Augusztusban 162 ezer új munkahely jött létre az Egyesült Államokban, pedig az elemzők nagyjából 55 ezret vártak. Ez papíron kiváló hír: erős a gazdaság, jól teljesít a munkaerőpiac. A befektető szemszögéből viszont pont ez a jó hír hordozza a kockázatot, mert minél erősebb a gazdaság, annál nagyobb tere van a jegybanknak a kamatemelésre. A legutóbbi Tőkepiaci VLOG-ban Törökné Iványi Ildikó és János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző azt vette végig, mit jelentenek ezek a hetek a kamatokra, az adósságra és a te portfóliódra nézve.

Lehet még hinni az amerikai számoknak?

Ez az a kérdés, amit néhány éve fel sem tettünk volna. Ma viszont az amerikai statisztikákat egy ideje kritikusan kommentálják, mert több olyan intézmény van, amelyre a politikának közvetlen ráhatása lett.

A logika, ami mögötte áll, egyszerű: ha egy ország gazdasága erősnek látszik, akkor jobb a bonitása, és olcsóbban tud hitelt felvenni. A kirakatba tehát erős gazdaság kívánkozik. A kötvénypiac viszont nem ezt a logikát követi – ott az számít, mennyire fenntartható a pálya, amin az adósság halad. Erről a feszültségről korábban részletesen is írtunk, amikor egy törvénycsomag világpiaci hatásait néztük meg.

Ezen a héten egyébként az inflációs számok érkeznek, és azoknak sokkal nagyobb hatásuk lesz a kamatdöntésre, mint a munkaerőpiaci adatoknak.

Miért baj, hogy 40 billió dollár az adósság?

Mert békeidőben történt. Donald Trump annak idején úgy fogalmazott, hogy ha az amerikai adósság eléri a 19 billió dollárt, akkor lesz rá szükség. Azóta ő megérkezett, az adósság pedig 40 billió dollár fölött jár.

A piac ezt nagyon rosszul viseli, és a hatás elsősorban azokat éri el, akik kötvényeket, adósságpapírokat tartanak. Ezen a héten a kötvénypiac konkrétan teszteli azt a szintet, amit a szakma fájdalomhatárnak nevez: a 10 és a 30 éves amerikai államkötvénynél ez 5,2 százalék környékén van. Az elemzők többsége arra számít, hogy efölött a jegybank és a politika is fellépne – hasonlóan ahhoz, ahogy a japán jen körül az elmúlt napokban aktívan beavatkoztak a jegybankok.

Az adósság kezelésének azt a forgatókönyvét, amiről mostanában a legtöbbet beszélünk – az elinflálást -, korábban külön is körbejártuk.

Egyszer, kétszer vagy háromszor emel a jegybank?

Benne van a levegőben, hogy a Fed akár kétszer is emelhet az idén. Csakhogy ez pontosan az a kérdés, amivel egy megfontolt befektetőnek nem érdemes foglalkoznia.

Portfóliót arra a találgatásra pozicionálni, hogy a következő ülésen mi történik a kamattal, nagyon meredek fogadás. Ha valaki azért akar ma pozíciót változtatni, mert tudni szeretné, mit lép a jegybank jövő héten, az nyugodtan bevallhatja magának, hogy agresszív spekuláns. Ez önmagában nem baj – csak egészen más műfaj, mint a pénzügyi tervezés.

Egy jól strukturált portfólió szempontjából ugyanis tényleg mindegy, hogy az idén egyszer, kétszer vagy háromszor mozdul a kamat. Ott egészen más kérdések fontosak: milyen időtávra tervezel, mikor lesz szükséged a pénzre, és mekkora ingadozást bírsz ki közben. A befektetési időtávok kérdése ezért a pénzügyi tervezés egyik legfontosabb döntése.

Az sem mellékes, hogy a kamatszint a devizaárfolyamokon keresztül is hat rád – erről a forint, kamatok és a befektetői kilátások kapcsán írtunk bővebben, a dollár mozgásának hátteréről pedig itt.

Mit tisztít ki a magasabb kamat?

Erről ritkán esik szó, pedig fontos: a gazdaság sokkal magasabb kamatszintet kibír, ha a kamatok megfontoltan emelkednek. És közben elindul egy egészséges erózió.

Azok a vállalatok, amelyek a magasabb kamatot nem bírják ki, eltűnnek. Azok az üzleti modellek, amelyek csak olcsó pénzből működtek, nem maradnak életben. Ez a természetes menet – a gazdasági struktúránknak inkább az a beteg része, amikor a nem életképes szereplőket szubvenciókkal tartjuk életben, és mindenki keresztbe finanszírozza a gyengéket.

Ebből a szempontból a kamat jó tisztítószer tud lenni a piacon. Arról, hogy a kamatemelés a részvény- és kötvénypiacokra pontosan hogyan hat, külön cikkünk szól.

Mit áraz be Európában az euribor?

Ha tudni akarod, merre indul az európai kamat, ne a nyilatkozatokat figyeld, hanem a piaci kamatokat. A három havi euribor emelkedett: az első erős lépés májusban történt, amikor 2 százalékról 2,2 felé mentünk, most pedig 2,3 környékén jár.

Ez azt jelenti, hogy a piac egy 0,25 százalékos lépéssel számol az Európai Központi Bank részéről. És ez nem csak a bankok belügye: rengeteg hitel és termék van euriborhoz árazva, tehát a lépés az Európai Unió tagállamaiban közvetlenül megjelenik. A másik viszonyítási pont a német államkötvény hozama, ez ad alapot a többi ország árazásának.

Miért drágul a benzin, ha az olaj olcsóbb lett?

Mert a nyersolaj ára és a késztermékek ára nem ugyanaz. A nyersolaj ára akár lefelé is manipulálható, közben viszont a benzin, a dízel és a gáz ára emelkedik. Ezek pedig alapanyagként megjelennek a teljes gazdasági körforgásban.

Ezért számít a piac inflációemelkedésre – és itt jön a nehéz kérdés: az ilyen, kínálati oldalról érkező inflációt vissza tudja-e fogni a jegybank kamatemeléssel? Egyértelmű válasz nincs rá. Az viszont biztos, hogy ha az infláció emelkedik, a jegybankok szinte kényszerítve vannak az emelésre, mindegy, honnan jön a nyomás. Európa helyzetét az is nehezíti, hogy nem a nyárba, hanem a télbe megyünk: a lakossági gázfogyasztás növekedni fog. Hogy az energiaárak mennyire határozzák meg az európai inflációt, arról lassuló világgazdasági környezetben is beszéltünk.

Európa három csapása

Érdemes egy pillanatra kizoomolni. Európát az elmúlt években három olyan csapás érte, amiből bármelyik önmagában is drága lenne:

1. Megszűnt az olcsó energiaellátás. Az orosz-ukrán háború kitörése óta ez az alap eltűnt.
2. Eltűnőben a szövetségesi védernyő. Évtizedeken át úgy tűnt, hogy a védelemről nem nekünk kell gondoskodnunk. Most saját védelmi képességet és hadsereget kell építeni – ez is rengeteg pénz.
3. Elveszett a végtelennek hitt kínai piac. Az a modell, amelyben a drága európai termékeket olcsón, akár Ázsiában előállítva, nagy nyereséggel adtuk el, megszűnt.

Ezt a hármat egyszerre kell átstrukturálni, túlélni és újraépíteni. És nincs idő szép sorban haladni velük: sok mindent párhuzamosan kell kézbe venni.

Mit jelent ez a te pénzedre?

Röviden: a hírek zajosak lesznek, a jegybanki hetek pedig különösen. Ha a portfóliód arra épül, hogy jól tippeled meg a következő kamatdöntést, akkor spekulálsz. Ha arra, hogy mikor és mire lesz szükséged a pénzre, akkor tervezel – és akkor ezek a hetek nem téged tesznek próbára, hanem a türelmedet.

Kérdéseid vannak a befektetéseiddel kapcsolatban? Jelentkezz befektetési konzultációra, és nézzük meg együtt, hol tart a te pénzügyi terved.

A cikkben tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak!

Az előadók nem tudják felmérni az egyes olvasók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Aki a cikkben leírtak alapján dönt befektetési termékek / eszközök vételéről vagy eladásáról, az teljes egészében saját felelősségére teszi.

Sem a PFS-Partners Kft., sem az előadók nem vállalnak felelősséget, ha Ön a cikkben leírtak alapján hozta meg saját befektetési döntéseit, és emiatt esetleg veszteségeket szenved.

GYIK-blokk

Miért rossz hír a befektetőnek egy erős munkaerőpiaci adat? Mert minél erősebb a gazdaság, annál nagyobb tere van a jegybanknak a kamatemelésre. A magasabb kamat pedig a meglévő kötvények árfolyamát lefelé nyomja, és drágítja a finanszírozást.

Mit jelent a fájdalomhatár a kötvénypiacon? Azt a hozamszintet, amely fölött már az államnak is fájdalmasan drága az adósság átfinanszírozása, a részvénypiacnak pedig a likviditás. A 10 és a 30 éves amerikai államkötvénynél ezt jelenleg 5,2 százalék környékére teszik az elemzők.

Érdemes portfóliót átalakítani a következő kamatdöntés miatt? Nem. Arra fogadni, hogy a jegybank egyszer, kétszer vagy háromszor lép-e, spekuláció. Egy jól strukturált portfólió szempontjából az számít, milyen időtávra tervezel és mikor lesz szükséged a pénzre.

Mit mutat meg az euribor? Azt, hogy a piac milyen kamatpályát áraz be. A három havi euribor emelkedése – 2 százalékról 2,2, majd 2,3 felé – azt jelzi, hogy a piac egy 0,25 százalékos EKB-lépéssel számol.

Miért drágul az energia, ha a nyersolaj ára esik? Mert a nyersolaj ára és a késztermékeké nem ugyanaz. A benzin, a dízel és a gáz ára emelkedhet akkor is, ha a nyersolaj olcsóbb – és ezek alapanyagként a teljes gazdasági körforgásban megjelennek.