Eheti vlogunkban szakértőink az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi kamatcsökkentésének hátteréről, következményeiről és piacokra gyakorolt hatásairól beszélgetnek. Szó esik arról, hogy miért érdemes Magyarországról is figyelni az EKB döntéseit, milyen módon befolyásolják ezek a nemzeti jegybanki politikát, és hogyan reagálnak minderre a kötvénypiacok és a devizák. A beszélgetés célja, hogy a befektetők számára tisztább képet nyújtson az összetett gazdasági összefüggésekről és a jegybanki mandátumok szerepéről a jelenlegi gazdasági környezetben.
Mennyiben befolyásolja a tagállamok jegybankjait az EKB lépése?
Iványi Ildikó: Örülök, hogy újra beszélgethetünk egy érdekes témáról, amivel kapcsolatban elég sok kérdés érkezett. Az európai központi jegybank a múlt hétvégén módosította a kamatokat, csökkentette ugye az irányadó kamatot. A kérdés úgy hangzott el többektől, hogy miért figyelünk mi arra, hogy mondjuk egy központi jegybank kamatot csökkent, amikor itthon mondjuk konzekvensen kijelentik, hogy az elkövetkezendő jó pár hónapban nem lesz kamatcsökkentés és nem látjuk az európai tagállamoknál sem, hogy követnék ezt a módszert vagy ezt a lépést az ottani jegybankok?
János Zsolt: Tehát a kérdés akkor azt jelenti, hogy miért nézi valaki Magyarországról az Európai Központi Bankot?
Iványi Ildikó: És hogy ez miért fontos mondjuk a nemzeti jegybankok részére, hogy az európai központi jegybank csökkenti a kamatokat?
János Zsolt: Tehát ezek még mindig méretek kérdése, hogyha egy nagyobb központi bank kamatlépést tesz és annak a gazdasági térnek nagyobb az ereje, akkor persze, hogy ennek kihatása van egyik oldalról a likviditásra is, a másik oldalról azzal szemben is, hogy hogyan tudjákk a gazdasági szereplők például hitelekkel magukat finanszírozni. Tehát minél nagyobb egy központi banknak a hatásköre, annál relevánsabb a lépése.
A kisebb országoknak a központi bankjai is első részben persze figyelnek a saját gazdaságra, de hogyha érintkeznek a gazdaságok egymással, akkor próbálják összehangolni a központi banki lépéseket, mert főleg a devizapiacokon látható, hogyha kamatlépéseket tesznek a központi bankok, akkor ezt legelőször általában a devizapiac reagálja le.
Iványi Ildikó: Igen, ugye a kérdés arra is vonatkozott, hogy a különböző államokban különbözőek a jegybanki alapkamatok, amiket nyilván valamilyen szinten megpróbálnak a az európai központi jegybank kamatszintjéhez igazítani. De ez befolyásolja például azt is, hogy mondjuk egy állam egy másik államtól vesz fel kölcsönt, vagy pedig vesz fel a központi jegybanktól kölcsönt, hogy akkor ő azt milyen kamatszinten veszi fel?
János Zsolt: A döntő ugye mindig az, hogy meg kell nézni az egyes központi bankoknak a mandátumát. Tehát, hogy mire mivel van megbízva az egyes központi bank, mit kell figyeljenek? Ezek eltérőek tudnak lenni. És egy központi bank nem tehet azt, amit éppen akar. Vegyük csak az európai központi bankot. Ott van 2 mandátum. Ez teljesen tisztán meg van határozva, a legtöbb politikusnál is néha felmerül nekem az a kérdés, hogy egyáltalán tudják-e, hogy mire van megbízva az Európai Központi Bank, mert olyan dolgokat követelnek és szeretnének látni, ami nincsen benne a mandátumban.
Tehát itt elsősorban az árstabilitás, ezen keresztül figyeli az Európai Központi Bank azt, hogy az infláció hogyan alakul. A második pedig az eurónak a stabilitása a külvilággal szemben. Ez 2 lényeges paraméter, amire ő figyel. Vegyük azt a példát, hogy akkor milyen állapotban van a gazdaság és kell egy lépést tenni azért, hogy a gazdaságnak likviditási támogatást adjon az Európai Központi Bank. Ez alapjában nincs benne a mandátumban. Hogyha ezt a lépést megteszi, akkor már azt kell mondjuk, hogy vészhelyzetről van szó, és akkor ez egy összehangolt kivételes akció, de az alap mandátumában nincs benne.
Mi volt az EKB elsődleges szempontja a kamatcsökkentéskor?
Iványi Ildikó: A kérdések, még olyan irányból is jöttek, hogy most ebben a gazdasági környezetben, amiben most vagyunk, hogy mi volt az európai központi banknak az elsődleges szempontja, hogy csökkentse a kamatot, amikor az egyik rosszabbul teljesítő nagy ország – Németországról beszélünk – egy hatalmas nagy likviditást fog a saját piacára dönteni, ami meghatározó az egész Európai Unióban, hogy Németország hogy teljesít.
János Zsolt: Egyelőre még Németország nem fog likviditást adni a piacoknak. Az első lépésben elhatározták azt, hogy adósságot vehet fel Németország, tehát az első lépésben egyszer azt az adósság összeget meg kell kapja Németország a piacoktól. Tehát ez több, mint valószínű kötvényeken keresztül lesz kibocsátva. Ez még nem likviditást jelent a piacoknak, ez még kiszívja a likviditást a piacból. Majd azután – attól függ, hogy ez az összeg hova fog kerülni-, azokat az iparágakat majd érinteni fogja a kereslet.
De az, amire figyelt az Európai Központi Bank, az már a covid ideje óta és azutáni lépésekben, az mindig az inflációnak a fejlődése, és mivel az európai infláció csökkent és ez megadta a lehetőséget lépni, ezért tette meg ezt a lépést. Hamis az a kép, amit próbál például Donald Trump adni, hogy az Európai Központi Bank azért csökkenti a kamatot, hogy ezzel a gazdaságot támogassa, és ezt követeli Jeremy Powell-től is. Mind a ketten az inflációt figyelik és tisztább a kép Európában, ezért megvolt a lehetőség a csökkentésre. Amerika egészen másképp néz ki.
Hogyan hat a kamatcsökkentés a kötvénypiacokra?
Iványi Ildikó: A kötvényeket említetted. Jelen pillanatban a rövid és hosszútávú kötvényekre ez a kamatcsökkentés milyen hatással lesz, vagy milyen hatással van már?
János Zsolt: Normális esetben azt látjuk, hogy a kamatlépés hatása a rövid futamidejű kötvényekre nagyon erős, a hosszabb futamidejű kötvényekre nem annyira erős, de a piacban konszenzus szokott létrejönni, hogy ugyanúgy csökkennek a hosszú futamidejű kötvények is. Tavaly szeptember óta látjuk azt a képet, hogy annak ellenére, hogy a központi bankok a rövid kamatokat csökkentették, a hosszú futamidejű kamatok nem csökkentek, akár ezek mentek fel.
Amerika esetében ez a bizonytalanságnak főleg a tükörképe, tehát a piac kételkedik abban, hogy az aktuális politika jót tesz-e az amerikai bonitásnak. Az európai kamatoknál hasonlóan a kilátás a jövőre, hogyha a piac azt várja el, hogy az infláció inkább újra növekedni fog, akár a vámok miatt is, akkor emeli ez a hosszú futamidejű kamatokat és általában a tízéves, harmincéves kötvényeknek a kamatszintjét a központi bankok nem tudják direkt irányítani, ezt a piac irányítja.
Milyen szerepe van az euró-dollár árfolyamnak a kamatdöntésben?
Iványi Ildikó: Még egy kérdés, ami kicsit kapcsolódik ehhez, hogy az euró a dollárral szemben ugye erősödik folyamatosan, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a dollár leértékelődik. Ez az európai gazdaságnak használ? És ez is vezetett oda, hogy Christine Lagarde azt mondta, hogy kamatot csökkent, vagy pedig ez az euró erősödés nem jelent problémát, illetve ez jó az európai gazdaságnak?
János Zsolt: Tehát alapjában nem az euró erősödött, és lényeges ezt a szemszöget nézni, hanem a dollár gyengül. A dollár veszti az erős értékét. Ez megadta persze azt, pluszba alátámasztotta azt a lehetőséget, hogy a kamattal lehet lépni, mert hogyha a kamat megmaradt volna ugyanazon a szinten, akkor akár még a dollár-euró közötti rés még nagyobb lett volna az euró irányába. Így azzal, hogy kamatcsökkentés van, azok, akik a dollárt a kamat miatt vették meg, azoknak egy picivel nem annyira érdekes euróba menni, tehát ez segít az eurót gyengíteni.
Főleg az exportra dolgozó gazdaságnak persze hogy egy erős euró nem jó, hanem az exportra dolgozó gazdaság szívesebben lát egy gyengébb eurót. A döntő csak úgy, mint mindig ugyanaz, hogy mit jelent az erős vagy a gyenge. Ezek a kilengések nem szabad túl erősek legyenek, mert akkor az kiszámíthatatlanná teszi a gazdasági tervezéseket. Ezért, hogyha ez nüanszokba és enyhén mozog, akkor az sokkal jobb és stabilabb.
Alapjában tehát még egy: az exportra nézve a gyengébb euró az jobb. Hogyha most azt nézzük, hogy energiát kell importálnunk, akkor ott jobb lenne egy erős euró, de mivel szerencsére pillanatnyilag a globális piacokon az energiaárak is visszacsökkennek, ezért nem zavar annyira, hogy az euró most erősebb, mert alapjában emiatt nem lesz drágább az energia.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad velünk ezeket a gondolatokat. Nagyon sokan kérdezték, hogy ezekről az összefüggésekről mikor beszélünk, hogy ez is ugye tisztább képet mutasson a befektetők részére, hiszen ők is hallják ezeket a híreket, ha nem is ilyen mélységében, mint amilyen mélységében most itt belementünk ebben a beszélgetésben.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
