A 2024-es év a globális gazdaság számára változatos kihívásokat hozott, az infláció mérséklésének küzdelmétől kezdve a kamatpolitikai döntésekig. Miközben az amerikai gazdaság Trump várható politikai irányváltása miatt aggodalommal tekint a jövőbe, Európa energiaválsággal küzd, Kína pedig a belső fogyasztás élénkítésére törekszik. A geopolitikai feszültségek hatása az aranypiacon és a tőkepiaci bizonytalanság továbbra is központi téma marad 2025-ben.
Infláció és kamatpolitika 2024-ben
Iványi Ildikó: A 2024-es év utolsó ilyen beszélgetését folytatjuk most le. Az ünnepek alatt, illetve a 2 ünnep között nem fogunk készíteni vlogot. Egy kicsit szeretném, hogyha összegeznénk a 2024-es év gazdasági eseményeit, ami történt ebben az évben. Nagyon-nagyon sokat beszéltünk a kamatokról és az inflációról, amit 2025-ben sem fogunk elengedni témaként, mert ez ugyanúgy itt fog maradni velünk. De hogy is alakult ez az egész 2024-ben?
János Zsolt: Hát, ha megnézzük, akkor az év elején még főleg az a kérdés foglalkoztatott, hogy az infláció valójában csökken-e és marad-e olyan szinten, hogy a központi bankoknak megvan a lehetőségük a kamatokat visszacsökkenteni alacsonyabb szintekre. Az a kép már elég hamar tisztult, hogy a régi nulla szintet nem fogjuk elérni, mert nem az a normális. Csak ha belegondolunk egy évvel ezelőtt, így pont decemberben a FED- nek az utolsó gyűlése volt az indoka annak, hogy akkor hirtelen elindult az a kép, hogy juhú, 2024-ben akkor akár 6-7 kamatcsökkentés lesz várható, és ezt nagyon ünnepelték a piacok.
A végére, ha megnézzük, mi lett belőle, akkor lett 3, és most megint azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mennyire erőteljesen tér vissza az infláció. Itt a legtöbben továbbra is azon aggódnak, hogy Trump-nak a szövege mennyire csak ilyen ’hadi zaj’ és mégsem fog jönni, vagy mennyire radikálisan nyitott ő arra, hogy alapjában Amerikát elszigetelje a világtól. Ami azt jelenti, hogy Amerikának meglenne a lehetősége, ugye a kevés olyan náció, amelyik saját magát el tudja tartani, de így is, úgy is ez mindenesetre azt jelentené, hogy az életszínvonal csökken és az infláció nagyon erősen növekszik, ami a logikából akár oda vezetne, hogy a központi bank a jövő évben akár a kamatot megint emelni tudná.
Európa energiaválsága és a kamatcsökkentés hatásai
Iványi Ildikó: Most beszéltél egy pár szót Amerika jövőjéről, de azért nagyon sokakat érdekel, hogy az európai gazdaság az miért jutott ide, ahol van? Ennek ellenére a központi jegybank itt kamatot csökkentett. Nyilván ennek is megvan az oka, de ugye a kérdés elején feltett probléma és a kamatcsökkentés között ugye összefüggés van.
János Zsolt: Az európai kamatcsökkentés is első lépésben azért tudott elindulni, mert visszacsökkent az infláció. Ugye az az infláció, ami eleinte a covid lockdown után inkább kereslet oldaláról indult el, ez visszacsökkent. Csak ugye, hogyha túl sokáig a kereslet alacsony, akkor az azt is mutatja, hogy a gazdaság nincs jó állapotban.
Az európai gazdasági, hogy miért került ebbe a helyzetbe? Hát ennek van egy logikája, ami az energiára vezethető vissza: hogyha az energia drágul -és eleinte az energia drágult, esetleg a lockdown után az orosz támadás miatt, de azután a nagyon túl radikális váltás az energiaellátásban a fosszilis energiákból át megújuló energiákba, aminek idő kell, hogy az felépüljön. Alapjában ennek a hatását látjuk.
Kína: az ingatlanpiac összeomlásától a belső fogyasztásig
Iványi Ildikó: Van egy 3. ugye szem előtt tartott régió, ország és ez Kína. Kína olyan lépéseket tett 2024-ben, amire nem igen volt példa, hiszen nem a tervgazdálkodással összefüggő lépés tett az ottani jegybanknak az elnöke. Mi várható Kínával kapcsolatban?
János Zsolt: Tehát, hogyha Kínát megnézzük: egyedül nem tudjuk a régiókat kezelni, annyira erős a globális összefüggés. Kína először a túlélésért küzdve, főleg az ingatlanpiac összeomlásának nagy hatása volt Kínára is. Ott is a fogyasztókra, mivel a privát fogyasztók nagyon nagy összegeket ingatlanokba tartalékoltak, és ebből van az az érzés, hogy akkor van likviditás, hogy fogyaszt. Első lépésben ez a probléma már.
A második. hogy szubvenciók odavezettek Kínán belül, hogy a kereslet európai áruk iránt, aminek kihatása van ugye Európára, az viszi a hátán Európát. Ez nagyon erősen érintette Európát is, és most Kína tart attól, hogy Donald Trump nem csak fenyegeti Kínát, hanem a büntetővámokat valójában be is vezeti és megvalósítja. Ez is nagyon megmozgatta Kínát, és most a központi bank szerencsére reagált, mert szükséges erre reagálni azzal, hogy azt jelezte, hogy ha szükséges, akkor akár végtelen likviditást állít a piacnak rendelkezésére, hogy tudja kompenzálni az amerikai büntetővámokat, és akár leértékeli a juan-t.
Ezt érintve is a kép nem nagyon rózsás, amit itt látunk, és sajnos minden abból indul ki, hogy mennyire logikusan vagy mennyire őrülten megy bele Donald Trump a rémképekbe és ennek kihatása van az egész globális gazdasági helyzetre.
Iványi Ildikó: Kína belső fogyasztása is, most nem csak az ingatlanpiacot értjük ez alatt, hanem effektív fogyasztást, ugye nem olyan mértékben lendült fel, mint mondjuk a más kontinenseken a covid után. Ez ettől, hogy a kínai jegybank elnöke bejelentette ezt a lazítást, ez növekedni fog lassan, vagy esetleg egy radikális növekedést láthatunk a kínai belső fogyasztásban?
János Zsolt: Hát egyelőre nem látjuk ezt. A kérdés az, és az aktuális lépések azok még ugye azért összetettek, mert Kína azzal küzd, hogy a külföldi befektetőknek a bizalmát kell visszanyerje, ezért ez az első támogatás inkább a tőzsdét érinti és ott jelentkezik legelőször, hogy tér-e vissza a bizalom vagy nem.
A belső fogyasztás az sajnos azért nem tud olyan gyorsan elindulni, mert az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy hosszú időn keresztül nagyon-nagyon vissza kellett vegyék a fogyasztást, nagyon szűkre kellett húzni a szíjat a covid lockdown után. Kínában hiányzott az a belső fogyasztás támogató likviditás és az inflációhoz vezetett.
Ebből a szempontból azt kell mondjuk, hogy ez a kísérlet a kínai oldalon nem sikerült, hanem az európai és amerikai kísérlet jobb volt, és azt mutatta, hogy igen, érdemes volt likviditást hamarabb kézbe venni azért, hogy a fogyasztók ne szokjanak le a fogyasztásról. A kínai fogyasztó leszokott a fogyasztásról és látja azt, hogy az élet megy fogyasztás nélkül is tovább. Tehát nem indul olyan gyorsan el a belső kínai fogyasztás, mint ahogy egy páran ezt szeretnék.
Iványi Ildikó: Ez nyilván sokakat azért is érint, mert ugye Kínában korábban nagyobb volt a bizalom, és esetleg ilyen típusú eszközök ugye vannak a portfóliójukban, amelyek most ugye nem mutatnak olyan nagyon szép képet.
János Zsolt: Két dolgot kell kézbe vegyünk, és ebből lehet azt látni, hogy egy gazdaságnak a belső állapota és hogy milyen a belső fogyasztás és milyenek a számok, és hogy mi történik a tőzsdén, ez 2 különböző dolog.
A tőzsdén az árfolyamok főleg a külföldi befektetők oldaláról akkor emelkednek, hogyha a befektetőknél vannak pozitív elvárások, van bizalom, van remény, van pozitív narratíva, akkor áramlik be a tőke. De az még nem azt jelenti, hogy a belső gazdasági állapot is stabil. Fordítva: a belső gazdasági állapot jó lehet, a számok jók lehetnek, a fogyasztás jó lehet, az emberek jól érezhetik magukat és a tőzsdén jegyzett papírok nem emelkednek, akár zuhannak. Mert hát ott a narratíva, a bizalom, ott a jövőkép nem pozitív.
Ezek olyan összefüggések, amire sajnos ilyen helyzetekben jönnek rá sokszor az emberek, mert az elmúlt években, évtizedekben nagyon-nagyon sok terméknél össze voltak keverve, nem is volt transzparencia benne addig, amíg volt egy esetleg olyan narratíva, amibe lehetett kapaszkodni, és az vitte felfele esetleg az árfolyamokat, addig az tetszett, és részletbe nem néztek sokan bele. Most látjuk ezt, hogyha szétnézünk és a paplan alá nézünk, akkor több lábat látunk ott.
Arany és geopolitikai bizonytalanságok
Iványi Ildikó: De nagyon sok geopolitikai esemény is volt, vagy folytatódott 2024-ben és nagyon sokan ennek tulajdonítják azt, hogy az aranynak az árfolyama olyan szintre emelkedett, amilyen szinten ugye látjuk. Bár most már egy picit vissza korrigált, de azt mondják, hogy történelmi csúcsokat döntött az aranynak az árfolyama. Várható-e, hogy ez mérséklődni fog, vagy pedig ugyanúgy fordul majd az aranynak a piaca is 2025-ben, mert a geopolitikai események, illetve, hogy ezek az előrevetített lehetséges szankciók majd befolyásolják az aranynak az árfolyamát.
János Zsolt: Ha megnézzük, az arany árfolyama kellett volna csökkenjen 2022 óta, mert az emelkedő kamatok normális esetben az aranynak egy erős konkurenciát jelentenek. Plusz az erősödő dollár egy erős konkurenciát jelent az aranynak. Ennek ellenére, hogy ez a kettő emelkedett – a dollár erősödött, a kamatok mentek felfele -ennek ellenére az arany árfolyama is ment felfele, ami azt mutatja, hogy a geopolitikai feszültségektől kiváltott bizonytalanság felülírta ezt a 2 tényezőt, ami alapjában gyengítette volna az arany árfolyamát.
Plusz azt is látjuk, hogy a legerősebb vásárlók, vevők azok még mindig a központi bankok, építenek fel további tartalékokat bármilyen okból. Tehát, hogyha azt várjuk, hogy a kamatok csökkentésre kerülnek, akkor ez a logika az aranyat újra erősíteni tudja. A geopolitikai feszültségek pillanatnyilag egy kicsit háttérbe kerültek, mert ez az érdekes, hogy Donald Trump kommunikációjából azt lehet hallani, hogy ő inkább arra törekszik, hogy geopolitikai feszültségeket csökkentsen.
De ez nem azt jelenti, hogy kitör a nagy béke és akkor minden rendben lesz, hanem ezt ő leváltaná a gazdasági háborúval, kiváltva a büntetővámok oldaláról, tehát egy más feszültségbe kerülnénk, ami. első lépésben az embereknek nem tűnik annyira veszélyesnek, mert kvázi távoliak, mint egy háború, ahol képeket látni.
Büntetővámok és Trump terveinek hatása
Iványi Ildikó: Jó, hát a háborúk távoliak, igen. De hogyha a büntetővámokról beszélünk, akkor azok nincsenek olyan távol, mert hogyha Kínával szemben megvalósulnak, ugye a büntetővámok, Kínának valahova a megtermelt árut el kell, hogy tegye, el kell, hogy adja. És ez nyilvánvaló, Európa egy nagyon nagy felvevő piac. Tehát ez konkrétan bennünket is fog érinteni.
János Zsolt: Abból a szempontból, hogyha Kína az áruját és a kapacitását próbálja eladni Európának, az infláció szemszögéből nézve ez most pozitív lenne, mert akkor csökkennek az árak. Ami jó hír, mert akkor az infláció miatt nem kell emelni a kamatokat. Hogy esetleg ez érint majd munkahelyeket, az egy egészen más téma.
A büntetővámok kapcsán nem is kell csak Kínával foglalkozzunk Amerikával szemben. Nézzük meg, ami most be lett jelentve Mexikóval és Kanadával szemben. Mind a két országnak a beszállítása érinti az amerikai életnek legalább a 70 százalékát. Vegyük csak egyszerűen a reggeli avokádót, amit nagyon kedvelnek az amerikaiak. Az 90 %-ban Mexikóból jön. Az építkezéshez az építőanyagok, az energia az Kanadából jön. És nagyon rá vannak utalva a munkásokra, akik az építkezéseken dolgoznak és a mezőgazdaságban dolgoznak, azoknak a 90 %-a. Ennek 70 százaléka illegális tartózkodó. Őket hogyha eltávolítják és a tervek úgy tűnnek, mint hogyha egy 1940-es náci filmből néznék, hogy milyen táborokba akarják összegyűjteni az illegális munkásokat, ezek sajnos mind nagy rémképek, amik érinteni fogják az amerikaiakat.
A probléma pillanatnyilag: ezt még nem tudják elképzelni az emberek, fogalmuk sincs, hogy mit választottak. A Google Search-ben lehetett egy érdekes témát látni, hogy egy nappal a választás után az volt a legkeresettebb fogalom, hogy hogy tudom megváltoztatni a választáson leadott szavazatomat. Ez egy hasonló keresés volt, mint a brexit után Angliában azt keresték a legtöbben, hogy miről is szól a brexit, annak ellenére, hogy azelőtt megválasztották ezt, és hogy tudom a megválasztott brexit-emet mégis visszavenni.
Hasonló sztorit látunk Amerikában is, hogy ezeket az általunk intellektuálisan vitatott forgatókönyveket, hogy mit fog jönni, ám ezt a széles réteg pillanatnyilag még nem fogja fel.
Iványi Ildikó: Tehát kell egy kis idő nyilvánvaló ahhoz, hogy mindenki mindent megértsen és akkor fogja a legjobban megérteni, amikor a saját bőrén fogja tapasztalni a hatásokat. És ezek a hatások ezek nem pozitívak lesznek, hanem nagyon-nagyon negatívak lesznek.
János Zsolt: Reméljük, hogy a pozitívabb verziói a negatív forgatókönyveknek valósulnak meg. Ezt nagyon nehéz. Süt a nap itt, ahol éppen megyek, és mégis az év végén, ha összességében megbeszéljük, akkor aktuálisan sajnos nem az ultra napsütéses pozitív jövőképet látjuk, hanem nagyon-nagyon-nagyon sok kérdőjelet, ami persze, hogy főleg a befektetőknek bizonytalanságot hoz. Érthető, hogy mindenki először a saját kis körével kell foglalkozzon. A saját munkahelyén kell foglalkozzon, a saját képességeivel, hogy megfelelően el tudja adni magát, és a második lépésben pedig nagyon fontos a széles portfólió, mert pillanatnyilag 1-2-3 dologra fogadni nagyon veszélyes tud lenni.
Iványi Ildikó Oké, ezzel a gondolattal be is zárnám a mai beszélgetésünket, hiszen előre is vetíttetted azt, hogy jövőre se fogunk téma nélkül maradni, hiszen számtalan kérdés lesz, amiről majd folyamatosan beszélgetni fogunk rövidebb, illetve hosszabb formában is. Mindenkinek nagyon-nagyon kellemes ünnepeket kívánunk!
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
