Szeptember 3-ai díványbeszélgetésünkben Iványi Ildikó és János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző több aktuális gazdasági és befektetési témát boncolgatott. Szó esett a technológiai szektor, különösen a mesterséges intelligencia (AI) körüli hype-ról, a kötvénypiac és a részvénypiac összefonódó mozgásairól, a kamatpolitikák várható alakulásáról, valamint arról, hogy milyen szerepet játszanak a befektetői érzelmek és pszichológiai tényezők a döntésekben. Külön fejezetet kapott az arany, mint menekülő eszköz, amely soha nem látott mértékű figyelmet kapott a bizonytalanságok idején. Az alábbi összefoglaló a beszélgetés fő gondolatait rendszerezi.
Technológiai szektor és AI: hype vagy valóság?
Az utóbbi időszakban az AI körüli izgalom a részvénypiacokon is érezhető. Elemzők szerint szinte minden vállalat próbál kapcsolatot találni a mesterséges intelligenciával, ám egy MIT-kutatás szerint a befektetések 95%-a eddig nem mutatott valódi üzleti értéket.
Az Egyesült Államok és Kína közötti verseny tovább fokozza a feszültséget. Trump előbb megtiltotta, majd engedélyezte bizonyos Nvidia chipek exportját Kínába, cserébe bevételi részesedésért – amit János Zsolt „maffiametódusnak” nevezett. Kína ezzel párhuzamosan saját chipiparát erősíti, például a Huawei megoldásaira támaszkodva.
Piaci hullámzások: párhuzamok és különbségek
Felmerült, hogy a jelenlegi tőzsdei mozgások emlékeztethetnek az 1987-es összeomlásra. János Zsolt inkább az 1998–99-es technológiai lufi előtti állapothoz hasonlította a helyzetet. Szerinte a piac sosem „azért fordul”, mert sokat esett vagy emelkedett, hanem mindig valamilyen váratlan, be nem árazott esemény okoz fordulatot.
Spekuláció vagy hosszú távú befektetés?
A befektetők gyakran dilemmával szembesülnek: rövid távú spekuláció vagy hosszabb távú stratégiai befektetés mellett döntsenek. A szakértő kiemelte: a választás nagyrészt azon múlik, hogy ki mennyi időt tud rászánni a piac figyelésére. A hosszú távú befektetőnek stabil portfólióstruktúra kialakítása a kulcs, míg a spekulánsok a napi mozgásokat próbálják meglovagolni.
A kötvénypiac átalakulása
A beszélgetés egyik hangsúlyos része a kötvénypiac változásait taglalta. Évtizedeken keresztül a kamatok csökkentek, így a kötvények stabil, biztos befektetésnek tűntek. 2022 után azonban a kamatemelési hullám földrengésszerű változásokat hozott: a kötvények elvesztették korábbi menedékjellegüket.
János Zsolt szerint a hosszú futamidejű kötvények vásárlása ma már spekuláció, hiszen azok nyeresége csak akkor realizálódik, ha a kamatok gyorsan csökkennek – ami viszont recessziót feltételez. Rövid távra a rövidebb lejáratú kötvények biztonságosabbak.
A Fed függetlensége és Trump hatása
Kiemelt téma volt Donald Trump kísérlete a Federal Reserve befolyásolására. Bár a Fed hagyományosan független intézmény, egyre erősebb politikai nyomás nehezedik rá. Ha a Fed enged a nyomásnak, és túl gyors kamatcsökkentést hajt végre, az hosszú távon növelheti a kockázati felárakat, és emelheti a hosszú távú kötvényhozamokat – ami veszélyezteti az amerikai gazdaság finanszírozhatóságát.
Geopolitika és gazdasági blokkok
A BRICS+ országok megerősödése és az USA-val szembeni pozicionálás szintén terítékre került. Bár Kína és India között komoly ellentétek vannak, Trump politikája összekovácsolhatja ezeket az országokat. Oroszország számára a részvétel létfontosságú, ám gazdasági súlya eltörpül Kína és India mellett.
A tőkepiacok azonban nem elsősorban geopolitikai logika szerint működnek: sokkal inkább a likviditást és a hozamokat követik.
Befektetői pszichológia: biztonságkeresés és félelem
A beszélgetés során hangsúlyt kapott a befektetők érzelmi oldala is. Amikor a biztonság kerül előtérbe, az gyakran már a piaci bizonytalanság erős jele. A legtöbb ügyfél rövid távban gondolkodik, még akkor is, ha „hosszú távú” befektetést emleget.
A tanácsadó feladata segíteni tisztán látni: a két év például rövid távnak számít, és nem érdemes összekeverni a kategóriákat. Ugyanakkor pszichológiai tényező is számít: van, aki egyszerűen nyugodtabb, ha készpénzt tart, még ha ez veszteséggel is jár.
Arany: menekülő eszköz és spekuláció
Az arany ára 2025-ben rekordokat döntött, év eleje óta közel 28%-ot emelkedett. Az intézményi befektetők, központi bankok és magánbefektetők egyaránt vásárolják.
Az aranynak háromféle kereslete van:
- Ipari felhasználás – az elektronikai és űripar miatt állandó kereslet van.
- Értékalapú befektetők – akik tartós stabilitás miatt vásárolnak.
- Spekulánsok – akik a bizonytalanság és geopolitikai válságok idején menekülnek az aranyba.
János Zsolt szerint egy egészséges portfólióban 5–10% arany lehet ideális, lehetőleg fizikális formában. Ez hosszú távon generációkon át örökíthető biztonsági elem, míg a spekulatív vásárlás kockázatosabb.
Összegzés
A beszélgetés rávilágított, hogy a pénzpiacokat ma a geopolitikai feszültségek, a kamatpolitikák és az új technológiák egyszerre alakítják. A befektetők számára a legnagyobb kihívás a bizonytalanság kezelése, a rövid és hosszú távú döntések szétválasztása, valamint a megfelelő érzelmi távolság megőrzése. Akár részvényről, kötvényről vagy aranyról van szó, a legfontosabb, hogy a döntéseket tudatos stratégia és nyugodt hozzáállás kísérje – hiszen az abszolút biztonság a pénzügyi világban nem létezik.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
