Eheti vlogunkban szakértőink egy gyakori, mégis félreértett befektetői dilemmáról beszélgetnek: valóban tükrözi-e egy részvény magas ára annak minőségét? A válaszból kiderül, hogy az ár önmagában félrevezető lehet, és inkább marketing- vagy hozzáférhetőségi döntések, valamint a jövőbeni elvárások befolyásolják. A beszélgetés kitér a Berkshire Hathaway különleges részvénystruktúrájára, a befektetői pszichológiára és a részvények belső értékelésére is. A második részben a fókusz az amerikai kötvénypiac és a leminősítés hatásaira, illetve a kamatkörnyezet és a részvénypiac közötti dinamikákra helyeződik, különös tekintettel az aktuális gazdasági hangulatra és a várható FED-lépésekre.
Egy részvény magas árfolyama egyenlő a magas minőséggel?
Iványi Ildikó: Egy hétvégi beszélgetésben egy érdekes téma merült fel, amit gondoltam, hogy beszéljünk meg, mert biztos, hogy többeket is érdekelhet: egy részvénynek a magas ára egyenlő-e a magas minőséggel?
János Zsolt: Egyszerű válasz: nem.
Iványi Ildikó: Oké, bővebben? Tulajdonképpen a beszélgetést az indította el, hogy megjelent egy cikk, hogy a Berkshire Hathaway részvénye, egy darab részvény 809 000 dollárba kerül, egy A osztályú részvény, tehát a világ legdrágább részvényéről beszélünk. Ez után, ami következik, az fényévekkel alacsonyabb árfolyamon jegyezhető, és ez a Lindt-nek, a csokoládégyárnak a részvénye. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy egyik cég sem, tehát sem a Berkshire Hathaway, sem pedig a Lindt a működése során még soha nem osztotta a részvényeket. Ezek a kritériumok fontosak akkor, amikor mi részvényeket vásárolunk és így merült fel ez, hogy a magas ár az egyenlő-e a minőséggel.
János Zsolt: Tehát alapjában nem, hogyha innen közelítjük meg, akkor teljesen mindegy, hogy egy vállalatnak egy részvénye van, vagy egy millió, mert akkor csak az az érték, az a belső érték, amiből kiindulunk, az annyira van szétosztva, ahány részvény létezik. Ez egy picit marketingkérdés is. Ahogy az is, hogy kinek akarja hozzáférhetővé tenni a társaság a részvényét.
Ugye Berkshire az A részvényeket nem osztotta soha meg, ezzel, mivel normális esetben ugye nem lehet részvénytördeléseket megvenni direkt, hanem mindig csak egy egész részvényt lehet megvenni, ezzel szűri azokat is, akik egyáltalán meg tudják maguknak anyagilag engedni, hogy egy részvényt megvásároljanak. Azzal, hogy tördelik a részvényeket és megosztják a darabszámot, ezzel társaságok azt is próbálják, hogy kisebb egységekben is legyenek elérhetőek a részvények, akár kisebb privát portfóliókba is tudjanak bekerülni.
Tehát ennyit lehet hozzá mondani, és azt, hogy hogy egy részvény ára magas vagy alacsony, az magában nem mond semmit, mert a kérdés az, hogy mivel hasonlítom össze: egy alacsony ár egy 0-hoz, mint belső érték még mindig túl magas, mint egy magas ár, amelyik alul van értékelve bármilyen okokból. Tehát az első kérdést egyszerűen először úgy értettem, hogy a magas árfolyam az automatikusan utal-e arra, hogy minőség van mögötte. Nem, mert meg kell nézni, hogy mihez képest magas. Ebből a szempontból közelítjük meg, hogy nem volt soha megosztva a részvények száma, és ezért automatikusan emelkedett az árfolyam, ez sem mutat semmit a minőségről.
Iványi Ildikó: De valamit sugallhat egy befektetőnek az, hogy ilyen magas az árfolyama egy részvénynek, tehát, hogy a belső értéke annak a cégnek szintén nagyon stabil.
János Zsolt: Nem, nem azt sugallhatja, hogy nincs pénze, mert nem tudja megvenni, hogyha drága a Berkshire. Tehát ez teljesen tiszta üzenet. Több pénzt kell félretegyek, hogy meg tudjam ezt venni.
Milyen jelentősége van a részvények megosztásának? Hogyan áll össze egy részvény aktuális árfolyama?
Iványi Ildikó: Mégis tudunk ugye Berkshire részvényeket vásárolni, mint privát befektetők.
János Zsolt: Hát ez például a Berkshire-nél ugye a B széria, ami pont ezért lett azután kisebb befektetőknek is kitalálva és hogyha ezt megnézzük, akkor itt megvan egy megosztás, hogy alacsonyabb áron meg tudom vásárolni azt a részvényt.
De még egyszer visszatérve a részvénynek az aktuális árfolyama az általában minimum 2 tényezőből tevődik össze. Van egy belső értéke a vállalatnak, amit normális esetben meg lehet állapítani a mérleg alapján, a szolgáltatás alapján, a termékek alapján – ez attól függ, hogy melyik iparágban vagyunk. Ugye itt a szorzók is különbözőek. Tehát ez a belső érték, ez ad egy kiinduló nagyságrendet. Általában akkor lényeges, amikor a tőzsdére megy egy részvény, mert akkor meg kell állapítani azt, hogy milyen áron indul el a részvény a tőzsdén. Az eladóknak az az érdeke, hogy ez minél magasabb legyen, akik később veszik meg, azoknak az lenne az érdekük, hogy ez minél alacsonyabb legyen, hogy ezután legyen növekedési fantázia benne.
A második, ami hozzájön az árfolyamokhoz és ez sokkal erősebben mozgatja az árfolyamokat napi szinten, az a jövőbetekintés, a fantázia, hogy mit lát a piac, mert a piac általában a jövőt árazza be a mai árfolyamba. Tehát, hogyha ma megnézzük az aktuális árfolyamot, akkor azt a kérdést kell feltegyük, hogy milyen hangulat zajlik pillanatnyilag. Negatív az elvárás, tehát akár alulértékelt a részvény, mert pesszimista a piac, ami nem azt jelenti, hogy ez így is lesz a jövőben. De hát akkor most ezért olcsóbb az árfolyam. Ezért azt lehetne mondani egy ilyen részvénynél, hogy az kedvezőbb az alacsony árfolyam itt sem mutat semmit a belső minőségről.
Az aktuális árfolyam csak azt mutatja, hogy mennyire jó a kommunikáció, a marketing mennyire hiszi el a piac a jövőképet és van-e. Hogyha ez nagyon pozitív, akkor nagyon erősen szárnyal az árfolyam, és akkor ez sem mondhat semmit a minőségről. Ez csak azt mutatja, hogy mekkora az elvárás és nagyobb nyomás alatt van a menedzsment.
Van egy olyan statisztika is, ami azt mutatja, hogy olyan részvényeknél, amelyeknek nagy az árfolyamuk, ezért a menedzsment nagyon nyomás alatt van, ott néha kreatívabb lépések egyszerűbben megtörténnek, hogy teljesítsenek, mert hogyha nem tudnak teljesíteni, akkor egyből csökkenne az árfolyam. Tehát a minőség az nem mutatkozik az árfolyamba sem így, sem úgy. Mindegy, hogy hogyan forgatjuk.
Iványi Ildikó: Tehát ilyen alapon ne döntsön egy privát befektető, hogy megnézi, hogy magas az árfolyam, vagy pedig egy nagyon régi cégről beszélünk, mert ezek nem jelentenek tulajdonképpen olyan nagyon sokat a jövőt illetően.
János Zsolt: Ugyanaz, mint a közmondás, hogy olcsó húsnak híg a leve, és ebből sokan levezetik azt, hogy ami drága, az biztos, hogy jó. Nem igaz. Bele kell nézzek, hogy a minőség a szolgáltatáshoz nekem egyáltalán hasznos. Mutat-e fel? Csak az aktuális ár az nem mond semmit, mert az egy pillanatnyi felvétel. Ha már, akkor egy hosszabb időszakot kell megnézzek, hogy mi történt azelőtt, mik voltak a jelentések, hogy néz ki a jövőkép és aszerint lehet inkább dönteni.
Befolyásolja-e a kötvényaukció a részvénypiacot?
Iványi Ildikó: Oké, akkor beszéljünk egy picit a részvényeknek a jövőjéről, mert ez is benne volt ebben a beszélgetésben. Amerikában most egy olyan időszak van, amikor kötvényaukciók folynak, és a kötvényaukciókat megelőzőleg azért ugye Amerikát leminősítették, nem AAA osztályú. A várakozások ugye vegyesek, hogy ezek az aukciók hogy fognak zárulni. Ez befolyásolhatja-e a részvénypiacot, vagy pedig nem lesz hatással, hogy esetlegesen mondjuk nem olyan áron kelnek el ezek a kötvények, mint amit szeretnének, hogy elérjenek. Ez a fennmaradó összeg, pénz nem fog a részvénypiacba bevándorolni, vagy igen?
János Zsolt: Tehát itt legalább 2 dolog van. Az egyik, hogy a kötvénypiac az általában egy konkurenciája a részvénypiacnak, mert ugye a kötvénypiacon van egy fix kamatígéret. Az egy másik kérdés, hogy az teljesíthető-e vagy nem és milyen kockázatok vannak mögötte. De ugye, ha egy befektető azt nézi, hogy hol van kevesebb kockázattal nekem mi ígérve, akkor első lépésben a kötvénypiac az egy konkurencia.
A tízéves államkötvényeknél a S&P index-szel összehasonlítva aktuálisan a kritikus határ olyan 4,5 %-nál van, tehát minden olyan kamat, ami 4,5 % fölött van, az kockázatmentesebbnek tűnik, mint részvényeket vásárolni. Ez honnan jön? Hát úgy, hogy párhuzamosan meg van nézve, hogy az aktuális árfolyam-hozam rentabilitása, mekkora egy S&P indexnek és ez átlagban hol mozog, ehhez van nézve a kötvényszint.
Hogy a kötvények miért mennek felfele és lefele? Általában azon múlik a kérdés, hogy mekkora kockázatot lát a piac. Ugye egy államnak a kötvénye, hogyha magasabb kamatszinten van eladva, akkor ebben minimum 2 kockázat nemzetközi szint oldalról nézve be kell legyen árazva: az egyik a devizának a kockázata, tehát ma a dollár kötvények drágábbak, több kamatot kell fizessenek, mint az eurózónában, mert pillanatnyilag a dollárnak a jövőképe negatívabb, mint az eurónak a jövőképe, tehát, hogy a dollár gyengül. Ezt a gyengülést kamattal kell kompenzálja. Plusz az amerikai gazdaság állapota is aktuálisan kritikusabbnak tűnik a nemzetközi befektetők szemszögéből nézve, tehát megint kell kamattal kompenzálják ezt a kockázatot.
Pont ma este lesz a tízéves államkötvénynek az aktuális akciója, és itt azért figyel a piac erre, mert a mostani kamaton, ami fel van ajánlva, 4,4% vagy hogyha ezen a kamaton elkelnek a kötvények, akkor ez azt mutatja, hogy a piac aktuálisan megelégedett a 4,4% kamat-kockázat kompenzációval és nem követel többet be. Ha akár csökken a kamat, akkor azt jelenti, hogy nagyobb a kereslet, tehát akkor csökkent a piacnak az az érzése, hogy kockázatosabb vagy a dollár árfolyama, vagy az amerikai gazdaság.
Ha növekszik a kamat, és ez azért kell növekedjen, mert akkor többet kell a piacnak ajánlani, mert ha nem viszik el a kötvényeket, akkor ez azt sugallja, hogy a piac szkeptikus a dollár árfolyamával kapcsolatban, szkeptikus az amerikai gazdaság állapotával kapcsolatosan. Azt várja, hogy esetleg az infláció emelkedjen, és ez mind látszódik, leképződik az aktuális kamat szinten, és ennek megint kihatása van akkor a részvénypiacokra, hogy onnan mennyire szívja ki a magasabb kamat a likviditást.
Iványi Ildikó: Akkor erről majd a jövő héten egy kicsit beszélünk hosszabban, mert akkor már látjuk majd a hatásokat, de nyilvánvaló, hogy ez egy aktuális képet is fog adni az amerikai gazdaság jelenlegi helyzetéről, illetve ez megindíthat egy reakciót is, hogy esetlegesen a FED milyen intézkedéseket hozhat majd a közeljövőben.
János Zsolt: A jövő héten lesz a következő FED gyűlés aktuálisan, ha minden úgy marad, ahogy most van, nem lesz kamatlépés, tehát legjobb esetben azon a szinten marad, ahol most van. A Donald Trump által bekövetelt csökkenést pillanatnyilag nem hiszi el a piac, hogy ezt megtenné Powell. Indokok nincsenek erre kivéve, ha ma délután annyira radikálisan összeomló inflációszámok jönnek ki, ami esetleg ezt egy kicsit változtathatná, de a jövő hétig már többet fogunk tudni.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megosztottad ezeket a gondolatokat és válaszoltál egy-két felmerült kérdésre és ahogy jeleztem a jövő héten ugyanitt, ugyanezen a fórumon folytatjuk ezekkel az érdekes kérdésekkel a beszélgetést.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
