Az elmúlt hetekben ismét a Közel-Kelet került a világgazdasági hírek középpontjába. Az amerikai–iráni konfliktus, valamint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság sok befektetőben felvetette ugyanazt a kérdést: vajon ezek az események tartósan magas inflációhoz, magas kamatokhoz vagy akár gazdasági válsághoz vezethetnek?
Nem meglepő, hogy ilyen időszakokban megszaporodnak az aggodalmak. A pénzügyi piacok érzékenyen reagálnak a geopolitikai eseményekre, miközben a média szinte óráról órára újabb és újabb fordulatokról számol be. A befektetők számára azonban a legfontosabb kérdés nem az, hogy milyen hangzatos címsorok jelennek meg, hanem az, hogy ezek közül mely információk jelentenek valódi gazdasági jelentőséget.
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete éppen az volt, hogy a napi hírek és a hosszú távú befektetési döntések között érdemes tudatos különbséget tenni.
A média nem mindig a valóságot mutatja
A modern pénzügyi világban soha nem látott mennyiségű információ érkezik a befektetőkhöz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ettől könnyebb jó döntéseket hozni.
A hírek jelentős része egy adott narratívát követ, miközben a politikai szereplők, a média és a különböző gazdasági érdekcsoportok is igyekeznek befolyásolni a közvéleményt. Emiatt egy-egy eseményről gyakran teljesen eltérő értelmezések jelennek meg.
A szakértő szerint a befektetők egyik legnagyobb hibája, amikor automatikusan tényként kezelik mindazt, amit a hírcsatornák közvetítenek. Érdemes inkább higgadtan vizsgálni, hogy mi történt valójában, és mi az, ami csupán feltételezés vagy politikai kommunikáció.
Ez különösen igaz olyan időszakokban, amikor a geopolitikai események kiemelt figyelmet kapnak.
Miért nem emelkedett az olaj ára úgy, ahogy sokan várták?
Logikusnak tűnhetett volna, hogy a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság jelentős olajár-emelkedést okoz. Hiszen ezen az útvonalon halad át a világ olajszállításának jelentős része.
A beszélgetés azonban rámutatott egy érdekes ellentmondásra.
Miközben a hírek szerint komoly fennakadások veszélye állt fenn, az olaj ára nem robbant fel, sőt inkább csökkenő pályát mutatott. Ez jól szemlélteti, hogy a piacok működése jóval összetettebb annál, mint amit egy-egy címsorból le lehet vezetni.
A pénzügyi piacok ugyanis egyszerre árazzák a jelenlegi helyzetet, a várható jövőbeli eseményeket, valamint azt is, hogy a befektetők összessége mire számít.
Éppen ezért egyetlen hír önmagában ritkán elegendő ahhoz, hogy hosszú távú befektetési döntést alapozzunk rá.
Az algoritmusok ma már a hírekre is reagálnak
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az algoritmikus kereskedés szerepéről szólt.
Napjainkban a tőzsdei tranzakciók jelentős részét már nem emberek, hanem automatikus kereskedési rendszerek hajtják végre. Ezek a rendszerek gyakran kulcsszavak alapján reagálnak a hírfolyamokra, és másodpercek töredéke alatt képesek vételi vagy eladási megbízásokat indítani.
Ez azt jelenti, hogy egy politikai nyilatkozat vagy egy váratlan bejelentés akár perceken belül komoly árfolyammozgásokat idézhet elő.
A kisbefektetők azonban már csak ezeknek a mozgásoknak az eredményét látják, miközben az információs versenyben eleve jelentős hátrányból indulnak. Mire egy hír eljut hozzájuk, a professzionális szereplők és az algoritmusok sok esetben már reagáltak rá.
Ez is azt támasztja alá, hogy a napi hírekre épített kereskedés hosszú távon rendkívül nehéz, különösen azok számára, akik nem intézményi szereplők.
A múltbeli hozamok nem a jövőt mutatják
A befektetők egyik leggyakoribb kérdése egy új befektetési lehetőség kapcsán, hogy „eddig mennyit hozott?”. Bár ez természetes kíváncsiság, valójában kevés segítséget nyújt a jövőre nézve.
A vállalatok negyedéves jelentései is elsősorban a már lezárult időszak eredményeit mutatják be. Mire ezek az adatok nyilvánosságra kerülnek, a piacok jelentős része már beárazta az információkat. A befektetők számára ezért sokkal fontosabb, hogy milyen jövőbeli kilátásokat fogalmaznak meg a vállalatok, és hogyan változhatnak a gazdasági környezet feltételei.
Ugyanez igaz a befektetési alapokra és más pénzügyi eszközökre is. Egy korábbi kiemelkedő teljesítmény önmagában nem garancia arra, hogy a következő években is hasonló eredmény várható. A hosszú távú befektetési stratégia kialakításakor sokkal fontosabb megérteni az adott eszköz mögött álló gazdasági folyamatokat, mint kizárólag a múltbeli hozamokra koncentrálni.
A bizonytalanság nem kivétel, hanem a piac természetes állapota
Sok befektető úgy érzi, hogy most különösen bizonytalan időszakot élünk. Valójában azonban a piacok szinte folyamatosan valamilyen gazdasági, politikai vagy geopolitikai kihívással néznek szembe.
Hol inflációs félelmek, hol kamatemelések, hol kereskedelmi konfliktusok vagy éppen háborús események okoznak aggodalmat. A piacok mégis hosszú távon képesek alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez.
A beszélgetés egyik fontos gondolata szerint nem létezik tartósan „nyugodt piac”. Inkább csak olyan időszakok vannak, amikor a különböző vélemények egyensúlyban vannak, illetve olyanok, amikor valamelyik irányba billen a befektetői hangulat. Ez természetes velejárója a tőkepiacok működésének.
Éppen ezért a rövid távú bizonytalanság önmagában még nem indokolja egy hosszú távú befektetési stratégia feladását.
A figyelem ma már érték
A digitális világban nemcsak a pénzért folyik verseny, hanem az emberek figyelméért is.
A negatív hírek sokkal könnyebben megragadják az emberek érdeklődését, ezért a média és a közösségi platformok algoritmusai is gyakran ezeket helyezik előtérbe. Egy drámai cím vagy egy fenyegető jóslat sokkal több kattintást generál, mint egy kiegyensúlyozott elemzés.
Ez azonban könnyen azt az érzetet keltheti, hogy a világ folyamatosan válságban van, miközben a gazdasági folyamatok ennél jóval összetettebbek.
A tudatos befektető egyik legfontosabb feladata ezért az, hogy megtanulja kiszűrni a zajt, és különbséget tenni a valóban lényeges információk és a figyelemfelkeltő hírek között.
Mit tehet egy hosszú távon gondolkodó befektető?
A geopolitikai események rövid távon kétségtelenül okozhatnak árfolyam-ingadozásokat. Ezek azonban önmagukban nem feltétlenül indokolják a portfólió teljes átalakítását.
A hosszú távon sikeres befektetők általában nem egy-egy napi hírre reagálnak, hanem előre meghatározott stratégia mentén hozzák meg döntéseiket. Figyelembe veszik saját pénzügyi céljaikat, kockázatvállalási hajlandóságukat és befektetési időtávjukat.
Ez a megközelítés segíthet abban is, hogy a piaci zaj ne vezessen elhamarkodott döntésekhez.
Összegzés
A Hormuzi-szoros körüli események, az amerikai–iráni konfliktus vagy bármely más geopolitikai feszültség természetesen hatással lehet a pénzügyi piacokra. Ugyanakkor a napi hírek önmagukban ritkán adnak elegendő alapot hosszú távú befektetési döntésekhez.
A befektetések világában érdemes mindig különválasztani a pillanatnyi zajt és a hosszabb távon meghatározó gazdasági folyamatokat. A múltbeli hozamok helyett a jövőbeli kilátásokra, a szenzációhajhász hírek helyett pedig a tényekre célszerű koncentrálni.
A tudatos befektető legnagyobb előnye nem az, hogy minden hírt elsőként olvas el, hanem az, hogy képes megőrizni a higgadtságát akkor is, amikor a piacokon átmenetileg megnő a bizonytalanság.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
KSD Akadémia: https://ksd-academy.com/penzugy1.html
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
A beszégetés összefoglalója AI segítségével készült.
