A kötvények a befektetők körében népszerű eszközök, hiszen számos portfólió alapvető elemeiként szolgálnak. A kötvények vásárlásakor azonban nem csupán a kamatokra érdemes figyelni, hanem számos más tényezőt is mérlegelni kell, beleértve a kockázatokat és a kibocsátó hitelképességét. Ebben a beszélgetésben részletesen áttekintjük a kötvények különböző aspektusait, beleértve a kamatok és hozamok közötti különbséget, valamint a kötvények árfolyamának alakulását a másodlagos piacon. Megvizsgáljuk továbbá, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni kötvényvásárlás előtt, és összehasonlítjuk az államkötvényeket a vállalati kötvényekkel.
Mi a kötvény és hogyan működik?
Iványi Ildikó: Ma egy nagyon izgalmas témával fogunk foglalkozni. Szinte azt lehet mondani, hogy a befektetőknek a körülbelül 70 százalékának a portfóliójában ez az eszköz benne van: ez a kötvény. A kötvény az elmúlt években – különösen ugye itt nálunk – nagyon népszerűvé vált, de nagyon sokan onnan közelítik meg a kötvény vásárlást, hogy milyen magas kamatot fognak a befizetett pénzük után kapni. De most azért egy kötvény vásárlás nem ennyire egyszerű, hiszen a kötvények esetén is beszélünk kockázatokról, beszélünk arról, hogy most államkötvényt vagy vállalati kötvényt vásárolunk, mert az sem mindegy, és még egyéb paraméterekről. Mi a kötvénynek a fogalma és melyek a lényeges elemei?
János Zsolt: Nekünk itt az időnk ugye mivel korlátozott, ezért mégis az egyszerű és a rövid verzióval kezdem: a kötvénynek van egy előnye összehasonlítva a részvénnyel, hogy végleges a futamideje. Általában, amikor egy kötvény ki van bocsátva, akkor tudom, hogy ez a kötvény mikor fog lejárni. És ez azért lényeges, mert alapjában a kötvény megvásárlása az egy hitelt jelent, ezzel valakinek hitelt adtam. Tudom, hogy meddig van a futamidő és azt az összeget, amit odaadtam, azt vissza is fogom kapni. És a futamidő alatt kapok egy kamatot. Ezért a kötvény egyszerűnek tűnik, mert a futamidő kalkulálható, a kamat kalkulálható.
Ha a kockázatot keresem, akkor az a kockáztatom marad, hogy akinek a hitelt adtam, az majd képes lesz-e visszafizetni? Tehát itt jelenik meg a fizetőképesség, a bonitás kérdése, és a megkülönböztetés, hogy államkötvény vagy vállalati kötvény. Az államoknál abból indulunk ki, hogy az államnak nagy valószínűséggel meglesz a lehetősége kreatív lenni, ha másképp nem, akkor a pénznyomdát elindítani, hogy a kötvényeket visszafizesse az állam, ezért a legtöbb országban az államkötvény az a legalacsonyabb kockázati szintet jelenti.
Erre jönnek rá a többiek: vállalati kötvények, és ezekben is megnézni, hogy a vállalat milyen státuszban van a különböző értékelési kategóriáknál, rating agentúrák oldaláról. Ez azt jelenti, hogy minél jobb a bonitás, annál kevesebb kamatot fizet az, aki a kötvényt kibocsátotta. Minél gyengébb a bonitás, bizonytalan a visszafizetés, annál nagyobb kamatot kell fizetni. Így egyszerűen alapjába a kötvényt össze lehetne foglalni.
A kötvények rejtelmei: kamatok, hozamok és árfolyammozgások
Iványi Ildikó: Beszéltél kamatokról, de a kötvények esetében is – ugyanúgy, mint a részvényeknél-, beszélünk egy másik fogalomról is, és az a hozam. Mi a 2 között a különbség? Illetve ugye van árfolyama is a kötvénynek, amiről kevesen gondolkodnak, vagy kevesen is tudnak róla, hogy ez is létezik. Tehát ezt a 3 fogalmat is tegyük tisztába!
János Zsolt: Tehát az, aki a kötvényt megvásárolja, annak egy lehetősége van, megvásárolja a kötvényt akkor, amikor kibocsátották a kötvényt, az azt jelenti, hogy 100 árfolyam értékkel megveszi, és majd 100-zal ez neki a végén vissza lesz fizetve. A kötvény futamidő alatt ő nem nézi, hogy mi történik a kamatokkal, mi történik másodlagos piaccal? Ez egy lehetőség, hogy nem foglalkozik ezekkel.
A második verzió, hogy abban a pillanatban, amikor egy kötvényt kibocsátottak, és a kötvény bekerül valakinek a portfóliójába, akkor megjelenik egy másodlagos piac. Tehát ezt a kötvényt tovább lehet adni. És ez azt jelenti, hogy meg is tudok venni kötvényeket, amiket nem éppen most bocsátottak ki, hanem már létezik, aminek van egy futamideje és itt jelenik meg a kötvénynek az árfolyama. Ez változik.
Az irányítja a legerősebben a kötvénynek az árfolyamát, hogy párhuzamosan mi történik a kamatokkal. Ha a kamatok az újonnan kibocsátott kötvényeknél emelkedtek, akkor ez azt jelenti, hogy az én kötvényem, amit én régen megvettem alacsonyabb kamattal, annak az értéke csökken, mert hát ha valaki kötvényt akar venni, akkor több kamatot is kaphatna. Fordítva, hogyha a kamatok csökkennek, akkor az én megvásárolt kötvényemnek az árfolyama növekszik azért, mert értékesebb az én kötvényen azzal a kamattal, amit kaptam, mert most újra kevesebb kamatot fogok kapni.
Mivel tudjuk, hogy a kötvény mikor fog lejárni, és amikor lejár a kötvény akkor mindegy, hogy hol vannak a kamatok, mert a kibocsátott kötvény 100-zal fogják visszafizetni, és ebből jön a hozam kérdése össze: van egy fix kamat, plusz mínusz az árfolyammozgás. Erre mutatok gyakorlatból egy olyan kötvényt, ami például a Partner Bank felületén megvásárolható az ügyfeleknek.
Ez egy másodlagos piac, amiről itt ugye beszélünk a kötvényeknél, és itt azt látjuk, hogy ki van bocsátva egy kötvény, vegyük és ezt a példát, amelyiknek a futamideje lenne 2029-ig. A kötvény fizet 4,35 % kamatot, de itt azt látjuk, hogy a hozama a kötvénynek 4,9 %. Ez hogy lehet, hogy több a hozam, mint a kamat? Hát ez abból adódik, hogy a kötvény pillanatnyilag nem 100 árfolyammal, hanem 97,91-vel vásárolom meg. Tehát ez azt jelenti, hogy ez egy garantált árfolyamugrás lesz nekem a végén, ami hozzájön a kamat kalkulációhoz.
Vegyünk egy másik kötvényt, amelyiknél nagyobb a különbség. Például ez az amerikai állam kötvénye. Ez megy 2025-ig, a kamat 2,1 %, de a hozam 4,6, miért? Hát azért, mert hozzájön 1,6 % körülbelül árfolyamnyereség erre az évre a törlesztés és a mostani árfolyam között.
Tehát ebből adódik ez a 3 fogalom, hogy kamat, hozam és az árfolyam. Összehasonlítva ugye a részvénnyel, korlátozottak az árfolyam ingadozások a kötvényeknél, mert végleges a futamidő, a részvény futamideje az végtelen, ezért nagyobbak ott a kilengések a fantázia oldaláról, a kötvényeknél nincs fantázia, hanem főleg kamat változás a piacokban.
Kockázatok és hozamok: államkötvények vs. vállalati kötvények
Iványi Ildikó: A fontos kérdés az is, hogy ha egy befektető kötvényvásárláson gondolkodik, akkor ugye államkötvények mellett vagy vállalati kötvények mellett tegye le a voksát? Ugye már itt a fizetőképességnél utaltál arra, hogy az állam korlátlanul tud pénzt nyomtatni. Tehát megvan az esély arra, hogy a kötvényeket visszafizeti. De mi van akkor, hogyha én nekem vállalati kötvény van a portfóliómban, és ott esetleg a bonitással valami probléma történik a vállalat részéről?
János Zsolt: Tehát pont ez a fő kérdés, ha valaki egy kötvényt megvásárol, akkor ezzel a kérdéssel kell foglalkozzon, hogy a kibocsátónak a bonitása véleményem szerint milyen? És még egyszer: általában a vállalatok magasabb kötvény kamatot kell fizessenek, mint a kockázatmentes államkötvény, mint alapkamat. És ez is veszélyes, sokszor az emberek azt a kérdést teszik fel, hogy hol kapok több kamatot, és azt a kötvényt vásárolják meg.
De ez tisztán ki lehet mondani, hogy a kötvényeknél még inkább a magas kamat az azt jelenti, hogy magasabb kockázatot vásárolok meg. Ha visszaemlékszünk egy jó évvel ezelőtt Argentínának megvolt a nagy problémája, és egy évre 110 %-os kötvényeket bocsátottak ki. Ez azt jelenti, hogy ha csak egyszer fizettek volna kamatot, akkor már kifizették volna azt, amit befektetett a befektető, de pont azért kellett ennyit fizetni, mert a valószínűsége annak, hogy valamikor törleszteni fognak, olyan kevés, hogy másképp nem kaptak volna pénzt a piactól.
Tehát, mint befektető, a kötvényeknél ezzel a kérdéssel kell foglalkozzak, hogy mennyire bízok abban az üzleti modellben, hogy amikor a kötvény lejár, akkor lesz elég likviditás, vagy jó lesz a bonitás, hogy át tudják ezt finanszírozni, mert ha nem, akkor lehet, hogy megkaptam a kamatot, de nem lesz törlesztés. Vagy van olyan kötvény konstrukció, ahol sem kamatot nem kaptam, sem törlesztést nem kaptam, mert minden a végére jönne. És akkor abból sem kapok esetleg semmit.
Vagy visszaemlékszünk Görögország helyzetére 2011-ben, ahol Görögország a hitelezőkkel megegyezett ebben a hajvágásban, ami azt jelenti, hogy nem kellett 100-on visszafizessen, csak megegyeztek abban, hogy 25-öt fog visszafizetni és nem 28% százalékos kamatot, hanem csak 2,5 százalékos kamatot, mert ha nem, fizetésképtelen lett volna az ország.
Iványi Ildikó: A részvényekről, amikor beszélgetünk, akkor nagyon sokszor előjön az a fogalom, hogy value érték. Ez a fogalom, vagy legalábbis ez a típusú besorolása egy cégnek, segíti a befektetőket abban, hogy jobban megbízhat abban a vállalatban, ha annak a kötvényét vásárolja meg?
János Zsolt: Hát általában ezt látjuk, hogy a startup cégek, a kisebb cégek, amelyek kötvényeket kibocsátanak, tehát hitelt vesznek fel, ők magasabb kamatot kell fizessenek, mint a nagy blue chipek. Ha ma vesszük Google, Apple úszik a pénzben és mégis kötvények vannak kinn a piacban. Nekik kevesebb kamatot kell fizetni, mert ott a befektetők annyira kvázi bíznak ebben a bonitásban, a likviditási háttérben, hogy örvendenek, hogy a pénzt akár parkolhatnak és nem is azért viszik oda, hogy minél több kamatot kapjanak.
A fura helyzet 2008 után az volt, hogy a negatív kamatozó kötvények nem csak állami szinten, hanem vállalatoknál is megjelentek. A befektetők örvendtek, hogy a pénzüket oda adhatták nagyobb intézményeknek, vállalatoknak, államoknak és onnan még le is vontak költséget, nemhogy kamatot kaptak volna.
Iványi Ildikó: Ha kötvényt szeretnék vásárolni, akkor milyen szempontokat vegyek figyelembe? 1-2 szempontot légyszíves mondjál el! Nyilván nem tudunk receptet adni és nem is adunk receptet, csak hangosan gondolkodunk ezekben a beszélgetésekben, de azért mégis 1-2 támpont, ami fontos lehet a befektetők részére.
János Zsolt: Hogyha valaki kötvényekkel szeretné kiegészíteni a portfólióját, akkor legelőször azt kell megnézzem, hogy milyen kötvények, milyen futamidőkkel állnak rendelkezésemre. Tehát itt ebbe az aktuális másodlagos piaci listába látjuk, hogy itt vannak kötvények 2025-ig, ez nagyon rövid futamidejű, például az egyik pozíció General Motors, ott csak a devizakockázat, tehát az USA dollár van benne, amit hozzá kell kalkuláljak, 4 %. 100 alatt veszem meg, tehát a hozam oldaláról valamennyi több, amit elérhetek.
És vannak kötvények, amik akár 2044-ig mennek a futamidőket tekintve, tehát itt nagyon sok minden történhet. Hogyha megnézzük ezt a spanyol kötvényt, amelyik 2044-ig megy, itt látjuk, hogy a kamat, amit fizet 5,15 %, de pillanatnyilag 123-on veszem meg. Ez azt jelenti, hogy most megvásárolom 123-on, majd 2044-ben 100 fog törleszteni. Tehát itt van egy fix árfolyamveszteségem, amit be kell tegyek, amit kompenzálni fog majd nekem a kamat, amit kapok, az 5,15%.
És itt az árfolyam azért magasabb, mert a kibocsátás óta itt azt látjuk, hogy 2013-ban lett ez kibocsátva, azóta a kamatok emelkedtek, tehát pillanatnyilag magasabban kamatozó spanyol kötvényt vehetnék meg, mint 5,5 %, ezért magasabb az árfolyama ennek és ebből a szempontból nézve, tehát nem, ha most vennék, akkor alacsonyabbat kapnék, ezért nagyobb az árfolyama és ezt kell elfogadjam, hogy ezt az árfolyam veszteséget megvásárolom itt.
Tehát a futamidő az a lényeg, amivel kell, mint befektető foglalkozzak, hogy mennyi az idősáv és persze azzal a kérdéssel is, ha minél hosszabb a kötvénynek a futamideje, hogy mi a véleményem a kamatokról, ha az a véleményem? A kamatok csökkenni fognak, akkor ma megvásárolt kötvényeknél a kamathoz árfolyamnyereséget tudok hozzá számolni. Ha az a véleményem, hogy a kamatok emelkednek vagy megmaradnak a mai szinten, akkor maximum a kamattal tudok kalkulálni, vagy ha emelkedik, akkor árfolyamveszteséget kell bekalkulálni. Tehát ebből is látjuk azt, hogy a kötvény nagyon sok portfólióban egyszerűnek tűnik, de sokkal komplexebb, mint a részvény.
Fix kamatozású vagy változó kamatozású kötvények: mikor melyiket válasszuk?
Iványi Ildikó: Még egy fontos kérdés: beszéljünk arról, hogy ugye itt ebben a listában, amit mutattál, ebben a fix kamatozású kötvények vannak, de nemcsak fix kamatozású kötvényeket lehet vásárolni, hanem változó kamatozású kötvényeket is. A változó kamatozású kötvényeket hogyan érinti a kamatemelkedés, illetve a kamatcsökkentés?
János Zsolt: A változó kamatozóknál az árfolyam nem változik annyira meg, miért? Hát azért, mert az aktuális kamat alkalmazkodik a környezethez, mivel aktuálisan abból indulunk ki, hogy az eurózónában, dollár zónában, tehát a fő piacokban inkább kamat csökkentések várhatóak. Ezért persze hogy érdemes inkább fixen kamatozó kötvényeket megvásárolni, mert ebből plusz árfolyamnyereség jön a kamathoz hozzá.
Ha mélyponton lennénk, tehát visszamennénk 3 évvel ezelőtti 0 szintre, akkor nem fix kamatozású kötvényeket lenne érdemes megvásárolni, hanem inkább nyitott kamatozókat, mert ha kamatokat emelkedtek ezeknél a kötvényeknél, a kamatok is emelkedtek. Ott az árfolyam nem változik nagyon, hanem a kamat, az leképezi azt a változást, ami a piacokban történik.
Iványi Ildikó: Köszönöm szépen, hogy a mai napon is megosztottad velünk ezeket a hasznos és fontos gondolatokat, szempontokat. Biztos, hogy tudunk olyan tudással szolgálni azoknak, akik kötvényekben gondolkodnak, amiről esetleg még ők nem is tudtak, nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Ugye mondtad te is, de nem győzzük ismételni, hogy valamikor klasszikusan ugye az volt, hogy a kötvény az egy kockázatmentes befektetés, vagy minimális kockázatú befektetés, és hogy egy nagyon egyszerű termék. Ma már nem erről beszélünk, sokkal összetettebb és nagyon sokat kell róla beszélni ahhoz, hogy valaki jól válassza meg a portfóliójába az ő céljaihoz megfelelő kötvényeket is.
János Zsolt: Tehát itt van egy olyan gondolat is, ezért fontos sokat erről beszélgetni, mert például intézményi befektetőknél a kötvény-részvény kombinációja vezet oda, hogy a portfólió ötlet sokkal aktívabban kezelve van, és most mikor emelkednek a kamatok, akkor sokan privát oldalról azt mondanák, hogy érdekesebbek a kötvények, és ezért kevesebb részvénybe fektetnek be. Az intézményi befektetőknél ez fordítva van, ott minél nagyobbak kamatok, annál több lehetőség van részvényekbe menni párhuzamosan. Minél alacsonyabb volt a kamat az elmúlt években, annál kevesebb kockázati tőke volt részvényekben. Ez egy pont teljesen fordított kép, a privát és az intézményi befektetőknek.
Iványi Ildikó: Hát ez is egy igen nagyon lényeges dolog, hiszen nagyon sokaknak van ugye intézményi befektetőknél vásárolt portfóliója, és abban ugye esetlegesen kötvény is benne van.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?
Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
