A világ gazdasági térképe átalakulóban van. Az európai gazdaság helyzete, versenyképessége, valamint az amerikai–kínai vámháború és annak globális hatásai mind olyan kérdések, amelyek kiemelt figyelmet kapnak a befektetők és gazdasági döntéshozók körében. A Díványbeszélgetés aktuális adásában Iványi Ildikó beszélgetőtársa János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző volt, akivel közösen boncolgatták az európai gazdaság esélyeit, a globális gazdasági trendeket, valamint a befektetői magatartás alapvető kihívásait.
Európa gazdasági kilátásai és a vámháború hatása
Az utóbbi időszakban a figyelem az amerikai gazdaságról inkább Európa felé terelődött. Az ügyfelek és elemzők egyaránt érdeklődnek az európai gazdaság versenyképessége iránt, különösen az amerikai–kínai vámcsökkentési megállapodás fényében. A vámok mérséklése – bár elsőre pozitív fejleménynek tűnik – veszélyt jelenthet az európai piacokra, hiszen a kínai áruk tömeges beáramlása nyomást gyakorolhat a helyi gyártókra és csökkentheti az inflációt.
A tőzsde a jövőbe tekint, és nem az aktuális gazdasági mutatókat árazzák be, hanem a várakozásokat. A vámcsökkentések rövid távon emelhetik a tőzsdei árfolyamokat, de strukturálisan nem oldják meg a globális gazdaság mélyebb problémáit. Európa számára fontos lenne kihasználni az olcsó kínai importot, amennyiben ez nem veszélyezteti a helyi munkaerőt és ipart.
Inflációs célok és kamatpolitika: Mit lép az EKB?
Az Európai Központi Bank továbbra is ragaszkodik a 2%-os inflációs célhoz, amelyet az év második felére kívánnak elérni. Ennek sikeréhez azonban számos tényező szükséges, például az energiaárak stabilizálása és az euró erősödése. Az erősebb euró kedvezőbb importfeltételeket teremthet, de az exportoldalon veszélyeket hordoz.
János Zsolt kiemelte: az inflációs pálya és a kamatkörnyezet közti kapcsolat alapvetően meghatározza a gazdasági növekedést. Az európai gazdaság előnye, hogy kevésbé eladósodott, mint Amerika, és több AAA (háromá) hitelminősítésű ország is az EU tagja.
A hitelminősítés és annak következményei
A beszélgetés során szóba került az országok hitelminősítése és annak hatása az állampapírhozamokra. Magyarország például BBB besorolással rendelkezik, ami növeli az államkötvények kibocsátási kamatát. Minél alacsonyabb a minősítés, annál nagyobb a kockázat és magasabb kamatot kell kínálni a befektetők számára.
A hitelminősítők három legnagyobb szereplője – Moody’s, Fitch, és Standard & Poor’s – elsősorban amerikai hátterű, és értékeléseik jelentős hatást gyakorolnak a piacokra. Az Egyesült Államok 2023-ban elvesztette a Moody’s-tól is az AAA minősítését, ami történelmi jelentőségű fejlemény.
Devizaárfolyamok és gazdasági versenyképesség
A forint, az euró és a dollár közötti árfolyammozgások szintén közvetlen hatással vannak a magyar gazdaságra. A gyengébb forint kedvezhet az exportnak, de drágítja az importot, főként a nyersanyagokat. Ez hosszú távon inflációs nyomást gyakorol a gazdaságra.
A versenyképesség szempontjából fontos, hogy az európai országok – különösen a közép-kelet-európai térség – olcsó munkaerejükkel vonzó alternatívát kínálnak a globális gyártási láncok számára.
Technológia, ellátási láncok és geopolitikai kihívások
A beszélgetésben szó esett az Apple és más technológiai cégek kínai kitettségéről is. A gyártási tevékenységek egy része már áthelyezés alatt van más ázsiai országokba, például Indiába. Európa ebben a kapcsolatban közvetítő szerepet tölthet be Amerika és Kína között, de szükség lenne technológiai önállóságra is.
Az Egyesült Királyság és az EU közötti friss megállapodás új lendületet adhat az európai egységnek, bár a geopolitikai feszültségek – különösen Trump visszatérő protekcionista politikája – továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
Befektetői magatartás és portfólióstratégia
A befektetők számára a legnagyobb kihívás, hogy ellenálljanak a média által gerjesztett napi híreknek. A portfólió kialakítását hosszú távú, tudatos stratégiai döntések alapján kell megtenni, nem az aktuális trendek szerint.
János Zsolt szerint a diverzifikált portfólió, a fokozatos építkezés, valamint a stratégiai időzítés fontosabb, mint valaha. A „mindent vagy semmit” típusú befektetési döntések különösen veszélyesek egy ennyire kiszámíthatatlan globális környezetben.
Záró gondolatok: Mit hoz a jövő?
A jövőt nem lehet pontosan megjósolni, különösen nem rövid távon. A pénzügyi tervezés alapja ezért a fokozatosság, a rugalmas gondolkodás és az alkalmazkodás. Európa előtt komoly lehetőségek állnak, de ezeket csak akkor tudja kihasználni, ha erős belső kohézióval, saját gazdasági érdekeit érvényesítve lép fel a globális porondon.
A beszélgetés üzenete egyértelmű: a gazdasági folyamatok megértése nem luxus, hanem alapvető feltétel a sikeres pénzügyi döntésekhez – akár magánszemélyről, akár vállalati befektetőről van szó.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
