A beszélgetés Iványi Ildikó és János Zsolt között egyfajta „időutazás” a 2012-ben született „Léna” történetén keresztül. A korábbi, 2012-es prognózisokat vetették össze a jelen valóságával, majd kitekintést tettek a jövőre. A diskurzus fő témái között szerepel a technológiai forradalom, a mesterséges intelligencia (AI) hatása a gazdaságra és a munkaerőpiacra, a generációk közötti különbségek, a pénzügyi tudatosság, valamint az oktatás és a demográfiai változások. A beszélgetés rávilágít arra, hogy a jövő, amit egykor csak sejtettek, ma már a mindennapok része, és a következő nemzedékek számára a rugalmasság, az önállóság és a technológiai alkalmazkodás lesz a túlélés kulcsa.
A múlt jóslatai és a jelen valósága
A beszélgetés alapját a 2012-es „Léna-forgatókönyv” adta, amelyben a szakértők megpróbálták előre jelezni, milyen világban fog felnőni egy 2012-ben született gyermek. A 2020-as évekre akkor olyan változásokat jósoltak, mint a technológiai áttörés, a nők egyre erősebb részvétele a műszaki pályákon, vagy a távmunka és a digitalizáció terjedése. Az akkori jövőkép ma már valóság: az online munkavégzés, a környezettudatos gondolkodás, az elektromos közlekedés és a globális mobilitás mindennapossá vált.
A COVID-járvány felgyorsította ezt az átalakulást – 15 évnyi fejlődés történt két év alatt. Az emberek hozzászoktak az online térhez, a digitális kommunikációhoz és a technológiai önállósághoz.
A nők szerepének átalakulása
A beszélgetésben hangsúlyosan előkerült a nők helyzete is. Míg 2012-ben még kérdés volt, hogy a nőknek szükségük van-e külön támogatásra a pénzügyi tudatosság terén, mára ez a különbségtétel elmosódott. Iványi Ildikó szerint a nők nem szorulnak külön oktatásra, János Zsolt pedig úgy látja: a nemek közötti különbségek a munkaerőpiacon gyakorlatilag megszűntek. Ma már a képességek, nem pedig a nemek alapján ítélik meg a munkavállalókat.
A mesterséges intelligencia forradalma
A 2020 utáni időszakot alapjaiban formálta át az AI megjelenése. A beszélgetés kiemeli, hogy az AI nemcsak a gazdasági modellekben, hanem a hétköznapi életben is megkerülhetetlenné vált. A munkaerőpiacon különösen az egyszerűbb, rutinszerű munkák kerültek veszélybe – az adatfeldolgozás, adminisztráció vagy a kezdő pozíciók nagy részét már automatizált rendszerek látják el.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia hatalmas tőkét is megmozgat: az OpenAI példáján keresztül látszik, hogy az AI-hoz kapcsolódó beruházások több ezermilliárd dolláros nagyságrendben mozgatják meg a gazdaságot. Az AI „hype” fenntartja a befektetői bizalmat, és újraéleszti a piacokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a központi bankok korábban likviditást pumpáltak a rendszerbe.
Gazdasági szemléletváltás: pénz a cihából a piacra
A beszélgetés kitér a pénzügyi bizalom kérdésére is. Sokan ma is készpénzben, „cihában” tartják a megtakarításaikat, mert félnek a gazdasági instabilitástól. Ez azonban gátolja a gazdasági körforgást. János Zsolt rámutatott: a rendszer természetes érdeke, hogy a pénz folyamatosan áramoljon, ezért az infláció mindig jelen lesz. Az embereknek ezért meg kell tanulniuk a befektetés és a pénzmozgatás fontosságát, különösen a fiatalabb generációk esetében, akik már természetesnek veszik a kockázatvállalást.
Ingatlanpiac és mobilitás – a tulajdon már nem státusz
A fiatal generáció gondolkodása gyökeresen eltér a szüleikétől. Míg korábban az ingatlan birtoklása a gazdagság szimbóluma volt, ma a rugalmasság és a mobilitás értékelődik fel. A fiatalok inkább bérelnek, és nem kötik le a tőkéjüket egy helyhez. Ennek egyik oka, hogy a fenntarthatósági szempontok is megjelentek – a régi, energiafaló ingatlanok már nem vonzóak. Ugyanez a szemlélet érvényesül az autóhasználatban is: az autóbirtoklást egyre inkább felváltja a közös, igény szerinti mobilitás.
Oktatás, tanulás és a szülői szerep átalakulása
Az oktatás világát is felforgatta a technológia. A gyerekek ma már tableten tanulnak, és gyakran ők tanítják a szüleiket digitális készségekre. Az információk elérhetősége révén a fiatalok sokkal gyorsabban reagálnak a változásokra, ugyanakkor ez új kihívásokat is hoz: a szülőknek szabályozniuk kell, milyen tartalmakhoz fér hozzá a gyermek. A tanulási folyamat így kétirányúvá válik: a technológiai kompetenciát a gyerekek, az életvezetési tudást a szülők adják át.
Demográfia és a jövő munkaerőpiaca
A társadalom öregedése új gazdasági kihívásokat vet fel. A jövőben egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania a növekvő számú nyugdíjast. A „sandwich generáció” – akik egyszerre gondoskodnak idős szüleikről és gyermekeikről – különösen nehéz helyzetben van. A nyugdíjrendszer jelen formájában fenntarthatatlan, és valószínű, hogy a jövőben a 70 éves kor lesz az új „nyugdíjkorhatár”.
A fiatalok azonban már másképp gondolkodnak: számukra a munka nem kényszer, hanem életforma. Inkább projektekben, rugalmas időbeosztásban, nem pedig „élethosszig tartó” állásokban gondolkodnak.
Új értékek és új tudatosság
A jövő generációi számára a függetlenség, a fenntarthatóság és az etikus gazdasági gondolkodás válnak alapértékké. Nem minden áron akarnak nyereséget, és nem akarnak olyan rendszereket támogatni, amelyek másokat kizsákmányolnak. Az AI-t, a globalizációt és a mobilitást természetesnek veszik – ezek nem ijesztő változások, hanem a fejlődés részei.
Összegzés
A beszélgetés egyfajta tükör, amelyben egyszerre láthatjuk a múlt jóslatait és a jövő valóságát. A technológiai forradalom, az AI és a társadalmi szemléletváltás gyökeresen átalakította a gazdaságot, a munkát és a gondolkodásmódot. A jövő kulcsa a tudatosság, a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség – mindaz, amire a „kis Léna generációja” már ösztönösen képes.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
