Minden, amit a családi adókedvezményekről és SZJA visszatérítési lehetőségekről tudni érdemes – 2021

Az elmúlt időszakban sorra jelentek meg a személyi jövedelemadó kedvezmények és adóvisszatérítési lehetőségek. Ebben a cikkben igyekeztem összefoglalni a teljesség igénye nélkül, hogy az SZJA számlára befizetett összegeket milyen jogcímen vagyunk jogosultak csökkenteni, illetve visszaigényelni. 

Mi az adókedvezmény és adóvisszatérítés közötti különbség?

Az SZJA (személyi jövedelemadó) a magánszemélyek által megszerzett adóköteles jövedelmet terhelő adó, melynek mértéke 15%. Ha vesszük az átlagbért, bruttó 426 500 Forintot, akkor az éves adóköteles jövedelem 426 500*12=5 118 000 Ft, ennek 15%-a, 767 700 Ft a fizetendő személyi jövedelemadó.

SZJA-adóalap kedvezmény

Az SZJA-adóalap kedvezmények úgy csökkentik a fizetendő adót, hogy csökkentik azt az összeget, amire számolják a 15%-os szja-at. Tehát, a fenti példánál maradva, ha kapunk adókedvezményt, akkor az 5 118 000 forintot csökkentjük. Legyen mondjuk a kedvezmény mértéke havi 50 000 Ft. Így az SZJA adóalapunk 5 118 000-50 000*12= 4 518 000 Ft lesz, és a fizetendő SZJA ennek 15%-a, azaz 677 700 Ft.

Adóvisszatérítés

Az adóvisszatérítés a már esetlegesen csökkentett adóalapból számított SZJA-ból történik. Tehát a fenti példánál maradva, az adókedvezményeket is figyelembe véve keletkezett 677 700 Ft SZJA kötelezettségünk, és ez csökken az adóvisszatérítés összegével. Tehát ezt már az adóhivatal “küldi vissza”.

Milyen SZJA-adóalapot csökkentő kedvezmények vannak?

2021. január 1-jétől 4 adóalap-kedvezmény van életben, melyeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:

  1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
  2. Személyi kedvezmény
  3. Első házasok kedvezménye
  4. Családi kedvezmény

4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott jövedelmei után. Például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó kivétje, vagy átalányban megállapított jövedelme, őstermelői jövedelem, megbízásból, felhasználási szerződésből származó jövedelem.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyának ( NÉTAK-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után

  1. Családi pótlékra jogosult, vagy
  2. Családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt és a gyermekek száma a 4 főt eléri.

A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először tekinthető NÉTAK-os anyának. Például, ha egy édesanya három gyermeket nevel, és áprilisban megszüli a negyedik gyermekét, akkor a jogosultság kezdete: április 1.

Ez a kedvezmény igénybe vehető már év közben, az adóelőleg megállapításakor (nyilatkozni szükséges a munkáltató felé), vagy év végén az adóbevallás benyújtásakor. Az kedvezmény mértéke a két esetben ugyanannyi, csak annyi különbség, hogy havi szinten, vagy adóbevalláskor egy összegben vesszük-e igénybe.

Tehát apaként ez a kedvezmény nem vehető igénybe, kizárólag édesanya jogosult rá! Viszont édesapa  igénybe veheti a családi adókedvezményt.

Személyi kedvezmény

Ez a 4 közül az egyetlen olyan SZJA – kedvezmény, amely nem kifejezetten családoknak szól. 

Súlyos fogyatékosság, vagy tartós betegség után jár. 2021-től ez szintén az adóalapot csökkentő kedvezmény.

Ha van orvosi igazolásunk arról, hogy olyan betegségben szenvedünk, amit elfogadnak az szja alapjának csökkentésekor, akkor havonta a minimálbér egyharmadával, azaz 2021-ben 55 800 Ft-tal csökken az adóalapunk.

A betegségek felsorolását külön kormányrendelet tartalmazza, pl. a sokakat érintő laktózintolerancia és cukorbetegség is ide tartozik, vagy az egyre többeket érintő Crohn-betegség. A teljes lista ITT elérhető:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900335.kor

Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogyha súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevelünk, akkor emelt családi pótlékra, a gyermek 10 éves koráig GYES-re, és plusz szabadnapokra vagyunk jogosultak. Ezen felül étkezés és utazás  támogatására, közgyógyellátásra és ingyenes tankönyvre is jogosulttá válik a gyermek.

Első házasok kedvezménye

Ha valamelyik félnek a jelenlegi az első házassága, havonta összesen 33 335 Ft-tal csökken az adóalap, tehát 5000 Ft-tal kevesebb adót fizetünk be. Igénybe veheti az egyik fél, vagy meg is osztható.

Erre az adókedvezményre nem az esküvő napjával vagyunk jogosultak, hanem az azt követő hónaptól, maximum 24 hónapon át. 

Családi adókedvezmény

A családi pótlék összege

  • Egy gyermekes család esetén 12.200 Ft, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft
  • Két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft
  • Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft 
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300 Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft, tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 Ft
  • A gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén 14.800 Ft

Családi pótlék jár a tankötelezettségi kor utolsó napjáig. Ha a gyermek tovább folytatja tanulmányait, akkor annak a tanévnek a végéig kaphatja a pótlékot, amikor betölti a huszadik életévét. A sajátos nevelési igényű (sni) gyermek esetén 23 éves korig jár a családi pótlék.

A családi pótlékot minden esetben igényelni kell. Ez megtehető a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes Kormányablaknál, illetve a kérelmező munkahelyén levő társadalombiztosítási kifizetőhelyen, a formanyomtatványok kitöltésével. Ha tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után kérjük a családi pótlékot, akkor a szakorvosi igazolást minden esetben csatolni kell. 

Ki jogosult családi adókedvezményre?

Az Szja törvény a következők szerint határozza meg, hogy ki lehet a családi kedvezmény jogosultja:

  • az a magánszemély, aki gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, vagy családi pótlékra jogosult élettársa
  • a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát ebben az esetben az élettárs nem);
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, vagy– döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

Fontos, hogy a feltételben a jogosultság szerepel, nem az, hogy igénybe is veszi, tehát a családi adókedvezmény szempontjából mindegy, hogy igényeltük-e a család pótlékot, vagy sem.

Meddig jár a családi adókedvezmény?

A családi adókedvezményt addig vehetjük igénybe, amíg

  • családi pótlékra jogosultak vagyunk (minden hónapban, amelyikben a jogosultság akár 1 napig is fennáll)
  • a rokkantsági járadékot folyósítják nekünk
  • a várandósság 91. napja már eltelt, a gyermek megszületéséig (onnantól családi pótlékra válunk jogosulttá)

Mekkora a családi adókedvezmény összege gyermekenként?

A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Kedvezményezett eltartottnak számít:

  • az, aki után családi pótlékra jogosultak vagyunk,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

Eltartottként a fentieken felül figyelembe vehető az a gyermek például, aki felsőfokú tanulmányokat folytat és nincs rendszeres jövedelme.

A kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:

  • 1 eltartott esetén 66 670 forint;
  • 2 eltartott esetén 133 330 forint;
  • 3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint.

Az alábbi táblában jól látható, miért fontos a kedvezményes eltartottak és eltartottak kategóriája:

eltartott(ak)kedvezményezett eltartott(ak)kedvezmény összegea kedvezmény összege adóba átszámítva
1166 670 Ft10 000 Ft
21133 330 Ft20 000 Ft
22266 660 Ft40 000 Ft
31220 000 Ft33 000 Ft
32440 000 Ft66 000 Ft
33660 000 Ft99 000 Ft
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha a családi kedvezmény összege több, mint az adóalapba tartozó jövedelem összege, akkor lehetőség van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegyük.

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék vagy 10 százalék nyugdíjjárulék összegét. Fontos szabály, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét!

Hogyan lehet igénybe venni a családi adókedvezményt?

A családi adókedvezményt a gyermeke(ke)t együtt nevelő pár már év közben, adóelőleg-nyilatkozattal igénybe veheti havonta, vagy az adóbevalláskor egyben érvényesítheti.

A szülők dönthetnek úgy, hogy közösen érvényesítik a családi adókedvezmény összegét. Ez főleg akkor érdekes, ha a két szülő jövedelme külön-külön túl alacsony a kedvezmények teljes kihasználásához. 

Például egy család egy gyermeket nevel, a gyermek kedvezményezett eltartottnak számít, így havi 66 670 forint adókedvezmény vehető igénybe. Anya bruttó fizetése 250 000 forint, ami után havonta 37 500 (350 000*15%) SZJA-t fizet. Ekkor érdemes közösen érvényesíteni, és apa fizetendő SZJA keretét is csökkenteni. Azaz havonta ketten együtt – döntésük szerinti összegben – 66 670 forint családi kedvezményt használhatnak fel. Érdemes azt megnézni, hogy kinek a nevén van esetleg adóvisszatérítésre jogosító szerződés, és a megosztás arányának meghatározásakor ezt is figyelembe venni.

Az Szja törvény szerint családi kedvezményre jogosult az a magánszemély is, aki a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban él és családi pótlékra jogosult élettárs. A családtámogatási törvény értelmében az az élettárs, aki az ellátással érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, jogosult családi pótlékra, és így a családi adókedvezményre is.

A családi adókedvezmény megosztása 

Szülők között

Lehetőség van a családi adókedvezmény megosztására. Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával.

Egyedülállók esete

Ha a családi pótlékot egyedülállóként vettük igénybe, tehát magasabb összegű családi pótlékot kapunk, akkor a családi adókedvezmény nem osztható meg. 

Tehát itt számolni kell, mivel járunk jobban: ha az egyedülállóknak járó magasabb családi pótlékot vesszük igénybe, vagy ha van olyan személy a háztartásban, akivel megosztható a családi adókedvezmény, és nem elég a jövedelmünk a teljes családi adókedvezmény igénybevételére, akkor a megosztással (ekkor nem emelt összegű családi pótlékot igényelhetünk csak).
Elvált szülők

Váláskor az a szülő jogosult a családi adókedvezményre, aki a családi pótlékra jogosult. Itt fontos tudni, hogy attól függetlenül, hogy adott esetben a gyermek felett közös felügyeletet gyakorolnak a szülők, attól családi pótlékra az a szülő jogosult, akinél a gyermek életvitelszerűen marad. Más jogi megítélés alá esik, ha hivatalosan felváltva gondozzák a gyermek(ek)et.

A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, azonban az utána megállapított családi kedvezmény összegét a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermek után a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.

A jelenlegi kormány egyértelműen a családokra épít, és őket támogatja, lásd a fenti 4 adókedvezmény közül 3 kifejezetten nekik szól. 

Adóvisszatérítések – államilag támogatott megtakarítási formák

A fentieken felül az öngondoskodást is támogatja az állam. 3 megtakarítási forma létezik, amire igénybe vehetjük az adójóváírást:

  1. Önkéntes pénztárak (önkéntes nyugdíjpénztár + önkéntes egészségpénztár+önsegélyező pénztárak)
  2. NYESZ
  3. Nyugdíjbiztosítás

Korábban már írtunk a nyugdíjcélú megtakarítások kapcsán elérhető adójóváírási lehetőségekről itt bővebben.

PFS-Partners saját szerkesztés

Ha kíváncsi, hogy mekkora mértékben veszi igénybe az adójóváírási lehetőségeket, töltse le kalkulátorunkat!

Az öngondoskodás egyre fontosabb lesz az életünkben, ettől függetlenül nem javasoljuk, hogy kizárólag az adóvisszatérítés miatt beleugorjon egy hosszú távú szerződésbe! 

Minden esetben meg kell nézni az egyedi helyzetet és az adott terméket. Erről a témáról is beszél az alábbi podcastunkban szakértőnk:

2022-es adóvisszatérítés

Az adóvisszatérítések kapcsán nem lehet ma elmenni a téma mellett, jelenleg ettől hangos a média, mindenki erről ír. Nem szeretnénk a részletekbe belemenni, a NAV oldalán lehet tájékozódni: https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites.  Viszont pár fontos gondolatot megosztanék az olvasóval:

Ez egy egyszeri, sok család életében meglehetősen jelentős bevétel lesz. Ezért jól gondoljuk meg, hogy mire költjük ezt a pénzt. A lehető legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem tervezzük meg, mit is kezdünk a hirtelen jött összeggel, hanem csak úgy elmegy, kifolyik a kezünkből. 

Néhány példa, ami a jövőbeli pénzügyeink érdekében hasznos döntés lehet:

  1. Ha még nincs, képezzünk belőle vésztartalékot. Sokkal nyugodtabbak lehetünk a pénzügyeink kapcsán, ha tudjuk, vész esetén van mihez nyúlnunk.
  2. Ha van hitelünk, törlesszünk elő, így jelentősen csökkenthetjük a visszafizetendő összeget, hosszú távon a kamatok miatt akár milliókat spórolhatunk.
  3. Érdemes fontolóra venni a fenti öngondoskodási lehetőségeket is. Ha már van ilyen termékünk, a kapott összeg részével vagy egészével növelhetjük az adójóváírásunkat 2023-ban.
  4. Ha van bármilyen hosszabb távú célunk, érdemes körülnézni, milyen lehetőségek vannak a befektetések piacán.
  5. A gyermekeink számára előgondoskodás indítására is remek lehetőséget ad ez az adóvisszatérítés. Szülőként nyugalmat adhat a gondolat, hogy gyermekünknek nem 0-áról kell kezdenie az életét.

Egy másik fontos pont, amit mindenképp kiemelnék, hogy ha az adóvisszatérítés miatt nem marad befizetett személyi jövedelemadónk, akkor adóbevalláskor nem rendelkezhetünk adóvisszatérítésről sem, tehát ha egész évben fizettünk például az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra (ÖNYP), akkor nem kaphatjuk meg az adójóváírást, hiszen “lenulláztuk” az adókeretünket.

Tehát ha vesszük az átlagbért, aminek az éves SZJA fizetési kötelezettsége 767 700 Ft, akkor ezt az összeget jelen szabályok értelmében a NAV visszautalja a számlánkra, így nem marad olyan befizetett személyi jövedelemadónk, amiből további adóvisszatérítéseket vehetnénk igénybe. Hiába fizettünk havi 20 000 forintot az ÖNYP számlánka, és hiába lennénk ezután jogosultak 20 000*12*20%= 48 000 forint adóvisszatérítésre, az nem fog megérkezni az ÖNYP számlánkra.

Összegzés

A cikk a teljesség igénye nélkül igyekezett felhívni a figyelmet az igénybe vehető adókedvezményekre és adóvisszatérítési lehetőségekre. Az adókedvezményeken keresztül több marad a zsebünkben, így többet többet tudunk fordítani pénzügyi céljaink elérésére. Az adóvisszatérítési lehetőségek pedig közelebb hozhatják a kívánt cél teljesülését.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.
Pénzügyi tervezés

Minden, amit a családi adókedvezményekről és SZJA visszatérítési lehetőségekről tudni érdemes – 2021

Az elmúlt időszakban sorra jelentek meg a személyi jövedelemadó kedvezmények és adóvisszatérítési lehetőségek. Ebben a cikkben igyekeztem összefoglalni a teljesség igénye nélkül, hogy az SZJA számlára befizetett összegeket milyen jogcímen vagyunk jogosultak csökkenteni, illetve visszaigényelni.  Mi az adókedvezmény és adóvisszatérítés közötti különbség? Az SZJA (személyi jövedelemadó) a magánszemélyek által megszerzett adóköteles jövedelmet terhelő adó, melynek

Biztosítás

Világjárványok régen és most – egészségbiztosítás a covid19 kitörése óta

Az elmúlt másfél évünket a koronavírus járvány uralta: megtapasztaltuk, hogy mennyire sérülékenyek világszerte nemcsak az egyének egy agresszív vírussal szemben, de az egészségügyi rendszerek is sok helyen enyhén szólva akadoztak a hirtelen beömlő betegek rohamától. Az alábbi videóban Katona Csaba történésszel beszélgetek a világjárványokról, és Kovács András egészségügyi szakértővel nézzük át a magánegészségügy jelenlegi helyzetét.

Pénzügyi tervezés

Hogyan készítsünk háztartási, családi költségvetést?

Mikor pénzügyi tervezőként elkezdünk együtt dolgozni ügyfeleinkkel, az első kérdéskör, amit tisztázni kell a bevételek-kiadások témája. El sem hinné, hány olyan ügyféllel találkozunk, akik a bevételeikkel még csak-csak tisztában vannak, de a kiadásaik felől már kevésbé magabiztosan tudnak nyilatkozni. Pedig, ha nem tudjuk, mire költjük el hónapról hónapra a pénzünket, akkor sajnos könnyen előfordulhat, hogy

Ismerd meg a szerzőt!

Adámi Mónika

Adámi Mónika

Elkötelezett híve vagyok a pénzügyi tervezésnek. Hiszem, hogy egy pénzügyi tervező valós értéket képvisel az ügyfeleknél hosszútávú együttműködésük során, testreszabott kockázat- és vagyonkezelési megoldások nyújtásával.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?