Merre tovább egészségügy?

Kihívások az állami és magánegészségügyi szektorban – erről beszélgetett Törökné Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere és Kovács András, egészségbiztosítási szakember, a MediHelp International üzletfejlesztési igazgatója.

Törökné Iványi Ildikó: [00:00:12] Jó napot kívánok, üdvözlöm Önöket és üdvözlöm mai beszélgetőtársamat, Kovács András urat, egészségbiztosítási szakembert.

Kovács András: [00:00:22] Jó napot kívánok, szervusz Ildikó.

Törökné Iványi Ildikó: [00:00:25] Andrással ma megint visszatérünk egy olyan témához, amely mind a kettőnknek nagyon fontos, és egy nagyon lényeges. Szerintem a hallgatóink és a nézőink számára is. Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent, amit a magyar sajtóban lehetett olvasni, hogy az egészségügyi ellátórendszer szempontjából több átalakításra, több reformra lenne szükség és többen nyilatkoztak is erről különbözőféleképpen. Volt egy nyilatkozó, aki azt mondta, hogy a szakemberhiány a legégetőbb kérdés a magyar egészségügyben. Két ok miatt: az egyik az, hogy kiöregednek a szakmából azok az orvosok, akiket ugye törvény szerint már nem lehet foglalkoztatni, illetve nagyon nagy a pályát elhagyóknak az aránya. És hogy a pénz, tehát a béremelés az önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy az egészségügyben a szakembergárdát – értem ezalatt az orvosokat, illetve a szakápolókat is – megtartsák. Felmerül a kérdés, hogy ez csak és kizárólag az állami egészségügynek a problémája, vagy egy ilyen kérdés bekúszhat már a magán egészségügyi biztosítási rendszerbe is?

Kovács András: [00:02:10] A helyzet az egyébként nagyon összetett. És most, miközben hallgattalak, 2 dolog is eszembe jutott: az egyik a Kovácsy Zsombor úrnak a portfolio.hu-n megjelent cikke, azt hiszem vagy másfél hete volt, ami egyébként pont ezt a témát is érintette. Illetőleg azt, hogy hogy mennyiben fizetős ma is már az állami egészségügynek egy része. Illetőleg a mai nap volt az az egyik reggeli televízió műsorban az egészségügyi szakdolgozók kamarájának a vezetője, aki elmondta, hogy a szakápolók, tehát mindenki, aki az egészségügyben dolgozik és nem orvos, de egészségüggyel foglalkozik, – ők tartoznak a szakápolók, nővérek, asszisztensek körébe-, hogy kérem szépen, 40 százaléka ma ezeknek a szakápolóknak tíz éven belül nyugdíjba fog menni, de most ezt csak azért mondtam el, mert hogy válaszoljak a konkrét kérdésedre, hogy

nincs két egészségügy. Mert egy egészségügy van már a tekintetben, hogy ma az állami és magánegészségügyben dolgozókat, hogyha egy halmaznak vesszük, akkor ezeknek legalább a kétharmada mindkét szektorban dolgozik, és egyharmada dolgozik csak a magánegészségügyben.

Úgyhogy ez a kérdésre a konkrét válasz az az, hogy jelen pillanatban még egy nagyon vékony jégen, de még ez a rendszer a magánegészségügyben olyan szinten működtethető, hogy mivel az áramlás a szakemberek irányából is egyre inkább a magánegészségügy felé elmegy, ezért a szakemberhiány első körben az állami egészségügyben jelenik meg, ahogy egyébként ez már látható is, és hát bizonyos területeken pedig már a magánegészségügyben is előfordulhatnak időbeli csúszások. Nagyon-nagyon nagy kérdés az, hogy bármi is történik április 3-án, tehát akár A, akár B irányban születik eredmény, hogy kinek mi a szándéka az egészségüggyel, de egy biztos, hogy az egészségügy az egy nagyon nagy csatahajó, ami nem fog hirtelen mozdulni, hanem hogyha történik is bármilyen irányváltás, az egészen biztosan hat-tizenkét hónap vagy két – három év kifutása is kell, hogy legyen, mire bármilyen érzékelhető változás is történhet. Ha csak abba belegondolunk, hogyha mondjuk egy béremelés történik, akkor ezáltal nagyon jó, mert akkor jobb lesz a munkamorálja, meg a munkakedve a ma az egészségügyben dolgozóknak, de nem lesznek többen. Ugye ez már egy sokkal összetettebb kérdés, mert akkor ugye ott van az utánpótlás kérdése. A Semmelweis és a többi orvosegyetemen lévő diplomás ápolók képzése, a ma egészségügyi szakközépiskolába járó képzése, ezek mind-mind összefüggenek. Mert hát nem utolsó sorban ugye van egy jelentős réteg, amelyik külföldre ment dolgozni, hogy őket haza tudjuk-e hozni, vagy akarják-e egyébként őket hazacsábítani, illetve a Magyarországon más szektorban dolgozó egészségügyi dolgozókat is akarja-e bármilyen színű egészségügyi kormányzat is hazacsábítani?

Törökné Iványi Ildikó: [00:06:28] Kincses Gyula, a MOK (Magyar Orvosi Kamara – a szerk.) elnöke úgy nyilatkozott:

”A köz- és magánegészségügy tisztességes, transzparens, átlátható, betegérdekű együttműködése kell, hogy megvalósuljon.”

Tehát ez az, amit már te is részben említettél, de azért én erre a transzparenciára egy picit visszamennék, mert nyilván egy magánegészségügyben, ha én elmegyek, akkor én látom a számlát, hogy velem milyen vizsgálatokat végeztek el, azért nekem mennyit kell fizetnem, vagy mekkora számlát nyújtok be az egészségbiztosítómnak, hogy akkor helyettem ő helyt álljon a fizetés területén. Ez a transzparencia ez várható, hogy az állami egészségügyben is megjelenik ilyen szinten?

Kovács András: [00:07:41] Hát mindenképpen kívánatos lenne.

Törökné Iványi Ildikó: [00:07:45] Akkor a válasz megvan erre. 😊

Kovács András: [00:07:49] Ez mindenképpen kívánatos lenne. Ez mindaddig a pillanatig, amíg a ma éppen NEAK-nak – Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek – hívott társadalombiztosító nem működik biztosítási alapon, addig ugyan ez egy kívánalom, de nem fog megvalósulni, és onnantól kezdve, ahogy a rendszerben a LEGOk egymásra épülve összeállnak, és az állampolgár tudja először is, hogy az ő általa befizetett adó vagy járulékért milyen alapszintű ellátási csomagra jogosult, a biztosító, mint társadalombiztosító pedig számon kéri a kórházon vagy az egészségügyi intézményen  – most ez függetlenül attól, hogy az állami vagy magán-, hogy az őáltala kifizetett számla valóban egy jogos és minden oldalról alátámasztott számla, akkor onnantól kezdve, hogy ha ezek a szereplők elkezdenek valójában úgy mozogni, minthogy egy szolgáltatási tér, akkor hogyha bárki majd egyszer elmegy egy állami egészségügyi intézménybe, akkor elvileg ő is kéne kapjon majd ott egy számlát, hogy ez mennyibe került. És ami még nagyon izgalmas, hogy ez már ma is megvan, csak ma az arány az 1:3-hoz. Hogy értsd, miről beszélek: például, az Affidea-ban, ami egy magántulajdonban lévő egészségügyi szolgáltató, CT-ket, PET CT-ket, MRI-ket szívkoronária CT-ket csinálnak,…

Törökné Iványi Ildikó: [00:09:40] … a nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok..

Kovács András: [00:09:44] … ő le van szerződve a NEAK-kal is, meg le van szerződve üzleti biztosítókkal is. Ma a NEAK ugyanazért a vizsgálatért, ami az árlistában mondjuk 100 Ft-ba kerül- azért a NEAK 33 forintot fizet a Affideának. Vagy lehet, hogy többet, mert az Affidea ügyes, de ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy mondjuk a példa még érthetőbb legyen, ugyanazért a CT vizsgálatért egy kórháznak a NEAK 33 forintot fizet ki, mint amennyibe az valójában – 100 Ft-ba – kerül. Innentől kezdve vannak ugye a milliárdos kórházi adósságok, ami egy másik problémája a rendszernek.

És hát ezek a legók majd ha egyszer összeérnek, akkor lesz valóban az, ami itt kérdeztél, hogy valóban transzparens lesz-e az állami egészségügyi rendszer is. Nagyon-nagyon sokan az iparágon belül reménykedünk benne, hogy egyszer majd igen.

Törökné Iványi Ildikó: [00:11:04] Én azért főleg a tőkepiacon tevékenykedek, és a tőkepiacon is lesznek olyan változások, vagy vannak már változások, amelyekben az egészségügyi reformokat, az egészségügyi szemléletváltást – inkább így mondom – azt nagyon komolyan kell venni egy vállalat menedzsmentjének, és ez legyen kisvállalkozás vagy nagyvállalkozás, természetesen ez mindenkit érinteni fog. Mit értek ez alatt: nyilván a fenntarthatóság, környezetvédelem és maga az, hogy szociálisan milyen juttatásokat adunk azoknak a dolgozóknak, akik a mi munkatársaink, és tulajdonképpen a napi munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy ez a vállalat mennyire nyereséges. Ez egy nagyon-nagyon fontos szempont, és ezzel foglalkozni kell. Nem dughatjuk a fejünket a homokba. Te, mint biztosítási szakember, hogy látod, hogy a piacon a vállalatok, vállalkozások mennyire veszik ezt már most komolyan, hogy valamilyen egészségügyi esernyőt húzzanak a dolgozóik feje fölé? Adjanak olyan lehetőségeket a kezükbe, amelyekkel ők egészségügyi szolgáltatásokat hamarabb, gyorsabb idő alatt, és kevesebb várakozási idővel igénybe tudnak venni?

Kovács András: [00:13:09] A helyzet folyamatosan változik, és szerencsére jó irányba. Az egyik oldalról a multinacionális cégek, akik itt Magyarországon szolgáltatnak vagy termelnek, ezeknél már alapvető elem, hogy a munkavállalóknak valamilyen szintű egészségbiztosítást fizetnek. Avagy egészségpénztárt, de valamit, tehát valamilyen szinten foglalkoznak azzal, hogy az ő alkalmazottjuk az minél egészségesebb maradjon, és ha megbetegszik, akkor pedig minél hamarabb meggyógyuljon. Tehát minél hamarabb munkaképes legyen, mert táppénzt fizetni senkinek nem éri meg. Ezt úgy tudom neked mondani, mint ahogy az eső leszivárog a földbe, és szivárog lefelé apró cseppekben, tehát ugyanúgy az elmúlt mondjuk hat-nyolc évben először is ennek híre megy, és akkor a KKV (kis- és középvállalkozások – szerk.) szektort pedig ott éri el ez a történet, hogy vagy egyes KKV tulajdonosok maguktól is rájönnek erre – nagyon fontos szerepe van az edukációnak: Hogy mi segítsünk, és a kollégáim segítsenek a KKV szektort informálni, és nagyon sok konferenciára járunk, ahol KKV tulajdonosok megjelennek, tehát vagy maga a KKV tulajdonosa magától jön erre rá -, vagy pedig meghirdet egy pozíciót, és jönnek a jelöltek, és azzal szembesül, hogy mondjuk van neki 5 jelöltje, vagy 15, és abból az a 3, akivel ő komolyabban szeretne tovább menni, az mind a három kulcskérdésként teszi fel, hogy és akkor kapok-e bármilyen szintű egészségbiztosítást, és ugye innentől kezdve már a KKV szektorba is ezen az úton is beszivárog az, hogy érdemes ezzel a témával foglalkozni. A számokat illetően pedig azt tudom neked mondani, hogy az elmúlt 5 évben azoknak a KKV-knak a száma, ahol egészségbiztosítási szerződések létrejönnek, szigorúan monoton növekvő függvényt lehet itt fölrajzolni, vagy ha mögöttem most éppen rajzolnánk egyet, az évről évre egy majdnem 10 százalékot elérő növekedést mutat azoknak a KKV-knak a száma, ahol egészségbiztosítási szerződés vagy egészségpénztári megtakarítás a munkavállaló javára megtörtént.

Törökné Iványi Ildikó: [00:16:34] Mikor egy kicsit készültem erre a témára, akkor azért utánanéztem annak is, hogy jelen pillanatban hogyan változott vagy változott-e egyáltalán a várólistáknak a száma. Mert nagyon nagy változásokat én legalábbis a múltkori beszélgetésünk óta nem látok. Tehát most csak egy pár szám ….

Kovács András: [00:17:01] Sokkolni szeretnél minket?

Törökné Iványi Ildikó: [00:17:04] Egy picit igen. 😊 Csípőprotézisre vár majdnem 8 ezer ember, 152 napos várakozással, szürkehályogműtétre – egyszerűen hihetetlen volt számomra ez a szám, amit most itt találtam – 16 ezer 800 fő vár, 67 nap a várakozási idő. Térdprotézis műtét 9500 fő körüli a várakozók száma, 267 nap. Hát nem szeretnék fájó térddel ennyi napot végig élni. Mandula- és orrműtétre is több, mint ötszázan várakoznak, és ott is legalább 20 nap a várakozási idő, tehát azt se szeretném, hogy ezalatt az idő alatt mondjuk nekem antibiotikumot kelljen szednem, hogy egyáltalán tudjam magamat valamilyen szinten karbantartani. Ezt azért is olvastam fel, mert az időpontfoglalás az egyre inkább előtérbe kerül, hogy mindenféle vizsgálatra kérjünk inkább időpontot. Ez azért történik, mert hogy tervezhetőbb lesz akkor a vizsgálatok vagy a műtétek elvégzése, illetve azt mondják, hogy magasabb minőségű és sokkal sokrétűbb ellátásra van így lehetősége az egészségügyben dolgozóknak, és ezen segíthetne, ha egy ágazati cafeteria rendszer kiépülhetne. Erről mi a véleményed?

Színvonalas egészségügyi ellátás, rejtett költségek, várólisták és hálapénz nélkül

Megtaláljuk azt az egészségbiztosítást, mely segít neked és családodnak jobb, korszerűbb, emberibb egészségügyi ellátáshoz jutni, rejtett költségek, várólista és hálapénz nélkül.

Kovács András: [00:18:59] Tehát első körben az, hogy valószínűleg ezeket a számokat nem MA nézted, mert egyes sajtóhírek szerint, amit még nem volt időm leellenőrizni…

Törökné Iványi Ildikó: [00:19:10] Ma néztem utána.

Kovács András: [00:19:13] Ma néztél utána? Na az jó, mert akkor cáfolod az egyes sajtóhíreket, merthogy egyes sajtóhírek szerint a NEAK oldaláról eltűntek a várólista konkrét számok, de akkor ezek szerint nem. Ez jó, de én ezt ma hallottam csak, nem volt még időm ellenőrizni, de az akkor tulajdonképpen hírértékű ez a mostani bejelentkezés, tehát hogy tisztelettel itt jelentjük, hogy nem tűntek el.

Törökné Iványi Ildikó: [00:19:41] Fellelhetők adatok, maradjunk ennél így.

Kovács András: [00:19:51] Nézd, ez elég nehéz téma. Én azt gondolom, hogy nem lesz olyan helyzet, hogy ne legyenek várólisták. Tehát ez teljesen kikerülhetetlen. Én amit látok, és ami a világban jó példa arra, hogy hogyan lehet ezeket a várólistákat csökkenteni – most vonatkoztassunk el a covid helyzettől, merthogy az egy rendhagyó szituáció. Általában a várólistákat kétféle módon tudják csökkenteni. Először a gyors megoldás az, amikor az állami társadalombiztosító magánszolgáltatókat is bevon és akkor ma, ha valakinek térdprotézisre van szüksége, akkor elmehet egy magánszolgáltatóhoz, mert ott hamarabb megcsinálják. A társadalombiztosító kifizeti, és ez hirtelen lehet azért egy elég radikálisan csökkentő dolog. Bár teszem hozzá, hogy nem lesz több radiológusunk, aki a műtét előtt egyébként időben elemzi a CT leletet, tehát lehet, hogy sebészünk van, aki megcsinálná a műtétet, de hogy egy egészségügy van, hogy visszatérjenek az elejére tehát, itt azért vannak szűk keresztmetszetek.

Törökné Iványi Ildikó: [00:21:20] Igen és ez inkább humánerőforrás oldaláról.

Kovács András: [00:21:24] Hosszú távon pedig értelemszerűen ez akkor működik ideálisan, ha egyébként is ez a vegyes finanszírozás fennmarad, tehát igenis a magán egészségügyi szektor részt vesz részben az állami finanszírozású műtéteknek az elvégzésében, amíg az államnak nincs erre kapacitása. Másod körben pedig hát az államnak a GDP arányos költése egészségügyre pedig eléri azt a szintet, ami nem engedi feltorlódni az ilyen nagy, magas számú várólistákat. Azért annyit engedjünk meg a várólista számra tekintettel, hogy ugyan ha nem lenne covid járvány, akkor is lenne várólista. Az elmúlt két évben ugye nem tudom hány alkalommal állították le az elektív, azaz tervezhető műtéteket is, hozzák ezeket a torlódásokat, tehát már a covid előtt is voltak nagyon durva számok, de ez most azért ilyen magas, mert hogy egyszer nem tudja a rendszer magát utolérni, és akkor még nem beszéltünk a covid miatt egyébként ellátatlanul maradó daganatos, kardiovaszkuláris, szív- és érrendszeri és egyéb betegekről, akik nem jelennek meg a rendszerben, hanem majd a 3-5 év múlva elkészített halálozási statisztikákból fogjuk sajnos látni azoknak az embereknek a számát, akik egyébként azért betegedtek meg, vagy haltak meg, mert a covid járvány miatt az egészségügyi ellátórendszer humánerőforrás és szolgáltatási szűk keresztmetszete miatt egész egyszerűen nem fértek be a csőbe.

Törökné Iványi Ildikó: [00:23:25] Ezért is ugye fontos ezzel a témával foglalkoznunk, hiszen a magánbiztosítás, tehát az az egészségbiztosítási rendszer azért ad egy két dologra megoldást, hogy hamarabb eljussunk bizonyossághoz, hogy egyáltalán mit kell vagy mit szükséges kezeltetni. De én kérdeztem tőled, hogy van-e arra egyáltalán esély, hogy ez az ágazati cafeteria rendszer kiépüljön? Egy igent vagy nemet kérek. Erre visszatérünk majd a következő alkalommal, amikor beszélgetünk.

Kovács András: [00:24:10] Elnézést kérek akkor, ez valahogy nekem így elsuhant. Igen, tehát mindenféleképpen van rá mód és lehetőség. Nagyon sok országban van erre jó példa.

Törökné Iványi Ildikó: [00:24:27] Akkor a következő beszélgetésünket innen fogjuk folytatni, nagyon szépen köszönöm Neked, hogy ma is megosztottál velünk 1-2 nagyon hasznos és fontos gondolatot az egészségügyről. Mindenkinek jó egészséget kívánok, Neked is és szép napot. Még egyszer köszönöm.

Kovács András: [00:25:13] Köszönöm szépen viszontlátásra.

Színvonalas egészségügyi ellátás, rejtett költségek, várólisták és hálapénz nélkül

Megtaláljuk azt az egészségbiztosítást, mely segít neked és családodnak jobb, korszerűbb, emberibb egészségügyi ellátáshoz jutni, rejtett költségek, várólista és hálapénz nélkül.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.

Eredményesen befektetni válságos időkben?

Sokat olvashatunk arról, mennyi kockázat van most a piacban, nem lehet eredményeket elérni, nincsen olyan befektetési lehetőséget, amivel plusz hozamot lehet elérni. Növekvő infláció, emelkedő alapkamat. A befektetők ehhez képest nézik a befektetési lehetőségeket. Ilyen hányattatott időben is lehet eredményesen befektetni? Az MNB 13%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. Mi várható Nyugat-Európában az alapkamatot tekintve? A

Milyen kockázatok vannak a kötvényekben és érdemes-e várni a kedvezőbb árfolyamokra a befektetőknek?

Nagyon sok hír ömlik ránk, amelyek nem pozitívak. EU források visszatartása, forint gyengülése. Nagyon sok hír ömlik ránk, amelyek nem pozitívak. Az alábbi kérdéseket kaptuk ügyfeleinktől: – Ha Magyarországra nem érkeznek meg az EU források, akkor az államnak milyen lehetőségei vannak arra, hogy finanszírozza a működését? Mindenki, aki államkötvényt vásárol, az a hitelezője az államnak.

Pénzügyi tervezés app-on keresztül az ügyfelekkel közösen

Napjainkat meghatározzák azok a hírek, amelyek a magas inflációról, az energiaválságról és a megemelkedett rezsiköltségekről szólnak. Nagyon sokan keresnek meg minket azzal kérdéssel különösen most, hogy hogyan tudnák optimalizálni a különböző helyeken lévő befektetéseiket. Miben segít egy pénzügyi tervező rendszer az ügyfelek pénzügyeiben? Milyen lehetőséget lát a Partner Bank egy ilyen rendszer használatában? Milyenek a

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?