Inflációálló befektetések

Az MNB 10% fölé emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklás az volt, hogy az infláció megfékezése miatt és a háborús helyzetre való tekintettel emelik ilyen magasra. Itt már olyan szintekre érkeztünk, mint a 2008-as évben. Nagyon sok befektető azon gondolkodik, hogy hogyan tudná megóvni befektetését az inflációtól. Milyen inflációálló befektetések léteznek?

Van olyan befektetés, amivel lehet infláció feletti hozamot is elérni?

Vannak, akik azt mondják, hogy azért emeli az alapkamatot ennyire erősen az MNB, mert olyan időszak fog jönni, amikor a kamatokat majd újra csökkenteni kell. És ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni, kell egy szint, ahonnan majd mérsékelni lehet.

Ezért is jó, hogy ha most minél többet emelnek – amennyit csak kibír a gazdaság –, mert a most megvásárolt kötvényeknek, idővel a csökkenő kamatok mellett, majd nőnek az árfolyamai. Akkor azt a folyamatot fogjuk látni, amit régebben évtizedeken keresztül láttunk.

Olyan is elképzelhető, hogy a birtokunkban lévő vagyoni értékek azok magasabb értéken állnak, mint az infláció. Ha vagyoni értéknövekedést akarunk, akkor 5-10 éves távlatban érdemes gondolkozni.

Mik azok a bevételt hozó, inflációálló befektetések?

Az is egy jó védekezés – ami nem kifejezetten az infláció meghaladására irányul –, ha valaki bevételt hozó befektetéseket hoz létre. Akkor gyakorlatilag magasabb lesz a befolyó likviditása, de az ilyen típusú befektetések jellemzően nem haladják meg az inflációt.

Ilyenek lehetnek például a kötvények, amik olyan kamatokat produkálnak évente, melyre lehet bevételként számítani. Illetve az osztalék fizető részvények is ebbe a kategóriába tartoznak. Emellett a kiadásra szánt ingatlan is lehet ilyen.

Hogyan lehetnek az osztalékfizető eszközalapok bevételt hozó befektetések hosszabb időtávon a magas infláció ellenére?

Warren Buffett alapstratégiája az, hogy ő osztalékot fizető value értékeket vásárol meg és az egyik pozíciója, az éves osztalékfizetés alkalmával minden évben neki 50% hozamot fizet ki. Ő megvette azt a befektetést évtizedekkel ezelőtt (Coca Cola-t 1973-ban vette meg). Az akkori árfolyamot nézve és a mostani osztalékot kifizetve ez jelen esetben azt jelenti, hogy ő azt, amit annak idején befektetett, azt minden két évben visszakapja. És így megvan továbbra is a részvénye, de ez kötvényeknél nem történik meg.

Az osztalékot fizető vállalatoknak pont ez az infláció védő hatása, hogy az üzleti modelleket érinti persze az infláció, de ezen keresztül a vállalatoknak nő a forgalmuk, nő a nyereségük és újra és újra osztalékot tudnak kifizetni. Az osztalék kifizetése az mindig az aktuális árfolyamhoz van mérve. De ha hosszú távú befektető vagyok, akkor a mostani árfolyamhoz mért osztalékot kapom meg, a nagyon régi árfolyamra hasonlítva, mint az előbb említett példában is.

Ez a fajta bevétel termelési lehetőség viszonylag széles körnek adott. Szélesebb körnek, mint mondjuk az ingatlan kiadás. Egy osztalék fizető részvény megvásárlásához kisebb mértékű vagyon kell, így azok számára nyitott, akiknek van valamennyi megtakarítása, amit ebbe át tud forgatni.

A recesszió lehetőségével már többnyire kibékültünk. De vannak olyan vagyoni értékek, melyek meg tudják haladni az inflációt, így ezzel lehet védekezni. A mindennapi lehetőségeink pedig azok, hogy ha van mondjuk egy osztalékfizető portfóliónk, amiből van rendszeres bevételünk, akkor valamennyire tudjuk kompenzálni a recesszióban történő bevételkieséseket, és ezt a fajta átrendeződést.

Ez egy olyan időszak – amit ha az ember kibír –, akkor jellemzően a recessziókat egy hosszan tartó növekedési időszak követi. Ha valaki most ebben az időszakban nem költ felesleges dolgokra, az hasznos lehet. És jó, ha több bevételt termelő eszköze van, akár vállalkozása van, akár a befektetéseit olyan irányba tereli, hogy több megtakarítást tud képezni, akkor amíg ez a konszolidáció történik, akkor ezt az időszakot valahogy ki lehet bírni.

Milyen cégek szerepelnek egy osztalékfizető eszközalapban és mi alapján kerülnek be egy ilyen alapba?

A legfontosabb a privát befektetőnek azt nézni, hogy mennyire kerül minél közelebb ahhoz a stratégiához, amit megvásárol? Azt látom sajnos, hogy nagyon sokszor marketing oldalról vannak felhasználva ezek a nagyon ismert vagyonkezelési portfóliók.

Jó lehetőség egy banknál, vagy értékpapír számlán olyan eszközöket megvásárolni, ahol direkt mint befektető látom a darabszámokat, a részvénypozíciókat. Tehát a transzparencia ezeknél a témáknál az egyik legfontosabb.

Elsősorban ne csak azt nézzük, hogy egy osztalékfizetés magas legyen, hanem nézzük meg a történetét, hogy mennyire stabil. Csak most magas az osztalékfizetés, vagy évtizedes múltja van? Milyenek a cégnek a fundamentumai? Maga a részvény is hozza azt az elvárást, hogy amellett, hogy osztalékfizetésünk van, azért a vagyon az értékét képes legyen növelni, ha benne tartjuk. Vannak olyan fundamentális mérőszámok, amiket vizsgálni kell.

Ha egy befektető jeleket vesz, még akkor is ha ő nem ért hozzá, jó ha van egy tanácsadó vagy bank, hogy hogyan lesz nekem biztosítva egy osztalékfizető részvénynél az osztalékom, mennyire stabil és mennyire kiszámítható? Maga a részvény mennyire lesz stabil és értékálló arra az időszakra, amire kívánom megtartani?

Rávilágítottunk egy olyan lehetséges befektetési eszközökre, amellyel érdemes foglalkozni, ha érdekel bennünket, hogy hogyan alakulnak a kamatszintek, illetve az infláció. A beszélgetést hamarosan folytatjuk, hiszen vannak olyan eszközosztályok, melyekről érdemes beszélni, egy ilyen környezetben. Most milyen hatással van a kamatemelés, infláció, és az ügyfeleknek mik azok a fontos szempontok, melyekben ha gondolkoznak, akkor mindenképpen figyeljenek és kinek a tanácsát kérjék egy-egy ilyen befektetés alkalmával.

Ha téged is érdekelnek a befektetések, akkor nézzük meg a céljaid eléréséhez milyen lehetőségeid vannak!

Jelentkezz ingyenes konzultációra!

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.

Megszólalt a jegybank elnöke – ezek után kell-e menekülnünk?

Matolcsy György, az MNB elnökének összefoglalójában éles kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben. A Pénzügyminisztérium is reagált erre természetesen. Onnantól kezdve, hogy elhangzik a válság szó, a magyarok többségében a pánik és a menekülés fogalmazódik meg. Valóban kell-e menekülni? Milyen egyéb lehetőségünk van? Mire, kire érdemes hallgatni? Kérdez: Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező

Esélyek és veszélyek a tőkepiacon – Díványbeszélgetés 2022.11.30-án

A mai beszélgetés 3 régióra koncentrál: Amerika, Európa és Kína. Amerika – világgazdaságban betöltött szerepe miatt Mi történt idén ezen a piacon, milyen hatásai voltak az intézkedéseknek? Miért került előtérbe a munkanélküliség alakulása mostanra? Európa Miért fél az EKB attól, hogy a mérlegét elkezdje csökkenteni? Ez a „félelem” adódhat az EU tagállamok szuverenitásából? A pandémia

Mit tartsunk szem előtt, ha az európai térségbe szeretnénk befektetni?

Már a pandémia előtt jelentkeztek Európában gazdasági problémák, amire a pandémia csak rátett. A mentő csomagokat különbözőképpen érkeztek az egyes tagállamokhoz. Az Amerikai Egyesült Államok sokkal egységesebb bizonyos szempontból, mint az EU, ez utóbbinál az egyes tagállamok sokkal szuverénebb gazdasági egységek. Ráadásul Európát az energiaválság is sokkal mélyebben érinti. Ebben a felállásban mi az, amit

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?