Évtizedeken át egy egyszerű szabály működött: ha baj van, a tőke az amerikai államkötvénybe húzódik vissza. Ott volt a nyugalom, ott volt a stabilitás. Most pontosan ez a menedék került a legnagyobb bajba. A legutóbbi Tőkepiaci VLOG-ban Törökné Iványi Ildikó és János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző azt vette végig, miért beszél most mindenki a kötvénypiacról, mi nyomja a tőzsdét, és miért nem reagál mégsem úgy, ahogy várnánk.

Miért a kötvénypiacról beszél most mindenki?

Az utóbbi időben a részvénypiac háttérbe szorult, és egyre többen a kötvénypiac felé fordulnak. Ennek egyszerű oka van: egyre több befektetőben tudatosul, hogy a kötvénypiac mozgatja a részvénypiacot, nem fordítva.

Az előző két adásban is ez volt a fő szál – a kötvényalapok működéséről és az 5 százalékos fájdalomhatárról, majd arról, hogy mit jelent a befektetőnek a kamatemelés és a 40 billiós adósság. Ez az adás ennek a folytatása.

Mi az a három súly, ami egyszerre nehezedik a tőzsdére?

Bármelyik önmagában is elég lenne ahhoz, hogy lefelé húzza a részvénypiacot. Most mind a három egyszerre van jelen.

1. A megoldhatatlannak tűnő geopolitikai bizonytalanság. A konfliktust napról napra kevésbé tudja bárki megoldani – az pedig, aki eddig meg tudta volna, maga növeli nap mint nap a bizonytalanságot. Ez azért kulcskérdés, mert az amerikai kötvénypiac mindennek az alapja: évtizedeken át ide húzódott vissza a globális gazdaság, amikor stabilitást keresett.

2. Az energiaellátás elleni támadások. Irán és szövetségesei rájöttek, hogy nem egy-egy épületet kell támadni, hanem a világ energiaellátását. A Hormuzi-szoros lezárása szinte már megszokottá vált, most a Báb el-Mandeb-szoros is le van zárva, a szaúdi kerülővezetéket szétbombázták, és Líbiát támadják, amely Európa egyik fontos energiaszállítója. (A geopolitikai kockázatok befektetői kezeléséről a Hormuzi-szoros kapcsán írtunk korábban.)

3. A gyorsuló eladósodás. Mivel az adósságszintek ilyen erősen nőnek, a kötvénypiac szkeptikus, és folyamatosan felfelé tolja a kamatokat.

Miért emelnek kamatot a jegybankok, ha nem az infláció miatt?

Ez a mostani helyzet egyik legfurcsább vonása: a központi bankok egymás után emelnek kamatot, de nem az infláció miatt, hanem mert a piac kényszeríti őket. Nem tetszik neki az eladósodási parti.

A háttér ismerős: 2008 után a likviditási problémát a jegybankok oldották meg, és ezt a kötvénypiac elfogadta, mert a jegybankárok megfontoltabbak – nem kell választást nyerniük, ezért nem osztogatnak ajándékot. 2020 után viszont a politika fedezte fel a likviditásnyújtás lehetőségét, és azóta abból a pénzből osztogat, ami nem is létezik. Ezt a kötvénypiac nem nézi jó szemmel. Arról, hogy mi történik, ha a politika a jegybank mozgásterébe is belenyúl, külön cikkünk szól.

Mit üzen a kötvénypiacnak az 5000 dolláros ígéret?

Az amerikai elnök bejelentette: ha ő és a pártja nyer a választáson, 5000 dollárt fizet a választóknak. Ezt kulturáltan helikopterpénznek szokás nevezni.

János Zsolt ennél egyenesebben fogalmaz: ha valaki a választók megvásárlásáról beszél, azt normális esetben egészen másnak hívnánk – csak túl kulturáltak vagyunk ahhoz, hogy kimondjuk. A kötvénypiac szemszögéből pedig egyértelmű a hatás: egy ilyen bejelentés nem megnyugtatja a piacot, hanem olajat önt a tűzre. Több adósság, magasabb infláció, és a nyomás, hogy a kamatok tovább emelkedjenek. Az adósság „elinflálásáról” a dollárbizalomról szóló díványbeszélgetésben beszéltünk részletesen.

Miért veszélyes, hogy a kötvények víz alá kerültek?

Mert ezekre épül a rendszer biztonsága. Két korábbi eset jól mutatja, mi történik ilyenkor:

• A Silicon Valley Bank azért került bajba, mert a kamatok emelkedésével a kötvényállományának nagy része víz alá került, és az amerikai kormánynak kellett lépnie.
• Angliában a Liz Truss-eset idején a kötvénypiac egyszerűen megakasztotta a kormány terveit, és a nyugdíjpénztárak kerültek bajba, mert az emelkedő kamatok miatt az ő kötvényállományuk került víz alá.

Most néhány hónapja a kamatok világszerte emelkednek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden konzervatív befektetésnél víz alatt vannak azok a kötvényállományok, amelyeket néhány éve vásároltak. És ezek a kötvények sok helyen hitelek fedezeteként szolgálnak. A kérdés az, mikor veszítik el a bankok a türelmüket, és kezdik behajtani a kötvényekkel biztosított pozíciókat – mert ezzel egy dominóeffektust indíthatnak el.

Ilyet eddig még nem láttunk, és a beszélgetés szerint még a legmeredekebb rémképekben sem szerepelt. Hogy a kötvények árfolyama, hozama és kockázata hogyan függ össze, azt a kötvények világáról szóló írásunk közérthetően összefoglalja.

Miért nem reagál mégsem a részvénypiac?

Ez az, amin a piac is szinte naponta csodálkozik. Az amerikai 10 éves államkötvény hozama 5 százalék fölé ment, a három súly egyszerre van jelen – normális esetben ilyenkor korrekció jönne.

A magyarázat: a részvénypiac arra számít, hogy az infláció tartósan magasabb marad, és nem esik vissza annyira, hogy a kamat 5 százalék alá kerüljön. Ha pedig az infláció magas marad és likviditás is van, a vállalatok 5 százaléknál jóval többet tudnak hozni. Az 5 százalékos kötvényhozam így nem elég komoly konkurencia a részvényeknek – főleg, amikor ott a dübörgő mesterséges intelligencia-sztori.

A nagy kérdés az, hova tolódott el a fájdalomhatár. 5,5? 6? 6,5? 7 százalék? Egyelőre senki nem tudja.

Mi köze a mesterséges intelligenciának az államkötvényekhez?

Több, mint elsőre gondolnád. Az AI-infrastruktúra iszonyatosan tőkeigényes, és ha a kötvénykamatok emelkednek, drágul a hitel – ez előbb-utóbb a részvénypiacon is meglátszik.

Van azonban egy csendes változás, amit kevesen vesznek észre. A legnagyobb technológiai cégek (az úgynevezett Magnificent Seven) eddig jellemzően 3-5 éves kötvényeket bocsátottak ki. Most, mivel az AI-infrastruktúra kiépítését a vasútépítéshez hasonló, évtizedes beruházásnak tekintik, 10, 20 és 30 éves kötvényeket is kibocsátanak.

Egy vállalat csődbe mehet, egy állam nem – ezért a cégeknek kockázati felárat kell fizetniük. A befektető pedig, aki választhat a 30 éves amerikai államkötvény és egy nagy technológiai cég 30 éves kötvénye között, sokszor az utóbbit választja a plusz kamat miatt. Ez erős nyomást tesz az amerikai államkötvényekre: ha a tőke máshova megy, az államnak magasabb kamattal kell csalogatnia a befektetőket. A magasabb kamat pedig továbbgyűrűzik minden kamatérzékeny ágazatba.

Mit jelent ez a te portfóliódra?

Azt, hogy a „biztonságos” és a „kockázatos” közti határvonal átrajzolódott. A kötvény sem automatikusan menedék, ha rossz időpontban, rossz futamidőre vásároltad. Ilyenkor a legfontosabb kérdés nem az, mit lép holnap a piac, hanem az, hogy a befektetéseid időtávja és a pénzed felhasználásának időpontja mennyire illeszkedik egymáshoz. Erről szól a befektetési időtávok kérdése.

Kérdéseid vannak a befektetéseiddel kapcsolatban? Jelentkezz befektetési konzultációra, és nézzük meg együtt, hol tart a te pénzügyi terved.

A cikkben tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak!

Az előadók nem tudják felmérni az egyes olvasók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Aki a cikkben leírtak alapján dönt befektetési termékek / eszközök vételéről vagy eladásáról, az teljes egészében saját felelősségére teszi.

Sem a PFS-Partners Kft., sem az előadók nem vállalnak felelősséget, ha Ön a cikkben leírtak alapján hozta meg saját befektetési döntéseit, és emiatt esetleg veszteségeket szenved.

GYIK

Miért mozgatja a kötvénypiac a részvénypiacot? Mert a kötvényhozam határozza meg, mennyibe kerül a pénz. Ha a hozamok emelkednek, drágul a finanszírozás, és a biztonságos kötvény egyre komolyabb alternatívája lesz a kockázatos részvénynek.

Mit jelent, hogy egy kötvényállomány víz alá került? Azt, hogy a kamatok emelkedése miatt a néhány éve megvásárolt kötvények piaci értéke a vételár alá esett. Ha a kötvényt lejárat előtt el kell adni, vagy fedezetként szolgál, ez valódi veszteséggé válhat – ez okozta a Silicon Valley Bank és a brit nyugdíjpénztárak bajait is.

Miért nem esik a tőzsde, ha az amerikai 10 éves hozam 5 százalék fölött van? Mert a részvénypiac arra számít, hogy az infláció tartósan magas marad, a likviditás megvan, és a vállalatok 5 százaléknál többet tudnak hozni. Hogy hol van az új fájdalomhatár, azt egyelőre senki nem tudja.

Mi az a helikopterpénz? Olyan pénzosztás, amelyet az állam közvetlenül juttat a lakosságnak, fedezet nélkül. Növeli az adósságot és az inflációs nyomást, ezért a kötvénypiac jellemzően magasabb kamattal reagál rá.

Miért baj az államkötvényeknek, ha a nagy technológiai cégek hosszú kötvényeket bocsátanak ki? Mert a cégek kockázati felárat fizetnek, így vonzóbb hozamot kínálnak. Ha a befektetők inkább ezeket veszik, a tőke elmegy az államkötvényektől, és az államnak magasabb kamattal kell finanszíroznia magát.