A kamatos kamat hatása sok befektető fejében leginkább a bankbetétek és kötvények világához kötődik, pedig a részvények és részvényalapok esetében is jelen van – gyakran még erőteljesebben. A beszélgetés során Iványi Ildikó és János Zsolt körbejárják, hogyan működik a kamatos kamat különböző befektetési formákban, miként hat rá az infláció, és milyen gazdasági környezetben érvényesül a legjobban. Szóba kerül a recesszió hatása, az ingatlanpiac stabilitásának kérdése, valamint az a tény, hogy a hosszú táv és az újrabefektetés kulcsfontosságú szerepet játszik a vagyon növekedésében. A párbeszéd rávilágít arra, hogy a befektetési döntések sosem függetlenek a gazdaság egészének állapotától, és hogy az idő – a kamatos kamattal karöltve – a befektető egyik legerősebb szövetségese.
A kamatos kamat érvényesülése részvényeknél
Iványi Ildikó: Egy érdekes kérdést szeretnék veled megbeszélni, ami többször felmerül, de most egy kicsit hatványozottabban foglalkoznak a befektetők is a kamat kérdésével, de nem azért, hogy hitelt vegyenek fel, vagy hogy egyáltalán a kamatcsökkentéseknek milyen hatásuk lesz, hanem azért, hogyha nekem befektetésem van és mondjuk részvényekben van, részvényeszköz alapokban van a befektetésem, akkor az én ilyen típusú befektetésemben a kamatos kamatnak a hatása az érvényesül-e? Egyáltalán lehet-e arról beszélni, hogy kamatos kamat az ilyen típusú befektetéseknél?
János Zsolt: A legegyszerűbb megközelítés ebben az, hogy ha valójában a kamatos kamat hatásának az automatizmusát akarjuk látni, akkor ezt a részvénybefektetéseknél látjuk, mert, hogyha ott százalékokat hallunk, tehát például hozamot, akkor ez a hozam az aktuális éves eredménynek egy része. Nem a tavalyi eredménynek a része, nem az az előtti való évnek, hanem mindig az aktuális eredmény része, és akkor is, hogyha évről évre azt halljuk, hogy például 4 % osztalékot fizet ki egy vállalat, akkor mindig az éves eredményre fizeti ezt a 4 %-ot ki.
Mivel általában vállalatoknál az éves eredmények folyamatosan növekednek, már az infláció hatása miatt, itt a kamatos kamat hatása automatizáltan be van építve. Amit a legtöbben ugye kamattal gondolnak, az például egy kötvénynél, hogy egyszer meg van állapítva a kibocsátás napján 100, mint érték és ehhez hozzá van téve egy kamat: 4 %. És ez időközben mindig megmarad ez a 4 % független attól, hogy mi történik gazdaságilag a növekedésekkel vagy nem. Hogyha a kötvénynél el akarok érni egy kamatos kamat hatást, akkor mindig a kifizetett kamatot újra be kell fektessem, hogy az ez által növelt értékre is kapjak azután kamatot. A feltétele ennek az lenne, hogy mindig ugyanazzal a kamattal be tudom fektetni, ami nem megy olyan egyszerűen.
Tehát valójában itt volt a napozás közben is egy ilyen beszélgetésünk a fiammal, és ott jött egy kérdés oldalról a feleségemtől, hogy ja, de hát hol van az infláció hatása? És szerencsére Leon is már annyira megérti, hogy a befektetés a reálgazdaságba, a részvényekbe, a gazdasági struktúrákba ez automatizáltan az inflációt kikapcsolja és ezzel növekedik.
Tehát az inflációvédelem a cégeknek a mérlege és ebbe be van építve kamatos kamat hatás, miközben a nominális befektetés kötvényekbe az infláció nélküli szám, tehát egy nominális nettó szám és itt nem látok kamatos kamat hatást, ha én nem leszek aktív.
Mi szükséges a kamatos kamat hatásának eléréséhez?
Iványi Ildikó: Kicsit összetettebb azért ez a kérdés, minthogy olyan könnyen ugye erre válaszoljunk. Hiszen itt megint oda térünk vissza, hogy tulajdonképpen az, hogy én a kamatos kamat megfelelő hatást elérjem a befektetéseknél, arra van szükségem, hogy én értékbe fektessek be, hiszen az értéknek ugye az értéke feltételezzük, hogy növekszik, és nagyobb mértékben növekszik, mint az infláció, vagy pedig legalább abban az értékben. Tehát az megőrzi ott az értékét. Így én megőrzöm a vagyonomat, kevésbé őrizném meg, hogyha kötvénybe fektetném be és mondjuk egy alacsony kamatozású környezetben.
János Zsolt: Kivéve akkor – és ezt hozzá kell mondani, hogy helyes legyen a kép-, hogyha éppen egy csökkenő gazdasági folyamatban vagyunk, amikor az eredmények például a recesszió miatt csökkennek, akkor persze, hogy egy olyan időszakban, amikor az eredmények csökkennek és ennek a százalékos arányát, ha kifizetik a vállalatok, akkor kevesebbet kapok és egy ilyen recessziós időszakban egy kötvény jobbnak tűnik átmenetileg, mert ott fixen megkapom a kamatot.
A döntő: ugye mindig azt fel kell fogjam, hogy ha a gazdaság rövid időre megy recesszióba, és aztán újra növekedik, akkor ez sokkal erősebben kitermeli az eredményeket, mint a kamatot, amit a kötvényen keresztül kifizetnek. Ha a gazdaság nem jönne ki a recesszióból és összeomlik, akkor a kötvény se segít, mert a gazdaság viszi a hátán a kötvényeket.
Tehát ezeket az összefüggéseket is érdemes látni, mert sokan azt mondják, hogy nem megyek a tőzsdére, nem megyek a tőkepiacba, meg ez engem nem érdekel. Én függetlenné teszem magam azon keresztül, hogy ingatlanba megyek vagy kötvénybe. Ezek nem függetlenek. Ezek csak áttett szinten idővel esetleg halasztva össze vannak kötve a gazdasággal.
Ingatlanbefektetések stabilitása és kockázatai
Iványi Ildikó: Igen, hát sokan gondolják azt, hogy maga az ingatlanbefektetés ugye az egy stabilabb, az egy biztosabb, az egy biztos jövedelmet biztosító, ha azt befektetési szándékkal vásárolom meg, egy beruházás az ingatlan.
János Zsolt: Igaz, addig amíg stabil és jó a gazdaság.
Iványi Ildikó: Igen, addig amíg stabil és jó a gazdaság, illetve ugye nem történik valami olyan, ami történt ugye 2008-ban, amit nem a gazdaság váltott ki, hanem egy más tényező váltotta ki, ugye azt a válságot, amit megéltünk és megtapasztaltunk.
János Zsolt: Igen, tehát ez a lényeg. Ugye sokan a covid-időben is azt mondták, hogy oké, hogyha az egész gazdaság megáll, akkor például ingatlanok akkor stabilak, mert lakni mindig kell. Hát addig, amíg meg tudjuk azt engedni magunknak – tehát van elég bevétel akár az albérletet kifizetni, vagy elég bevétel a kamatokat a hitelre kifizetni, mert hogyha egyik sincs meg, akkor jöhet a régi állami kommunista rendszer, ahol állítólag nincsen szabadpiac – habár sajnos ezeket a jeleket pillanatnyilag több oldalról a világban látjuk, hogy egy páran azt hiszik, hogy egy ember által diktált és kontrollált modelleket lehet életbe hozni. Ezek még soha nem működtek.
Iványi Ildikó: Majd arról az egy emberről folyamatosan fogunk beszélni, vagy majd egy következő hosszabb beszélgetésen hosszabban fogunk róla beszélgetni. Most igyekeztem kikerülni, hogy ne mindig erről szóljon a mi beszélgetésünk.
János Zsolt: Nagyon jó. 😊
Az idő szerepe a hosszú távú megtakarításokban
Kamatos kamat hatáshoz csak annyi kiegészítő gondolat, hogy azt hiszem, hogy a múlt héten felvettem egy podcastot, ha valakinek van ideje és kedve, akkor a podcast csatornán ezt meg tudja keresni. Ott pont a hosszú távú befektetéseknél a kamatos kamat hatásával elég érdekes játszani, és hát itt a napozás közben megtettük Leonnal és durva számok jöttek ki.
Iványi Ildikó: Hát nagyon durva számok tudnak kijönni, ez kétségtelen tény, de ezt is olyan nehezen hiszik el az emberek, amikor mondjuk felmutatunk nekik egy tízéves vagy húszéves vagy akár 30, 40 éves időszakot nagyon minimális kamattal. Viszont ugye az idő mindenképpen nekünk dolgozik, ezért is érdemes olyan típusú megtakarításokba, amikkel későbbre tervezünk, azoknál ezt a hatást mindenképpen igénybe venni, hiszen helyettünk az idő majd dolgozik.
Nagyon szépen köszönöm a gondolatokat, amelyeket megosztottál ismételten velünk ebben a fontos témában.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
