A pénzügyi döntések terén egyre gyakrabban találkozhatunk az „execution only” kifejezéssel, különösen az online befektetési platformok elterjedésével. Mit is jelent ez pontosan, és milyen előnyökkel vagy veszélyekkel járhat, ha valaki tanácsadás nélkül hoz meg befektetési döntéseket?
A beszélgetésben Iványi Ildikó pénzügyi tervező és János Zsolt nemzetközi piaci elemző járják körül a fogalom szabályozási hátterét, gyakorlati vonatkozásait, valamint az ügyfelek és tanácsadók szerepének átalakulását. Külön figyelmet szentelnek a fiatalabb generációk digitális pénzügyi szokásainak és a szakértői jelenlét esetleges hiányának következményeire.
Mi az az „execution only”, és mit értünk alatta a pénzügyi szektorban?
Iványi Ildikó: Ma egy olyan kérdéssel szeretném, hogyha foglalkoznánk, ami többször felmerül, amikor ügyfelekkel beszélgetünk, és ez pedig az ’execution only’. Ez a kifejezés tulajdonképpen mit is jelent a pénzügyi szektorban? Mert nyilván most erről beszélünk. Többen választják ezt, de amikor megjelenik ez a szó vagy ez a szóösszetétel, akkor nem mindig vannak tisztában az ügyfelek azzal, hogy ez mit takar, és ez tulajdonképpen milyen kockázatot rejt magában.
János Zsolt: Ez a fogalom szerintem onnan jön, hogy a pénzügyi szabályzó, az iparág szabályzója így a MiFID címszóval összefoglalva az elmúlt évtizedekben főleg 2008 után, de az alapötletek már 2004-ben ugye elindultak, a pénzügyi szektort szerették volna leszabályozni. Ez onnan indult ki, hogy a klasszikus értékesítésből kiléptetni az értékesítési struktúrákat, a tanácsadókat arra a szintre, hogy kelljen foglalkozzanak az ügyfelükkel, és feltegyék azt a kérdést, hogy bizonyos termékeket az ügyfélnek felelősen lebonyolíthatnak-e vagy nem.
Ez a múltnak volt ugye egy konzekvenciája, hogyha az elmúlt évtizedeket megnézzük, akkor sajnos nagyon sok olyan pénzügyi botrány jött, ahol az ügyfelek ráfizettek bízva abban, hogy egy szakvilággal vannak kapcsolatban. Rábízták magukat a szakvilágra, de nekik nagyon sokszor olyan termékek voltak eladva, amit nem értettek, nem passzolt, nem volt megfelelő, tehát a struktúrákat a háttérben nem tudták, nem látták az összefüggéseket és rosszul kezelték esetleg.
Na most a szabályzó azt mondta, hogy az iparág kell kérdéseket feltegyen, és bizonyos ügyfeleknek ezért bizonyos termékeket nem adhatnak el. Ez az ügyfelek oldalán nem mindenkinek tetszett, mert van olyan is, aki azt mondja, hogy én nem akarom, hogy a pénzügyi iparág foglalkozzon azzal, hogy én valamire alkalmas vagyok-e vagy nem, amit én meg akarok venni, azt én meg akarom venni, és ezt a szabadságot meg akarom tartani.
Erre jött az a megfogalmazás, ez a címszó, ez a jogi megfogalmazás létre, hogy ez bizonyos terméknek a lebonyolítása, leadminisztrálása ’execution only’ címkével van ellátva, ami azt jelenti, hogy itt az ügyfél bekéri azt a jogot, hogy ő adjon egy vételi megbízási utasítást és kikapcsolja azt a felelősséget a másik oldalán, hogy esetleg az intézmény vagy az értékesítő úgy érezné, hogy ez a termék az ügyfélnek nem passzol.
Ebben benne is van már ugye a lehetőség és a kockázat. Alapjában az mindig jó, hogyha az ügyfeleknek van háttérinformációjuk, mert akkor egészen más szinten tudnak akár jó szakemberekkel is beszélgetni a megoldásokról.
Ugyanakkor megvan az a veszélye, hogyha ezt az ügyfél kikapcsolja és valaki neki besúgta, vagy azt mondta, hogy van egy tuti tipp, és azt a terméket másképp nem kaphatná meg, de vállalja ezt, akkor ez azt jelenti, hogy senkit nem vonhat semmilyen formában felelősségre, nincs senki, aki beleszóljon. Tehát akkor le van bonyolítva, le van adminisztrálva az, amit ő kíván. Másképp van sok bank, amelyik ezt elutasítja és azt mondja, hogy ’execution only’ üzletet nem bonyolítunk le. Ez az etikai standardunkhoz nem passzol, ezért ezzel nem foglalkozunk.
Tanácsadás nélkül: ki vállalja a felelősséget?
Iványi Ildikó: Ugye itt tulajdonképpen az ügyfél dönt, nincsen tanácsadás, ha jól értem. Ez egy nagyon-nagyon lényeges különbség. Olyan szempontból sincs az ügyfél mellett senki, hogy az ő kockázati profiljának megfelel-e az a termék, mert ahogy mondtad, lehet, hogy hallotta, hogy a szomszéd megvásárolt valamiből valamit, és abból őneki lett egy szebb eredménye, de nem egyforma a kettőjüknek a kockázati profilja és ebben is óriási különbség van. Ezt egy tanácsadás alkalmával fel lehet tárni, egy online vásárlásnál pedig ezt nem minden rendszer kérdezi meg.
János Zsolt: Ez teljesen tiszta, tehát ha ma valaki egy házat megtervez egy építész tervezővel, akkor tudjuk, hogy valamikor jön a fürdőkád vagy a fűtőrendszer, van a kémény. Az ’execution only’ az ugye azt jelentené, hogy az ügyfél bemegy egy ilyen háztervezőhöz, és azt mondja, hogy akarok venni egy kipufogócsövett, kész és nem akar senkivel erről beszélni, és akkor felháborodik otthon, hogy kipufogócső esetleg nem passzol a házhoz. Ez volt a klasszikus ’execution only’, hogy a szakember véleményét nem kérte be, és kész.
Én úgy látom, hogy ez inkább az ügyfelek oldaláról indult el ez a bekövetelés, hogy akkor helyettem ne mondjon senki semmit, meg nem veszem őket komolyan, én jobban tudok mindent, ’do it yourself’ mentalitás. OK, ha ezt valaki akarja, 2 felület kell legyen: az egyik, hogy lebonyolítsa valamelyik felület az ilyen üzleteket és a másik, hogy az ügyfélnek legyen ötlete, amit meg akar vásárolni és kész. De akkor szakértő persze, hogy nincs.
A fiatalok és az online befektetési platformok világa
Iványi Ildikó: Igen, ugye egyre többen és többen – főleg azért a fiatalabb korosztály vásárol meg ilyen online platformokon eszközöket. Azért hallottunk már ugye több alkalommal olyat, hogy a pénz az elillant egy pillanat alatt, de olyat is, hogy ugye a fiatalok, főleg ugye a Revoluton keresztül vásárolnak kriptót és abban eredményeket érnek el, és azt hiszik, hogy a világ csak felfele megy, vagy a befektetési piac csak felfele megy.
János Zsolt: Ja, tehát itt ugye kétoldalú az egész, nem ennyire csak az ügyfelek oldalán van. A pénzpiaci iparágban szereplők évtizedeken keresztül megtettek mindet, hogy szkeptikusak legyenek az ügyfelek. Tehát itt a pénzügyi iparágban dolgozók kell azon dolgozzanak, hogy a létjogosultságukat az ügyfelek érezzék, és ezt meg is akarják tartani, mert ha az van kialakulva az ügyfeleknek, hogy ha nincsen úgynevezett szakértő velem szemben, akkor legalább az kimarad, hogy valaki becsapna engem.
Hát akkor jogos, hogy azt mondják, hogy én megkeresem a lehetőséget, hogy én vegyem meg online, amire éppen kedvem van, ha magam informálom és erre ma már megvan a lehetőség és sokkal informáltabb a fiatal generáció. Itt a pénzpiaci szereplőknek már nem az a joguk, hogy követelőzzenek és felmutassák, hogy mi minden hiba tud történni, hanem saját magukon dolgozzanak, hogy annyira fontosak legyenek az ügyfeleknek, hogy az ügyfelek az online felület mellett is őket akarják. Akkor ez egy már egy érdekes szint.
Execution only és szakértői támogatás egyszerre?
Iványi Ildikó: Ez azért kombinálható, ugye, hogy egy ügyfél mondjuk szeretne különböző ilyen online platformokon vásárolni befektetési eszközöket, de ugyanakkor van mellette egy szakértő, akinek mondjuk a szaktudását vagy a tapasztalatát ő pluszban megfizeti, és akkor kisebb a kockázat arra, hogy ő rossz döntéseket hozzon.
János Zsolt: Tehát alapjában megvan mindenre a lehetőség és jó tanácsadók, akár, ha érzik, hogy az ügyfélnek egy online felületen lebonyolítani direkt az ügyeket jobban passzol, ezt javasolják is. Itt az a kérdés, hogy az ügyfél direkt akar mindent, akár az adminisztrációt is lebonyolítani és erre megfelelő időt és infrastruktúrát akar szánni, vagy pedig azt mondja, hogy a közreműködésben is szeretném a segítséget tehát, hogy ott csak egy szakvélemény legyen, hanem olyan a partner az oldalamon, aki az adminisztrációban is segít.
Ezt ma már tudjuk, hogy a dokumentáció az nagyon komplex tud lenni, és ha valaki ezzel mindennap dolgozik, akkor tart egy egyszerű vétel eladás jogi megfelelő lebonyolítása egy-két percet. Hogyha az ügyfél ehhez nem ért, vagy havonta egy vagy félévente egy csinálja, akkor akár egy fél óra – óra is rámegy erre. Mindig ez a kérdés, hogy mit szeretne, mi passzol valójában az ügyfélhez és egy jó tanácsadó azt választja ki, ami az ügyfeléhez és az a közös együttműködéshez a legideálisabban passzol, mert akkor van neki meg a létjogosultsága.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megosztottad ezeket a gondolatokat, mert nyilván közelebb kerülnek azok ennek a fogalomnak a tartalmának a megértéséhez, akik ugye így vásárolnak be eszközöket, és lehet, hogy egy picit elgondolkodnak azon, hogy valóban, hogyha valami veszteség éri őket, akkor hova mehetnek reklamálni? Illetve, hogy minél kevesebb rossz döntést hozzanak meg, akkor amellett milyen lehetőségeik vannak. Jövő héten folytatjuk hasonló érdekes kérdésekkel majd a beszélgetést.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
