Az infláció kérdése szinte mindenkit érint, és 2025 elején is továbbra is központi téma marad. Bár a média gyakran számol be az infláció csökkenéséről, sokan nem érzik ennek hatását a mindennapjaikban. Miért van ez így? Hogyan befolyásolja az infláció a háztartások pénzügyeit, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a befektetések tervezésekor?
Az infláció csökkenése nem jelent árcsökkenést
Iványi Ildikó: Nagyon sok kérdés jött az év végén és most itt az év elején hozzám, illetve hozzánk a kamatokkal és az inflációval kapcsolatban. Azzal zártuk a múlt évet, hogy ettől a 2 fontos témától 2025-ben sem fogunk tudni eltávolodni, ez napirenden marad. Most az inflációval kapcsolatban egy olyan kérdés jött – vagy kérdéskör inkább-, hogy miért nem érezzük azt, amit állandóan hallunk a médiából, hogy csökkent az infláció? Mert ezt így a mindennapjainkban nem nagyon érezzük. Mennyi idő kell ahhoz, hogy ez tulajdonképpen a gazdaságban vagy az árakban változást hozzon?
János Zsolt: Nagyon jó a kérdés, mert ez pont azt mutatja, hogy amikor így az inflációt nagyon lazán a kirakatban vitatjuk, akkor az emberek fejébe más képek alakulnak ki, és más az elvárás, mint ami azután meg tud valósulni. Ezt láttuk, hogy Trump eladta nagyon sikeresen az embereknek azt, hogy ő azt mondta, hogy az inflációt csökkenteni fogom. Ami azt a képet váltotta ki az emberek fejében, hogy akkor az árak csökkenni fognak, de
az alacsonyabb infláció nem jelent árcsökkentést. Ez maximum azt jelenti, hogy nem növekszenek az árak olyan gyorsan, mint azelőtt növekedtek. Tehát nem megyünk hiperinfláció irányába, de egy alacsonyabb infláció is még mindig drágulást jelent.
Ezt most látjuk sajnos Németországban is, mert a német politika is annyira tanult Trumptól, hogy most a választás idejében elkezdték ott is ugyanazt a szöveget, hogy ha bizonyos pártot megválasztanak az emberek, akkor csökkenteni fogják az inflációt. És az emberek fejében megint kezd kialakulni az a kép, hogy hogy ők akkor csökkentik az árakat. És ez az, amiért jön is a kérdés gondolom, hogy mikor fogjuk ezt érezni. Hát azzal érezzük, hogyha megnézzük az árakat, akkor nem emelkedik ez olyan gyorsan.
A második része a kérdésnek, hogy mikorra érkezhet meg ez a gazdaságba, mikorra érkezhet meg az alacsonyabb infláció a pénztárcánkba? Legalább azt mondanám, hogy 8-10 év, ha az alatt az idő alatt tovább is gazdasági növekedés történik, ami megengedheti, hogy emelkedjenek például a bérek, de a veszélyes ugye az, hogy pont a bérek egy nagyon fontos részét teszik ki az inflációnak, és hogyha az erősödik, akkor az infláció is erősödik.
Ha konklúziót szeretnénk a kérdésre összefoglalni, akkor alacsonyabb inflációt nem fogunk soha érezni a pénztárcánkban, hogy több pénz marad, nem ezen keresztül marad több pénz, hogy az inflációt csökkentjük, hanem a bevételi oldalát kell növeljük, és ehhez a saját értékeket kell növeljük.
A devizaárfolyamok és az infláció közötti kölcsönhatás
Iványi Ildikó: Ugyanezzel a témakörrel kapcsolatban egy másik nagyon érdekes kérdéskör alakult itt ki. Ez pedig az, hogy ugye nagyon sokan így lezárják vagy mérleget készítenek, hát cégeknél kötelező ugye, de magánszemélyek is mérleget készítenek év végén, hogy honnan hova jutottak el januártól december végéig. És itt jöttek olyan kérdések, hogy kell-e mondjuk egy magánháztartásnak azzal foglalkoznia, és főleg a befektetéseket nézve, hogy mekkora volt az infláció, és akkor ő hogyan értelmezze, hogy inflációval csökkentetten nézze a nyereségét, vagy pedig ezt hagyja figyelmen kívül?
Természetesen ugye ez még egy kicsit így osztódik is ez a kérdés, mert teljesen más az, hogyha egy magyar forintot nézünk, vagy pedig ugye külföldi devizát, mondjuk: eurót vagy usa dollárt. Tehát kell-e egy magánbefektetőnek ezzel a kérdéskörrel foglalkoznia?
János Zsolt: Nagyon jó a kérdés. Hogy kell-e, erre a válasz az lenne, hogy nem kell. Az, hogy ki akar ezzel foglalkozni, milyen okokból és kinek mindegy, az egy egyedi döntés, mert ugye azt látjuk, hogy a hosszú távú befektetéseknél a rövid idősávok, a rövid időszakaszok nem segítenek. Vagy megvan a hosszútávú stratégia és a jó stratégia az általában azért jó, mert ezzel időt tudok nyerni.
Egy egyszerű mondat – azt hiszem, hogy valamikor a kilencvenes évek közepén hallottam legelőször-, hogy a jó stratégia abban segít, hogy időt nyerjek. Mert ha nem vagyok időnyomás alatt, akkor ezek a rövid – és egy év az nagyon rövid – felmérések akkor nem szükségesek, akkor lényegtelen ez a kérdés.
Hogyha valakinek nagyon rövid céljai vannak, tehát egy év múlva, 2 év múlva szükséges a likviditás, mert valamibe kell invesztálni, vagy valamit szeretne vásárolni, akkor pluszba fölösleges azt nézni, hogy éves szinten milyen hozamokat értem el vagy eredményeket, mert kell a likviditás és akkor azért tartom azt a likviditást, hogy likvid legyen. Ha hosszútávra fektettem be és nem szükséges 1-2-3 éven belül a likviditás, akkor megint fölösleges a hozam kérdésével foglalkozni.
Maximum megvan az alap stratégiám, és azt szeretném látni, hogy ettől az alap elvárástól és stratégiától melyik befektetési rész tért el, vagy felfele vagy lefele, hogy megértsem, hogy mi történik. Ami nem azt jelenti, hogy kell föltétlen reagáljak: kiszálljak, oda bevásároljak, hanem maximum értem az összefüggéseket. Tehát, hogy a nagyon komplikált válaszból egyszerű legyen: kell-e ezzel foglalkozni? Szerintem nem. Érdemes-e? Individuális kérdés. De általánosan mindenkire rákényszeríteni nem tartom szükségesnek.
Iványi Ildikó: Nem hiszem, hogy amiatt hangzott el a kérdés több helyről, hogy rákényszeríteni, hanem inkább az, hogy ugye nagyon magas volt Magyarországon az infláció mértéke. Ugyanakkor, hogyha megnézzük, hogy euróban vagy usa dollárban mekkora volt az infláció, tehát azokon a területeken, ahol ez volt a fizetőeszköz, ott lényegesen kevesebb. Szerintem innen jött ez a kvázi összehasonlítás, hogy ha én a befektetéseimnek egy részét devizában tartom, akkor kevésbé inflálódott el a befektetésemnek az értéke a magyar forinttal szembeni befektetésekhez viszonyítva.
János Zsolt: Alapjában itt megvan a válasz is, tehát a döntő kérdés mindig az, hogy mihez hasonlítom az egészet, mit akarok látni. Akinek az élete ma Magyarországon zajlik és forintban zajlik, az azzal a kérdéssel tud foglalkozni, hogy a magyar forint inflációnak milyen az anatómiája, milyen a háttere, honnan jön, miből alakul ez ki?
Ez ugye lehet belső infláció, lehet külső, lehet importált infláció, lehet a gyengülő devizán keresztül, ennek is megvan a háttere. Tehát ha a befektetéseknél tudatosul bennem az, hogy van egy infláció -az egy kicsit túl késő, hanem azelőtt kell foglalkozzak azzal a kérdéssel, hogy ha van, akkor ez honnan jön? Ez engem miért zavar és hogy milyen alternatívák vannak, ahol ezt az inflációt esetleg a befektetéseknek egy részével tudom kompenzálni.
Na most ez azért is lényeges, mert ugye a forint-euró-dollár viszonyokban, amellett, hogy az infláció ellen dolgoznak a központi bankok, hozzájön a deviza spekuláció, amit nem csak az infláció befolyásol, és ezt lényeges szétszedni és érteni, mert lehet, hogy mint befektető mérgelődök, hogy az én befektetésem nem hozta nekem az infláció elleni elvárásokat. De ha megnézem, akkor az hozta, csak az árfolyamok mozgása esetleg rossz irányba fordult és ezért torzít a kép.
Sajnos nem annyira egyszerűen fehér-fekete, hogy azt mondom, hogy ez jó volt vagy rossz. Ezt sokan kívánják, és ezt látom, hogy ezért is olyan egyszerű a politikának megvennie a választások előtt az embereket az egyszerű válaszokkal, mert erre vágyunk, de ezek nincsenek.
Iványi Ildikó
Nyilván fogunk még nagyon sokat beszélni az inflációról, a kamatok alakulásáról. Ezekről is természetesen a jövő héten a Díványbeszélgetésben egy kicsit bővebben fogunk majd beszélgetni, és hát természetesen ezeknek az összefüggéseiről, és hogy ezek hogyan alakulhatnak, tehát több témát fogunk érinteni, úgyhogy várjuk szeretettel önöket erre a beszélgetésre is.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
