?
Iványi Ildikó: És akkor nevezhetjük azt is, hogy ugye a klasszikus életbiztosításoknál van egy úgynevezett többlethozam, amit ugye jóváírnak az ügyfélnek, akkor a biztosító társaságok ebből az úgynevezett hozamból, nyereségből fizeti ezt az ügyfeleknek?
János Zsolt: Igen, tehát ez a többlethozam. Ezért nem lehet ezt annyira tisztán sarokba szorítani, hogy tudjuk, hogy ez honnan jön létre, mert ez rengeteg üzleti lépésből, stratégiai döntésből, nyereségekből jöhet össze. És hogy mekkora pontosan az összeg és milyen arányban részesül az ügyfél, ezeknél a termékeknél nem volt annyira annak idején transzparens.
Ez ma már másképp néz ki és hozzá kell mondjam, hogy az aktuális helyzetben nem is olyan egyszerű ilyen többlethozamokat elérni, mert a hetvenes évektől a kötvény miliőben egyszerűbb volt. Csökkenő kamatok mellett árfolyamnyereségeket elérni. Ma növekedő kamatok mellett vagyunk, tehát inkább árfolyamveszteségeket látnak és azt a nyereséget, amit ott el tudtak érni, az a mai miliőben nem annyira egyszerű.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad velünk ezeket a gondolatokat és egy kicsit tisztább kép alakul ki az ügyfeleknél, akiknek ilyen típusú befektetésük van, hogy akkor az ő kötvénybefektetésük a biztosításokon belül azok tulajdonképpen hogy is működnek és onnan milyen hozamok termelődnek és azok hogyan termelődnek ki? Mindenkinek nagyon-nagyon szép hetet kívánunk és a jövő héten folytatjuk hasonló érdekes témákkal.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
