A befektetési világ folyamatosan változik, és egyre több szakzsargon, mozaikszó és kifejezés jelenik meg a napi kommunikációban. Ebben a beszélgetésben szakértőink segítenek eligazodni három gyakran emlegetett tőzsdei rövidítés – MAGA, TINA és TACO – jelentésében és gazdasági hatásaiban.
A beszélgetés második felében olyan gyakorlati kérdések is szóba kerülnek, mint a hitelfelvétel és az infláció kapcsolata, valamint az a klasszikus dilemma, hogy „érdemes-e hitelt felvenni, ha megvan a tőke?”. A válaszok segítenek tisztábban látni a jelenlegi piaci környezetben, különösen azok számára, akik befektetési döntéseik során hosszú távra terveznek.
Mit jelentenek pontosan a MAGA, TINA és TACO mozaikszavak?
Iványi Ildikó: Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció során érkeznek kérdések, de az ügyfelek nem csak velünk kommunikálnak, hanem hallgatják azokat a podcastokat is, amelyeket ugye te minden nap közmeghallgatásra bocsájtasz. Ezekben a podcastokban hallanak az ügyfelek mozaikszavakat, amelyeket nem tudnak mindig beazonosítani, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent. Lehet, hogy régebben volt erről szó, de akik esetlegesen most kapcsolódnak be, azok ezeket hallják. Kérdezték tőlem, hogy ezek mit jelentenek? Hát gondoltam, hogyha egy-két ügyfélnek ez érdekes, akkor többeknek érdekes lehet.
Így kezdjük is rögtön 3 különböző mozaik szóval, ami ugye többször előfordul. Az egyik ez a MAGA, aztán van a TINA, és van a TACO. Ez a három, ami ugye sűrűn előfordul, amire szeretnének az ügyfelek egy nagyon rövid magyarázatot kapni, illetve, hogy ezeknek a szavaknak a mögöttes jelentésének milyen gazdasági hatásai vannak?
János Zsolt: Legelőször is az amerikai struktúrában jelenik meg, hogyha mindig ilyen hosszú, komplikált megnevezések vannak, amit sokszor visszaidézünk, akkor ezt szeretik lerövidíteni, főleg az újságírók vagy a marketingesek és néha tiszta véletlen kialakul egy olyan jó szójáték, ami többet is mond.
A MAGA az egy nagyon régi lerövidítés, egy olyan mozgalom, aminek az az ötlete, hogy ’Make America Great Again’. Akik emögött az ötlet mögött vannak, azok bizonyos ideológiát támogatnak. Ennek röviden összefoglalva az egyik része az, hogy a külföld fizesse meg az amerikai adót, érje el azt a politika, hogy ne legyen például SZJA Amerikában, ne legyen Amerika a világnak a rendőre és ne kelljen idegen háborúkba menni. Tehát ilyen mély ötletekbe megy bele az ideológia. A MAGA tehát ennek a lerövidítése. Ebből van egy pár további menetel, hogy már csinálták azt is, hogy legyen akkor MEGA: ’Make Europe Great Again’, ezt egy páran próbálják lefordítani.
A TINA (There Is No Alternative) a lerövidítése annak, hogy nincsen alternatíva, ezt is megint az újságírók és a marketing fogalmazta meg, hogy a nulla kamatszintű időben az volt elmondva, hogy a részvényeknek nincs alternatívája, mert azok hoznak osztalékot, a kötvények nem fizetnek kamatot, ebből alakult ki ez a lerövidítés. Ha már ennél a TINA-nál vagyunk, akkor van még egy: a FOMO (Fear Of Missing Out), ez a lerövidítése annak, hogy a piacban az emberek, ha kapzsiság indul el, akkor félnek attól, hogy egy hullámról lemaradnak és akkor egy drágább és drágább piacba is belevásárolnak, mert félnek, hogy lemaradnak. És ekkor alakul ez ki.
Tehát az volt a kérdés, hogy milyen gazdasági háttere van: a TINA-nak az a háttere, hogy kialakul az a vélemény a piacban, hogy bizonyos befektetés kvázi alternatív nélküli tuti és ezért oda ömlik a pénz akkor is, hogyha már túl drága és ezt megerősíti a FOMO, hogy esetleg kapzsiságból valaki lemarad, mert látja, hogy tegnap, tegnapelőtt emelkedtek az árfolyamok, ezért hamar ma még bele akar szállni. Ebből alakulnak ki a lufik: a TINA és FOMO a 2 hajtóereje, a forró levegő a lufinak, hogy ez szálljon felfele.
Aztán most megjelent a TACO, ez április óta a lerövidítése annak, hogy ’Trump Always Chickens Out’. Amerikában még a 60-as években voltak ezek az autóversenyek, amikor 2 autó ment egymással szemben, és az volt a kérdés, hogy ’who chickens out’, tehát ki fogja hamarabb elrántani a kormányt, mert gyenge idegileg. Tehát ez egy ilyen idegi játékot tükröz, és április 2-án ugye Trump kiállt és azt mondta, hogy milyen fantasztikus vámok lesznek mindenkivel szemben a világban, még a pingvin-szigetek is vámot fognak kapni, és azután erre reagált a tőzsde 20 %-os korrekcióval. A kötvénypiac reagált 15-20 százalékos visszaeséssel. Tehát megijedt, ha úgy vesszük, Trump a nyomástól és visszahúzott és erre fel halasztotta a vámok bevezetését.
Tehát a TACO kialakult abból, hogy ő vissza kellett lépjen, a vámokat halasztotta most konkrétan augusztus elsejére. Ebből alakult ez a vélemény ki a piacokban, ez a TACO trade, hogy Trump valamit mond, a piac erre reagál, és azután akkor ezt meg lehet vásárolni, mert úgyis vissza fog vonni, és akkor a piac visszaemelkedik.
Most aktuálisan pont azt látjuk, hogy a piac nagyon számít arra, hogy aug. 1-én nem lesznek meg a vámok, tehát a TACO-ra biztosan már számít a piac, ezért nem is korrigált. És most van a fő kérdés, hogy meg fog-e ez történni, hogy visszahúz Trump, mert mivel a piac most őt nem hozta a nyomáshelyzetbe, mert nem csökkent vissza a piac, ezért ő azt mondhatja, hogy nem kell visszavonni a vámokat, mert a piac úgyis kibírja a vámokat. Tehát ez a lerövidítése ennek a TACO témának.
Érdemes-e hitelfelvételkor figyelembe venni az inflációt?
Iványi Ildikó: Nagyon sokszor beszéltünk az inflációról, meg a kamatokról. Most többeket érdekelnek bizonyos hitelkonstrukciók, amelyek úgy néz ki, hogy az év második felétől vagy az év végétől Magyarországon elérhetőek lesznek, és ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy foglalkozzon-e egy hitelfelvevő azzal, hogy hosszú távra felvesz egy hitelt, hogy mekkora az infláció, ez érdekes-e neki pénzügyileg?
János Zsolt: Tehát alapjában, hogyha valaki egy hitelt vesz fel, tehát abból indulunk ki, hogy neki az a pénz kell egy invesztícióra, akkor ideális esetben 2 dolog történik: ha egy reálgazdasági struktúrába invesztál – ezért mondjuk ugye azt, hogy például az inflációt a legjobban a vállalatoknak a mérlege tudja kompenzálni. Tehát, hogyha a pénzt, amit felvettem, egy reálgazdaságba invesztálom, akkor ez azt jelenti, hogy ha van infláció, akkor automatikusan az invesztíciómnak az értéke az infláció miatt növekszik.
Alapjában gazdasági struktúráinknak kell az infláció. Infláció nélkül nem működik a növekedési rendünk. Tehát a kérdés mindig az, hogy a pénzzel mit csináltam? Ha olyasmibe invesztáltam, ahol az infláció miatt növekszik az ár, akkor ez jó volt. A másik oldalán pedig persze jó lenne az, hogyha minél alacsonyabb kamatom van és ez a kamat legyen fix. Tehát ezt a kettőt, ha el tudom érni: hosszú futamidő + minimális kamat és ez fix, akkor automatikusan az invesztícióm kitermeli a kamatot és ezzel értékvesztés történik a hitel oldalán. Tehát persze, hogy fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni mind hitelt felvevő, hogy a kamat mihez van hozzá kötve, és az infláció mit fog csinálni az én kamatommal.
Jobb-e most hitelt felvenni, ha megvan a vásárláshoz szükséges tőke?
Iványi Ildikó: Ez olyan kontextusban is felmerült, hogy felvegyen-e valaki mondjuk most hitelt, de ugyanakkor mondjuk meglenne a tőkéje, amivel ő tudna vásárolni, hogy melyik lenne ugye a jobb. Itt nem csak a kamatok, hanem tényleg kamat- infláció összefüggését figyelembe véve.
János Zsolt: Ez a hagyományos kérdés ugye mindig: ha valakinek megvan a cash tartaléka, és bármilyen okok miatt kaphat ő kedvezőbb áron egy hitelt és ennek a kamata alacsony plusz fix, hát akkor kalkulációkból persze, hogy ez érdekes lehet ezt olcsóbban felvenni és drágábban befektetni. De mivel tudjuk azt, hogy általában nincsen ilyen ingyen ebéd, ezt kell megnézzem, hogy ebben a konstrukcióban hol van a kockázat és mi boríthatja fel a bilit nekem.
Veszek egy egyszerű példát, ugye erre épül rá a carry trade: a kamat különbségek játéka, hogy évtizedeken keresztül japán jenben adósodtak el az intézményi befektetők, ott megkapták nulla kamat szinten a devizahitelt, ezt befektették például egy USD befektetésbe, és ez ilyen jó tuti sztorinak tűnt. A jen leértékelt, a dollár felértékelt, tehát a kamat különbséghez hozzájött még egy deviza nyereség is.
Aktuálisan fordul egy éve ez a kép: a japán jen értékelődik fel, a japán központi bank emeli a kamatot, a dollár értékelődik le, tehát az ingyen ebéd most nagyon forró kezd lenni, ha valaki ebben benne van és ellene fordul a konstrukció. Tehát ezekben mindig érdemes ezt megvilágítani nagyon higgadtan: mi az előny, mi a hátrány és a befektető vagy a hitel felvevő azt a kérdést kell magával tisztázza, hogy bírom-e vállalni a kockázatot, és ismerem-e a kockázatokat.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megosztottad ezeket a fontos gondolatokat velünk és az ügyfeleinknek ezen kérdéseire remélem, hogy olyan válaszokat tudtunk adni, amelyek egy kicsit megnyugtatóak, illetve el tudják helyezni ezeket a mozaik szavakat a mindennapi kommunikációban.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
