Mit tehetek, ha nem tudom/akarom tovább fizetni a megtakarítási biztosításomat?

Megtakarítási céllal életbiztosítást általában hosszútávra kötünk. Ezért nagyon fontos, hogy egy-két olyan fogalommal megismerkedjünk, amelyek befolyásolják biztosításunk élettartamát és a kifizetés mértékét.

Életbiztosítást két okból szoktunk kötni: védelmi szolgáltatás vagy egy pénzügyi cél elérése.

A szolgáltatási csoportba azokat az életbiztosításokat sorolom, amelyek kockázati védelmet nyújtanak, mint a kockázati életbiztosítások, baleset-, egészség- és utasbiztosítások.

A „cél” csoportba a megtakarítási- és befektetési szándékkal kötött biztosítások tartoznak (pl: nyugdíjbiztosítás, gyerekről gondoskodás, vagyonfelhalmozás…). Ebben a biztosítási formában azért fizetjük a biztosítási díjakat, hogy a kockázati védelem mellett a lejáratra egy nagyobb összeget gyűjtsünk össze. Jellemzően itt a befektetésekhez kötött életbiztosításokról, vagy más néven unit linked biztosításokról beszélünk.

Vannak olyan élethelyzetek, amikor a futamidő alatt vállalt rendszeres fizetési kötelezettségünknek nem tudunk eleget tenni. Mi történik ilyen esetben? Milyen lehetőségeink vannak, hogy ne veszítsük el a már összegyűjtött pénzünket?

Nézzük meg, milyen megoldásokkal élhetünk:

1./ DÍJCSÖKKENTÉS

A biztosító általában lehetőséget ad arra, hogy legfeljebb a szerződésben meghatározott minimum díj mértékéig csökkentsük a rendszeres befizetésünket. Erre általában a szerződés kötését követően a 13-ik hónaptól van lehetőségünk.

2./ DÍJSZÜNETELTETÉS

Mit jelent ez? Egy lehetőséget, hogy az életbiztosításunkat fenntartsuk díjfizetés nélkül. A biztosítás tartamán ez nem változtat, de a várható lejárati összeg mértékét módosítja. Jellemzően 12 hónap időtartamra engedélyezi a biztosító, ezt követően ismét fizetni kell a biztosítást.

Ez a két lehetőség átmenetileg segít az anyagi terheken, de az áhított megtakarítási (kifizetési) összeget nagymértékben befolyásolja (csökkenti): egyrészt a megtakarítási rész csökken az eredeti felálláshoz képest, másrészt legtöbbször a termékekbe beépített bónuszok – melyek a kezdetben elvont költségek részleges vagy teljes kompenzálására kerültek a termékbe – jóváírását is részben vagy egészben meghiúsítja.

Drasztikusabb megoldások:

3./ DÍJMENTESÍTÉS

Ezzel a megoldással a rendszeres díjat nem fizetjük tovább, de a szerződés tovább él a tartam végéig. Az adminisztrációs költségeket, ha volt kiegészítő kockázati biztosítás, akkor annak a díját is, valamint a befektetés költségeit a biztosító tovább is elvonja. Ha a befektetés hozama nem fedezi a költségeket, akkor folyamatosan csökken a már befizetett összeg is.

Sok esetben nem is az ügyfeleknek jut eszébe ez a megoldás, hanem egy értékesítő javasolja ezt, majd ajánl egy másik modernebb/jobb biztosítást. Ez bizonyos esetekben indokolt is lehet, de fontos tudni, hogy a biztosító által előre elvont költségeket nem, vagy csak részben kapjuk vissza.  Ehhez még az is társul, hogy adott idő elteltével nincs lehetőségünk „életet lehelni” a biztosításunkba.

Az alábbi ábra egy élő esetet mutat be. A szerződés indításától számított 4 év múlva a szerződés díjmentesítésre került értékesítői javaslatra, mondván, ez nem teljesít jól, van már jobb termék a piacon. A díjmentesített termékre ezután senki rá nem nézett. Hiába a díjmentesítés utáni „szép teljesítmény”, a kezdeti költségek levonása után a befektetési részben maradt összeg hozama nem tudta a fent említett költségeket kitermelni, a mai napig (közel 12 éves szerződésről van szó!) nem ér annyit a szerződés, mint amennyit az ügyfél az első 4 évben befizetett…

Tehát díjmentesítéskor az alábbi fő kérdéseket kell mérlegelnünk:

  • Mióta fizetjük a biztosítást? Mekkora az az összeg, ami befektetésre kerül a befizetett díjakból?
  • Milyen folyamatos költségekkel kell számolnunk a díjmentesítés után?
  • A jelenlegi portfólió várhatóan kitermeli-e majd a költségeket, vagy célszerű változtatni?

Ha nem járunk el körültekintően, komoly, de nem feltétlenül szükségszerű veszteségeket szenvedhetünk el.

4./ VISSZAVÁSÁRLÁS

Amkor egy pénzügyi cél elérésére megkötünk egy rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítást, akkor vállaljuk, hogy a szerződés tartama alatt fizetjük a díjakat. A biztosító ehhez mérten kalkulálja a szerződés költségeit. Ha nem tudjuk tovább fizetni a szerződést, felmerül a lehetőség, hogy szüntessük meg a szerződést. Ekkor lép a képbe az ún. visszavásárlási érték. A szerződés idő előtti felmondásakor a biztosítók visszavásárlási táblázatot alkalmaznak, amiben rögzítik, hogy a tartam alatt mekkora %-on fizetik ki a szerződést attól függően, hogy hány éve él a szerződésünk és milyen tartamra kötöttük. Ez biztosítótól, terméktől függő értékeket jelent. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb ideje fizetjük a díjakat, annál kisebb mértékben szolgáltat a biztosító.

Lehetőség van a szerződésből pénzt kivonni részleges visszavásárlással is. Ez azt jelenti, hogy a biztosításban lévő pénzünk csak egy részét kérjük kifizetni, a többit bent hagyjuk a szerződésben. Ekkor ügyelnünk kell arra, hogy a szerződésben maradó megtakarítási rész ne csökkenjen a meghatározott minimum alá, mert az sok esetben a szerződés megszűnéséhez vezet.

Ha egy jobb ajánlat miatt gondolkozunk a díjmentesítésen vagy visszavásárláson, mindenképpen legyünk tisztában azzal, hogy mindkét megoldás sokszor veszteséghez vezet, ezért mindenképpen érdemes jól átgondolni/megvizsgálni a lehetőségeket, hiszen a meglévő szerződésben „keletkezett” veszteséget/elmaradt hasznot az új ajánlatnak vissza kell hoznia amellett, hogy az új szerződés költségeit is kitermelje és még nyereséget is hozzon!

Összegezve: akár pénzügyi nehézségbe ütközünk, akár jobb megoldásokat keresünk, több lehetőségünk is van a meglévő szerződéseinket módosítani, de minden esetben kifejezetten körültekintően és a lehetőségeket mérlegelve javasolt eljárnunk.

Szeretnéd, hogy a pénzed tényleg a Te céljaidért dolgozzon?

A PFS befektetési konzultációján segítünk megtalálni az ideális megtakarítási formát, akár meglévő, akár új befektetési lehetőségeket keresel.
Pénzügyi tervezés

Hogyan készítsünk háztartási, családi költségvetést?

Mikor pénzügyi tervezőként elkezdünk együtt dolgozni ügyfeleinkkel, az első kérdéskör, amit tisztázni kell a bevételek-kiadások témája. El sem hinné, hány olyan ügyféllel találkozunk, akik a bevételeikkel még csak-csak tisztában vannak, de a kiadásaik felől már kevésbé magabiztosan tudnak nyilatkozni. Pedig, ha nem tudjuk, mire költjük el hónapról hónapra a pénzünket, akkor sajnos könnyen előfordulhat, hogy

Hogyan áll az egészségügy?
Biztosítás

Egészségügyi öngondoskodás = nyugalom!

Hogy áll most a magyar egészségügy? A héten a vezető helyen voltak a kórházak átalakításáról és az egészségügy reformjáról szóló hírek. A miniszerelnök cáfolt: „Semmilyen egészségügyi átalakítás, vagy reform nem lesz” Sokunkat elbizonytalanítanak ezek a híresztelések, hiszen az egészségügyi szolgáltatás most is „nyikorogva” működik. A háziorvosok panaszkodnak, hogy lassan több időt töltenek adminisztrációval, mint a

Biztosítás

Mit tehetek, ha nem tudom/akarom tovább fizetni a megtakarítási biztosításomat?

Megtakarítási céllal életbiztosítást általában hosszútávra kötünk. Ezért nagyon fontos, hogy egy-két olyan fogalommal megismerkedjünk, amelyek befolyásolják biztosításunk élettartamát és a kifizetés mértékét. Életbiztosítást két okból szoktunk kötni: védelmi szolgáltatás vagy egy pénzügyi cél elérése. A szolgáltatási csoportba azokat az életbiztosításokat sorolom, amelyek kockázati védelmet nyújtanak, mint a kockázati életbiztosítások, baleset-, egészség- és utasbiztosítások. A „cél”

Ismerd meg a szerzőt!

Törökné Iványi Ildikó

Törökné Iványi Ildikó

Pénzügyi tervezőként a befektetési piac a szakterületem. A pénzügyi döntéseink meghatározzák a jelenünket és a jövőnket is. A média zajban nehéz eligazodni, ezért írok blogot, készítek vlogokat és szervezője is vagyok a „Díványbeszélgetések” -nek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban?