A beszélgetés középpontjában a mesterséges intelligencia (MI) és a részvénypiac kapcsolata állt. Iványi Ildikó kérdéseire János Zsolt nemzetközi piaci elemző adott részletes válaszokat, kitérve arra, hogy az új technológiák – így az MI is – gyakran túlértékeltté válnak, és emiatt rövid távon heves piaci reakciókat okozhatnak. A diskurzus során szó esett a szektorrotáció lehetőségéről, a befektetések megtérülési idejéről, a tőzsdén jegyzett és azon kívüli cégek közötti különbségről, valamint arról, hogy mennyire jelent biztonságot a befektetési alapokon és ETF-eken keresztüli befektetés. A beszélgetés célja, hogy befektetői szemmel érthetőbbé tegye a mesterséges intelligencia körüli „hájpot” és annak kockázatait.
A mesterséges intelligencia okozhat-e szektorrotációt a részvénypiacon?
Iványi Ildikó: Egy érdekes kérdéskörrel találkoztunk az elmúlt hetekben, és ez összefüggésben van a mesterséges intelligenciával. Nagyon sokat beszélünk most erről, hogy mit fog okozni egyáltalán, hogyan fogjuk ezt majd alkalmazni, milyen változásokat fog az életünkben hozni? De a kérdés az arra irányult, hogy a mesterséges intelligencia és más esetlegesen a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiai fejlődések, vagy pedig technológiáknak a felfutása okozhat-e a részvénypiacon valamilyen szektor átrendeződést? És ha igen, akkor ezek melyek lesznek?
János Zsolt: Ha egy kicsit távolabbról megyünk, akkor egy látható és ez nem újdonság, hogy minden új technológia, amikor megjelenik, akkor túlértékeltté válik – tehát a piac túl sokat vár el túl hamar különböző új technológiáktól. Ez kiválthat egy olyan piaci hangulatot, hogy nagyon-nagyon erősen áramlik be a tőke abba a szektorba, és ez nem kérdés, ezt aktuálisan látjuk: a mesterséges intelligencia körüli miliő kialakulásában gigantikusak az invesztíciók, a befektetések a data centerek felépítésében, de pont most jött ki egy nagyon jó memo egy elemzőtől, aki azt mondja, hogy az úgynevezett ’bottleneck’, tehát a szűk része az egész piacnak nem a data centerek lesznek, hanem az energiaellátás, mert ezeket a data centereket ugye itt üzemeltetni kell.
Ezt ma már látjuk, hogy például egy egyszerű Google kérdés sokkal kevesebb energiát igényel, mint egy ChatGPT lekérdezés, és az még nem biztos, hogy a ChatGPT-válasz jobb, mint az, amit a google-tól kaptunk. Mert az is a kérdés, hogy milyen információ alapra nyúl vissza az a rendszer, és amit most látunk, hogy ezek nyílt rendszerek, nem ellenőrzött rendszerek, részben teli van nonzensz-információkkal.
Tehát ha visszatérek a kérdéshez, hogy mennyire tud kialakulni egy szektorrotáció? Lehet, hogy tovább megy ez a hangulat anélkül, hogy nagy változás lett volna. Ha visszamegyünk évszázaddal ezelőtti időre, amikor a vasút infrastruktúra kiépítése elindult, akkor is túl sok tőke áramlott benne, rengeteg cég csődbe ment, mert nem tudták megvalósítani az ígéreteket, és ennek ellenére nem tűnt el a vasútrendszer, sőt, ez globálisan most nagyon fontos. Lehet, hogy még egy pár régióban még mindig 1800-as évek sínei vannak letéve. Aki sokat utazik a vasúttal az gondolom, hogy ezt jobban tudja.
A 90-es évek végén, amikor az internet megjelent, akkor is gigantikus összegek folytak oda be. Rengetegen csődbe mentek. Rövid időre nem volt meg az innováció, hosszútávra megvolt. Én hasonlóan látom a mesterséges intelligencia témát is: túl van értékelve, mint túl nagy technológia, óvatosan érdemes követni, hogy mennyi tőke áramlik be, de nem az az érzés aktuálisan, hogy el fog tűnni, hanem azért jött, hogy megmaradjon.
Időközben láttunk más szektorokat is, csak vegyük példaként a héten csődöt jelentett be Beyond Meat, 8 évvel ezelőtt, mikor megjelent, akkor állítólag az volt a sztori, hogy meg fog szűnni a hús és nem lesz szükségünk húsra, mert más étkezési rendszereken keresztül meg fogjuk oldani a dolgokat. Megvolt a hatalmas hájp, rövid időre, eltűnt, kész.
Aktuálisan még megy ez a storyline, hogy a piac látja a fantáziát és az egészséges korrekció, ami tíz-húsz százalékkal jön, az nem korrekció. Az egy normális lehűlés a piacnak.
Mikorra térülhet meg az AI-befektetés?
Iványi Ildikó: Ezzel a kérdéssel összefüggésben, amit már te is említettél, hogy ugye nagy az invesztíció most, amikor ilyen új dolgok jönnek, ami a vasút vagy az internet is, amit te felhoztál példaként, ugye egy befektető, hogyha befektet, akkor a következő kérdése az az, hogy őneki az a befektetése mikorra térül meg?
Hát nyilván a mesterséges intelligenciába fektetőknél is vagy az új technológiákba fektetőknél is felmerül ez a kérdés, hogyha én most befektetek, akkor ez a befektetésem mikorra lesz rentábilis, esetlegesen ugye mikor fogom látni azt, hogy ez még ad absurdum hozamot is fog nekem termelni? Ez ugye így kérdésként merült fel befektetőktől, hogy ha én most a mesterséges intelligenciába vagy egyéb rendszerekbe fektetem be a pénzemet, akkor mikorra várhatom azt, hogy ez meg fog térülni nekem?
János Zsolt: Tehát mindenesetre a legveszélyesebb stádium szerintem ezeknél a szektoroknál azok a vállalatok, amelyek még nincsenek hivatalos tőzsdén. Miután egy vállalat a tőzsdére ment, ott már megjelent egy bizonyos biztonság. Miért? Mert kirakatban van a menedzsment, tehát akkor ott nem lehet annyira egyszerűen mutyizni, nem lehet itt-ott kreatívan marketingezni, mert a tőzsde nagyon kemény a napi árfolyamokkal.
A veszélyes az, amikor a tőzsdére menetel előtt, és ez az úgynevezett ’private equity’ szektor, tehát olyan vállalatok, ahol ígéreteket vesznek meg az emberek, reményeket vesznek meg, hogyha még tőzsdére menetel előtt vagy ott, akkor ennyi lesz a fantasztikus ugrás…
Egy szám került tegnap a kezembe: az amerikai piacban pillanatnyilag olyan körülbelül ötszáz, úgynevezett ’unicorn’ – olyan vállalat van, ami startup, a mesterséges intelligenciával valami összefüggésben van, és egy vállalatot akkor neveznek ’unicorn’-nak, amikor legalább egymilliárd az értékbecslése. Na most a papír annyira türelmes, mert ugye tőzsde nélkül értékbecslés, ha megveszi a piac, akkor bármit lehet állítani.
Tehát ez a veszélyes kérdés, hogy melyik időszakában vagyok a piacnak, milyen eszközt választok ki, milyen sztorit adnak el nekem? És ezt elhiszem? Ez a lényeges kérdés a befektetőknek, ha valami a tőzsdére ment, akkor még mindig túlértékelt tud lenni. Ma van olyan vállalat, amelyiknek aktuálisan az éves nyereség-árfolyam aránya több, mint 230, ami azt jelenti, hogy az éves nyereségemmel 230 évig tartana az a return, amit te kérdeztél, hogy akkor térülne meg a befektetésem, és itt még nyereségről nem beszélek.
20 fölött már kritikus a határ, és van olyan vállalat, amelyik most kétszázharmincnál van, és még mindig az árfolyama növekszik, mert valamilyen okokból a piac ezt a storyline-t megveszi. Ezzel kell, mint befektető foglalkozzak, hogy milyen ígéret van a másik oldalon, és milyen fázisban van a termék, és ez életképes-e vagy valami marketingállítás?
Biztonságosabb-e az ETF és a befektetési alap, mint az egyedi részvények vásárlása?
Iványi Ildikó: Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az is jött, hogy oké, ha én most nem egyedileg vásárolok össze ugye részvényeket, hanem részvénybefektetési eszközalapot, vagy pedig etf- et vásárolok, akkor én nagyobb biztonságban vagyok-e, mint hogyha egyedi részvényeket válogatnék be, csak így random a portfóliómba úgy, hogy hallom, hogy a médiában ezt hájp-olják, arról mondanak jót – tehát a befektetési alapkezelők által összeállított eszközök biztonságosabbak-e, mint hogyha én válogatok?
János Zsolt: Ez a profi hozzáállás és az idő kérdése, tehát, hogyha valaki reggeltől estig úgy, mint azok a szakemberek, akiknek ez a szakmája, végzi a piacelemzést és a számokat megnézi, és az egész mögött van, és nemcsak véletlenből, beszólásból vagy hírekből vásárol össze-vissza, akkor nem kérdés. Ez ugyanaz, mintha azt mondom, hogy én, ha hobbiból most elkezdenék anélkül, hogy szakmai hátterem lenne, csak úgy, mert alkatrészek esnek be a garázsba, egy Porschét összeállítani, hogy az jobb-e vagy inkább a szakemberek által összeállított Porschét vegyem meg?
Nem kell a kérdéssel tovább foglalkozzunk, tehát ez az, ami a befektetésben is ugyanígy van. Pont most egy jó karikatúra került a kezembe ma reggel, hogyha a piac mos felfele és éppen én ott vagyok, akkor nagyon sokan azt hiszik, hogy ők a szupersztárok, mert nyereséget értek el, de vannak olyan időszakok egy bull-run piacban, amikor mindegy, hogy ki mit csinál, a fontos csak az, hogy valamit megvegyen, az egész mossa felfele. Annyira önreflektált kell legyek, hogy tudjam azt, hogy ez nem az én képességem, hanem az aktuális piaci jelennek a véletlene, ami ezt okozza.
Ugyanez van a befektetőknél is, akinek nincs ideje, nincs kapacitása, nincs kedve, nincs szakmai háttere, hát persze, hogy ne szerencsejátékozzon, hanem vegye meg egy szakembernek a kapacitását és azon keresztül fektessen be.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ezekre a kérdésekre válaszoltál és ilyen részletesen válaszoltál. Nyilván fel fog vetni még egy-két kérdést a mai beszélgetésünk, de ezekre majd még vissza fogunk térni.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
