Néhány éve a kötvény volt a portfóliók legunalmasabb eleme. Ma alig van beszélgetés, amiben ne kerülne elő – és ez nem véletlen. A kamatok emelkedésével a kötvény hirtelen újra hozamot ígérő eszközzé vált, közben viszont a kötvénypiac lett az a hely, ahol a piac véleményt mond a kormányok gazdaságpolitikájáról. A legutóbbi Tőkepiaci VLOG-ban Törökné Iványi Ildikó és János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző azt vette végig, mit érdemes tudnia annak, aki kötvényt vagy kötvényalapot tart, és mit üzen most az amerikai kötvénypiac.

Mi történik a kötvénnyel egy befektetési alapon belül?

Ez az a pont, ahol a legtöbb félreértés keletkezik. Egy közvetlenül megvásárolt kötvénynek van lejárata: ha kivárod, visszakapod a tőkét. Egy kötvényalapnak viszont nincs.

Az alapon belül a kötvények sorsa ugyanaz, mint a részvényeké. Az alapkezelő elad, ha jó irányba mentek az árfolyamok és realizálni akarja a nyereséget. Elad akkor is, ha likviditásra van szüksége – és ilyenkor akár veszteséget is realizál. A harmadik eset, hogy a kötvény egyszerűen lejár, a pénz visszafolyik az alapba, és az alapkezelő új kötvényt vásárol abból, ami éppen a piacon van.

A gyakorlati következmény: kötvényalapban nem tudsz „kivárni egy lejáratot”. Amit veszel, az egy folyamatosan újratöltődő kötvényportfólió, aminek az értékét a mindenkori hozamszintek mozgatják. Erről a mechanizmusról részletesebben is írtunk, amikor azt néztük meg, hogyan hat a kamatemelés a részvény- és kötvénypiacokra.

Miért nem mindegy, melyik kötvényalapot választod?

Kötvényalap és kötvényalap nem ugyanaz. A különbséget az alapkezelő stratégiája adja meg, és ez normális esetben pontosan le van írva:

• Futamidő: milyen lejáratú kötvényeket vásárolhat az alap. Ez a legmeghatározóbb tényező, mert a hosszabb futamidő érzékenyebben reagál a hozamváltozásra.
• Szektor: ha szektorspecifikus kötvényalapot veszel, az alapkezelő csak abból a szektorból tölthet fel újra.
• Minősítés: milyen rating besorolású papírokat vehet meg.

Ha ez a három nincs pontosan meghatározva, érdemes szkeptikusnak lenni, mert akkor elméletileg bármit tehet az alapkezelő. János Zsolt hasonlata ennél egyszerűbben nem is mondható el: nézd meg a címkén, mi van a lekvárban. Ha eper kell, epret vegyél, ne meggyet.

A konkrét szempontokat – hozam és kamat különbsége, futamidő, kibocsátói kockázat – korábban külön cikkben is összeszedtük: hogyan válasszunk kötvényeket.

Miért nem feltétlen jó hír, ha egy kötvény csak keveseknek elérhető?

Egy befektetési alapkezelő nem ugyanabból a kosárból válogat, mint egy magánbefektető. Ez önmagában se nem jó, se nem rossz – a probléma ott kezdődik, hogy erre az iparág rá tud játszani.

A hitelt felvevő, kötvényt kibocsátó szereplők szívesen dolgoznak a hiúsággal: ez olyan eszköz, amihez nem fér hozzá mindenki, csak egy szűk kör. Sokan ezt úgy fordítják le, hogy akkor ők most fantasztikus hozamokból részesülhetnek. A szűk kör viszont a másik oldalról nézve szűk piacot jelent – vagyis nem biztos, hogy egyszerűen ki tudsz szállni, amikor szeretnél.

A háttérben rendszerint egy nagyon prózai számítás áll. A komolyabb piacokon a felügyelet előírja, hogy aki a széles befektetői körnek kínál eszközt, annak sokkal több adminisztrációt, átláthatóbb anyagokat és költségesebb eljárásokat kell vállalnia. Van olyan kibocsátó, aki ezt egyszerűen nem akarja, ezért megszabja, hogy csak egymillió euró fölött lehet nála befektetni. Ez kívülről exkluzivitásnak látszik, valójában a transzparencia megspórolása.

Ezeknél az egyedi, „execution only” befektetéseknél sokan jól érzik magukat, de csak akkor szabad belemenni, ha tisztán átlátod az üzleti modellt: miből lesz a hozam, és ki fogja visszafizetni a pénzedet. Ugyanez a logika érvényes akkor is, amikor valaki hitelből vásárol államkötvényt – a „kockázatmentes” jelző ott is megérdemel egy alaposabb pillantást.

Mit nyersz azzal, ha áron alul adsz el egy kötvényt?

Egyetlen dolgot: likviditást. Ennyi a deal.

Ha a kamatok megemelkedtek, a meglévő kötvényed árfolyama csökken. Aki ilyenkor kiszáll, az azért teszi, mert szüksége van a pénzre. Ez rendszerint azt jelenti, hogy a visszafizetés eredetileg nem erre az időpontra volt tervezve – vagy éppen arra fogadott valaki, hogy csökkennek a kamatok, azok pedig emelkedtek.

Sokan felteszik a kérdést: ha veszteséggel adom el, az miért jó? A legtöbb esetben sehogy – akkor ne add el. Ha máshonnan meg tudod oldani a likviditást, mindig az a jobb. Egyetlen kivétel van: ha azt látod, hogy mínusz 30 százalékkal még mindig jobban jársz, mint később mínusz 90-nel. Ez viszont már nem árfolyamkérdés, hanem a kibocsátó fizetőképességéé.

Ez a döntés visszavezet a tervezéshez: ha a pénzed időtávja és a kötvény futamideje összeér, ez a helyzet elő sem áll. Erről szól a befektetési időtávok kérdése, ami az egyik legfontosabb döntés a pénzügyi tervezésben.

Miért figyeli mindenki az amerikai 10 éves kötvényt?

Mert van egy szint, amit az elemzők újra és újra felmutatnak: a 10 éves amerikai államkötvény hozamának fájdalomhatára nagyjából 5-5,2 százalék körül van. Még nem vagyunk ott, de a piac közeledik hozzá.

Ez a szint két oldalról is fáj. Az egyik oldalon az amerikai államnak: minél magasabb a hozam, annál drágább az adósság átfinanszírozása. A másik oldalon a részvénypiacnak: 5 százalék fölött túl drága a likviditás, és ha nincs elég olcsó pénz, akkor nincs, ami tovább tolja felfelé az árfolyamokat.

Ezért kellett lépnie az amerikai pénzügyminiszternek, Bessentnek is. A bejelentései előrevetíthetnek bizonyos kötvénypiaci mozgást – de hogy az be is következik-e, az már más kérdés. Ez a mostani adás közvetlen folytatása annak, amiről az elinflált adósság és a dollárba vetett bizalom kapcsán a legutóbbi díványbeszélgetésben beszéltünk.

Miért hitt a piac 2008 után, és miért nem hisz most?

A kötvénypiaci feszültség nem a napokban keletkezett. A mostani helyzet gyökere 2020-ban van, és a különbség a 2008 utáni időszakhoz képest nem a mennyiségben, hanem abban rejlik, ki adta a pénzt.

2008 után a központi bankok nyújtottak likviditást – és amit adtak, azt vissza is próbálták vonni. Ezt a kötvénypiac elhitte nekik. A jegybanki jelenlét a kötvénypiacon egyébként önmagában is torzító hatású, erről szólt annak idején az EKB mint porszívó című írásunk.

2020 után viszont a politika vette kézbe a pénzosztást, és ezt a piac nem hiszi el. Ezért emelkednek a hozamok – lassan, folyamatosan, felfelé kúszva. A grafikonon szinte nem is lehet megkülönböztetni az egyes országokat: a nyugati világ uniszónó mozog.

Kik azok a kötvényőrök?

Így nevezik a kötvénypiac azon szereplőit (bond vigilantes), akik az árazáson keresztül folyamatosan ítéletet mondanak a gazdaságpolitikáról. Ők azok, akik nem hiszik el a politikának, hogy a jelenlegi pálya fenntartható.

Ahhoz, hogy elhiggyék, a politikának olyat kellene tennie, amire nehezen szánja rá magát: adót emelni, szubvenciókat csökkenteni, juttatásokat megszüntetni – vagyis elvenni a pénzt a választóktól. János Zsolt hasonlata szerint ez olyan, mint az alkoholfüggőség: aki nem ismeri be a problémát, az hallani sem akar a gyógyulásról.

Miért a 10, 20 és 30 éves kötvény az etalon?

Mert a rövid futamidő nem mond el semmit a bizalomról. A rövid lejáratú kötvények kamatszintjét a központi bankok erősen tudják befolyásolni, sőt akár maguk is vásárolnak.

A hosszú futamidőt viszont nem tudják irányítani. Az a szabad piac terepe, és ott egészen más harc zajlik: mennyire hiszi el a piac, hogy a politikai lépések jók.

Ebben a képben egyetlen ország van, ahol 2020 óta nem emelkedett a kamatszint: Svájc. Náluk radikális adósságplafon működik, amit akkor sem lépnek át, ha ez a svájciaknak fájdalmas – és ez a fegyelem tetszik a kötvénypiacnak, ezért nem követel tőlük magasabb kamatot. Kínában szintén alacsony a kamatszint, de egészen más okból: ott recesszió van, tehát belső problémák nyomják le a szintet.

Mit jelent ez a te portfóliódban?

A nyugati világ eladósodottsága olyan szintre nőtt, hogy a kötvénypiac ezt már nem finanszírozza bármilyen áron. Ez nem napi hír, hanem egy évek óta zajló folyamat – és pontosan ezért nem érdemes napi hírek alapján hozzányúlni a megtakarításodhoz.

Amit érdemes megtenni: nézd meg, milyen futamidejű és milyen minősítésű kötvényeket tart az alapod, hasonlítsd össze ezt a saját időtávoddal, és tudd, mennyire tudsz kiszállni, ha muszáj. A 2026-os eszközallokációs kérdéseket – cash, arany, részvény vagy kötvény – érdemes ehhez hozzáolvasni.

Kérdéseid vannak a befektetéseiddel kapcsolatban? Jelentkezz befektetési konzultációra, és nézzük meg együtt, hol tart a te pénzügyi terved.

A cikkben tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak!

Az előadók nem tudják felmérni az egyes olvasók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Aki a cikkben leírtak alapján dönt befektetési termékek / eszközök vételéről vagy eladásáról, az teljes egészében saját felelősségére teszi.

Sem a PFS-Partners Kft., sem az előadók nem vállalnak felelősséget, ha Ön a cikkben leírtak alapján hozta meg saját befektetési döntéseit, és emiatt esetleg veszteségeket szenved.

GYIK-blokk

Lejár-e a kötvény egy kötvényalapban? Nem. A kötvénynek van lejárata, az alapnak nincs. Ha egy papír lejár az alapon belül, az alapkezelő a visszakapott pénzből új kötvényt vásárol. Kötvényalapban ezért nem lehet „kivárni a lejáratot”.

Mit érdemes megnézni egy kötvényalapnál? Az alapkezelő stratégiáját: milyen futamidejű, milyen szektorból származó és milyen minősítésű kötvényeket vásárolhat. Ha ez nincs pontosan leírva, az önmagában is figyelmeztető jel.

Jó jel, ha egy kötvény csak nagy összegtől érhető el? Nem feltétlenül. A magas belépési küszöb gyakran azt jelenti, hogy a kibocsátó megspórolja a széles befektetői körhöz előírt adminisztrációt és átláthatóságot. A szűk kör ráadásul szűk piacot is jelent, vagyis nehezebb kiszállni.

Miért fontos az amerikai 10 éves kötvény 5 százalékos szintje? Efölött az amerikai államnak drágává válik az adósság átfinanszírozása, a részvénypiacnak pedig drágává válik a likviditás. Ezt a szintet szokták a piac fájdalomhatárának nevezni.

Miért nem emelkedett Svájcban a kamatszint 2020 óta? Mert Svájcnak szigorú adósságplafonja van, amit akkor sem lép át, ha ez rövid távon fájdalmas. A kötvénypiac ezt a fegyelmet elhiszi, ezért nem követel magasabb kamatot.