Szeptember 1-jével új jogszabály lépett életbe, amely az alapkezelőkre is kiterjeszti a megfelelőségi teszt elvégzésének kötelezettségét. A szabályozás célja, hogy az ügyfelek számára biztosítsa a pénzügyi döntések tudatosságát és a kockázatok alapos megértését. Az új előírások nemcsak a tanácsadók munkáját érintik, hanem az ügyfelek számára is kiemelten fontos kérdéseket vetnek fel: milyen kockázati profiljuk van, és mennyire illeszkednek az ajánlott termékek a céljaikhoz.
A MiFID és a megfelelőségi tesztek szabályozási háttere
Iványi Ildikó: Egy ügyfél kérdését szeretném most neked feltenni, és erről a témáról egy kicsit bővebben beszélni. Szeptember 1-én hatályba lépett egy olyan rendelet, hogy az alapkezelőknek is kell megfelelőségi tesztet végezni akkor, hogyha az alapkezelőnél vásárol valaki egy befektetési alapot. Beszéljünk erről egy kicsit részletesebben, mert mi ugye ezt a megfelelőségi tesztet már nem is tudom, hogy mióta elvégezzük az ügyfeleinkkel, tehát nekünk ez teljesen természetes. De ezek szerint ez nem mindenkinek természetes, és lehet, hogy nem is tudják az ügyfelek, hogy ez nekik milyen biztonságot jelent és ez miért is történik? Mert ez az ő érdekükben történik tulajdonképpen.
János Zsolt: Két dolog van benne: az egyik, hogy az az üzleti modell, amivel ma véleményem szerint már eddig is a komoly pénzügyi tervezők dolgoztak, annak egy fix része az, hogy az ügyfélnek nem egy termék van eladva, tehát az egész kommunikáció arra a tölcsérre van felépítve, hogy a végén mindig tiszta véletlen annál a terméknél lyukadjon ki, amit ezután el lehet neki adni, hanem arra a kérdésre van feltéve, hogy foglalkozzon a tanácsadó az ügyfélnek a helyzetével, és arra találja meg azután az ügyféllel együtt az ideális megoldást. Aminek persze az a hátránya, hogy a valószínűsége nagy, hogy nem ahhoz az egy termékhez fogunk a végén kilyukadni.
Na most a különböző pénzügyi botrányok és problémák miatt a MiFID egy fontos olyan szabályozási fejlemény a pénzügyi világban, ami már évek óta elkezdte kényszeríteni a különböző szereplőket, az iparágat, a bankokat, a biztosítókat, az alapkezelőket arra, hogy igenis az ügyfél érdekében kezdjenek el eljárni, és mivel sajnos a piac nagy része ezt magától nem tette meg, hát ezért kellenek a törvények, ezért jön a kényszer. Ami nagyon sok szereplőnek nem is tetszik. Ez az, amikor feljönnek azok a vélemények, hogy akkor kellene a szabályozást újra leépíteni, mert ezek mind nonszensz témák. Minek kell ezzel foglalkozni?
Véleményem szerint, és ez mindig ugye álláspont kérdése, és az ügyfél is igenis álláspontot kell foglaljon abban, hogy azt mondja, hogy nekem az fontos-e, hogy valaki feltegyen kérdéseket és alapjában tényleg rám szabott, nekem megfelelő kockázati szerkezetekhez passzoló termékeket válasszon közösen ki, vagy nekem ez mindegy, és adjanak el, amit akarnak? Tehát ezzel a kérdéssel kell az ügyfél foglalkozzon.
A kockázatok és a pénzügyi tudatosság fontossága
Iványi Ildikó: Maga ez a törvény az Európai Unión belül 2017-ben született, tehát nagyon-nagyon régi törvényről beszélünk. Menjünk egy picit bele a részletekbe, hogy egy megfelelőségi nyilatkozatnál, amikor ezt megteszi egy ügyfél, akkor mi mindenről kell, hogy ő nyilatkozzon?
János Zsolt: Hogy mi mindenről kell nyilatkozzon, ez már azért zavarja a fülem, mert mint pénzügyi tervező ma azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy megértsem az ügyfelemet. Akkor ő nem kell alapjába egyik kérdése se válaszoljon, tehát minden kérdésre megvan a minimális válasz. Igen, nem, kész. Az, hogy mennyire nyitottan beszél arról, hogy eddig milyen tapasztalatai voltak? Honnan van egyáltalán és van-e szakmai háttere? Tud-e valamit kezdeni a piacnak a kockázataival, a különböző kockázatokkal? Ezt be tudja-e megfelelő helyekre tenni? Ezeket a kérdéseket nem azért teszem fel, mint pénzügyi tervező, hogy ki hallgassam az ügyfelet, hanem azért, hogy megértsem, hogy honnan jövünk.
Ez pont olyan időszakokban nagyon fontos, amikor különböző piaci jelenségek, hype-ok alakulnak ki. Akkor csak az az ígéret, hogy ez a tuti termék, csak emelkedni fog… – ezekben az időszakokban nagyon fontos az ügyfélnek is feltenni a kérdést, hogy most mit is veszek meg? Egy ígéretet, egy reményt a gyors meggazdagodásra? Szeretném a biztonságot, és nekem egy olyan biztonság van szuggerálva, ami nem is létezik?
Tehát alapjában azt mondanám, hogy nem is kellenének a törvényi előírások, hogyha mint tanácsadó szeretném valójában megérteni az ügyfelet, akkor ezekkel kezdem, hogy milyen a múlt, mire építünk, és hogy megyünk ebből tovább. A törvény oldaláról elő van írva általában olyan 15-20 kérdésből álló sorozat, amit hogyha végig vesz egy tanácsadó, akkor abból lehet kiindulni, hogy valamikor az ügyfél ráébred arra, hogy nem csak tuti ígéret van, hanem itt úgy tűnik, hogy vannak kockázatok is és ezzel is kell foglalkozzak.
Iványi Ildikó: Igen, kifejezetten Magyarországon most szeptemberben azért bővítették ki a törvényt, mert ezt az alapkezelőkre bővítették ki, mert hogyha én bementem egy alapkezelőhöz és ott vásároltam meg különböző befektetési eszközöket, többek között befektetési alapot is, akkor ezt az általad is említett mondjuk maximum 15 kérdést nem tették fel nekem, hanem 1-2 dolgot nyilván megkérdeztek, de egy egész sort, hogy milyen kockázati profilom van, hogy milyen idősávban gondolkodom, milyen tudásom van a piacról, miben van tapasztalatom, ahogy te is mondtad, ezek a kérdések nem hangzottak el.
János Zsolt: És még van egy elég lényeges fejlemény, amit megint a piac egyelőre elhallgat. Az az, hogy ugye Európában elindult a vita, hogy esetleg jutalékok megtiltása jöhetne, tehát a termékekbe beépített jutalékok meg kellene szűnjenek. Na most az aktuális fejlemények azok, hogy ez nem fog jönni. De meg vannak szabva olyan paraméterek, amelyeket kell teljesíteni, hogy jogosult legyen az intézmény vagy a tanácsadó jutalékokra, és ebbe a feltételben benne van például az, hogy évente minimum egyszer igazolva kell legyen az és ledokumentálva, hogy foglalkozott a tanácsadó, az az intézmény az ügyfélnek az aktuális pénzügyi hozzáállásával, szakmai hátterével, tudásszintjével.
Tehát ez most keményen hangzik, de az iparág hirtelen felébred és mihelyt kell igazolni ahhoz, hogy jutalékot kaphasson tovább és bizonyos dolgokat – Ó, hát akkor kézbe veszünk egy olyan törvényt is, ami már ’17 óta alapjában létezik. Európának különböző országában már ez meg is lett valósítva, vagy beszivárgott a mindennapi életbe is, és most hirtelen, mivel anyagi témákról van szó, hát így most az iparág is elfogadja, csinálja. De erről még nincs szó. Ez lényeges az ügyfél oldaláról is, mert ha ezt nem tudja igazolni egy tanácsadó, hogy ez meg is történt, akkor akár még a kifizetett jutalékok is visszamenőleg támadhatóvá válhatnak.
Iványi Ildikó: Hát ugye minden változik és erről szinte naponta beszélünk, hogy nagyon-nagyon felgyorsult a világ és nyilván az ügyfeleknek az élethelyzete is változik, tehát ahhoz kell az ő céljaikat is igazítani. Nincs mindenki azzal tisztában, hogy ha ő megvásárolt egy terméket, egy eszközt, amibe befektette a pénzét, és azt mondták neki, hogy 5 éves időtartamig ajánlott tartani azt az eszközt, akkor ez lehet, hogy úgy jön le, hogy ő neki kötelező addig tartani és nem is mer hozzányúlni, és esetleg olyan pénzügyi döntéseket hoz, amelyeket nem kellett volna, hogy meghozzon, hogyha ő tudja, hogy ez felbontható, az milyen előnnyel, milyen hátránnyal jár. Ezért is nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk az ügyfeleinkkel és ismerjük az élethelyzetüket.
János Zsolt: Itt kerülünk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy milyen kérdéseket kell megválaszolni? Az ügyfélnek ma megvan egy megfelelő kapcsolata, viszonya egy tanácsadóval, egy intézménnyel, akkor én úgy látom, hogy ott olyan kérdés, amit meg kellene válaszolni, nem lehet. Egy normális kompenzációnak, egy normális bizalmi kapcsolatnak az egy természetes része, hogy beszélgetünk olyan dolgokról, amik segítenek egymás álláspontját megérteni.
Online befektetések és megfelelőségi követelmények
Iványi Ildikó: Még egy kérdés jött el ezzel kapcsolatban, amit szintén szeretnék egy kicsit megbeszélni veled, mert az ügyfél, aki feltette ezt a kérdést és felhívta erre a rendeletre a figyelmet, azt mondta, de hogyha én nem megyek be egy alapkezelőhöz vagy nem beszélgetek egy tanácsadóval, vagy nem egy bankon keresztül vásárolok meg mondjuk egy befektetési alapot, hanem online, akkor nekem ezt nem kell megcsinálnom. Ez így van?
János Zsolt: Sok esetben ugye ez egy tévhit, mert ott is ugyanúgy minden online rendszernél Európában, tehát olyan online rendszer, amelyiknek a székhelye Európában van, és európai szabályoknak kell megfelelni, azoknál ugyanúgy ezek a kérdések szükségesek, mert ők is le kell dokumentálják azt, hogy aki ott náluk online direkt vásárol, az a kérdéseken keresztül a válaszokból jelezte azt, hogy ő tudja, hogy mit vesz. Persze egy ilyen felületen az ember tudja, hogy milyen választ kell adjak, hogy a rendszer engem tovább engedjen, akkor ezt meg tudom tenni.
A kérdés az, hogy mit segített ez nekem? Mert hogyha kitrükközöm a rendszert és olyan termékeket vehetek meg, ami lehet, hogy vagy nem alkalmas nekem, vagy lehet, hogy nem is passzol hozzám és azután veszteséget szenvedtek el – hát ez az, amikor azt kell mondjam, hogy akkor ilyen emberek vessenek magukra, ha a védő rendszereket kikapcsolják, annak konzekvenciája lehet, nem kell legyen, lehet.
Aki képzett, akinek megvan a háttere, megfelelő szemszögből közelíti meg a termékeket, nem ezek a célcsoportjai ezeknek a kérdéseknek és a rendszereknek, hanem azoknak az embereknek akarnak ezek a szabályozások segíteni, akiket marketing szöveggel, hamis ígéretekkel becsal az iparág olyan termékekbe, amire valójában nem megfelelőek, és akár egzisztencia kérdése van mögötte.
Valaki megvesz drágán mondjuk 1 fazekat, 20 % drágábban, mint amit megkaphatna, nem katasztrófa. De hogyha az időskori előgondoskodására tervezett tőkét nem megfelelő termékekbe helyezte el, és majd 65 éves korában az üres számla előtt fog ülni és nem a tartalék előtt, az egzisztencia kérdése. Tehát persze, hogy ebből a szempontból jogos és szükséges, hogy meglegyenek ezek a plusz kérdések és szabályok.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megbeszélhettük ezt a fontos kérdést, és úgy gondolom, hogy sokaknak fontos információkat adtunk át ebben a beszélgetésben.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. A borítókép a Storyset által készített illusztrációt tartalmaz.
