A beszélgetés középpontjában az európai gazdaság aktuális helyzete, a politikai változások hatása, valamint a pénz- és kötvénypiacok kilátásai álltak. A beszélgetés végig arra kereste a választ, hogyan maradhat versenyképes az európai gazdaság, és milyen tényezők határozzák meg a befektetők bizalmát. Szó esett az államadósság szerepéről, a piacok fragmentáltságáról, a kötvénypiac érzékenységéről, valamint a kamatpolitika jelentőségéről is.
Az európai gazdaság és a politikai változások hatása
Iványi Ildikó: A múlt heti hosszabb beszélgetésünket azzal zártuk, hogy a következő alkalommal, amikor találkozunk, akkor egy picit beszélünk az európai gazdaságról, az európai pénzpiacról. Ehhez apropót is ad a Franciaországban most már hetedik alkalommal az a tény, hogy ugye kormányváltásra kerül sor. És ez nyilvánvaló, hogy a francia gazdaságra is hatással van, de a francia gazdaság hatással van az egész európai gazdaságra is.
Ha most 2025 eddigi teljesítését megnézzük, akkor tulajdonképpen a világ második legnagyobb gazdasága az Európai Unió, tehát a 27 tagállam, viszont a növekedés a tavalyi évhez képest azért elmarad a várakozásoktól. Egy olyan kérdés érkezett, hogy eredményezheti-e a németországi lassulás, a Franciaországban levő gazdasági nehézségek, és akkor még hozzávehetjük Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot is, hogy ugyanúgy az EU-ból is tőkekivonás fog megtörténni, ahogy ez megtörtént az USA-ból az év elején? És ezáltal az autóipar, azt már tudjuk, meg az építőipar szenved Európában, de még bizonyos szektorokra, ez gazdasági lassuláshoz fog vezetni?
János Zsolt: Nagyon összetett a kérdés, és ennyire mindig fehér-feketén választ adni nagyon nehéz. Az amerikai tőkekiáramlás az nem a gazdaság gyengülése vagy megbicsaklása miatt történt meg. Ha megnézzük, az elmúlt évtizedekben folyamatosan az amerikai gazdaság ugye erősödött. Nem is csak az amerikai gazdaság, hanem ugye mi beszélünk az amerikai gazdaságról, de alapjában az amerikai vállalatok erősödtek. Az amerikai gazdaság összességében problémás helyzetben van, mert eladósodott. Hát ezt szét kell választani.
Ebből a szempontból nézve Európa eladósodási szintje nem emelkedett olyan erősen, főleg azért, mert Németország adóságfékkel dolgozott eddig, ez most meg tud változni. Most gúnyosan azt mondhatnánk, hogy az amerikai gazdaságnak az eladósodási szintje hajtotta a gazdaságot is magával erősebb szintekre, akkor lehet, hogy az európai eladósodásnak is ez lesz a hatása, reméljük, hogy erősebbek lesznek a vállalatok is.
Az egy másik kérdés, hogy az amerikai gazdaságban a vállalatoknak más piacuk, más miliőjük van, itt Európában még mindig szét vagyunk szedve, nagyon fragmentált a piac, és kis alapokra, részekre van szétosztva, akadályokkal, problémákkal. Mindenkinek, aki azon dolgozik, hogy rombolja az európai modell közösségét, egy üzenet kell legyen, hogy a szétszedett Európa nem tud életképesebb lenni egyenként sem. Azt kell erősítse, hogy sokkal erősebb legyen leépíteni az akadályokat, leépíteni a bürokráciát, hogy az európai piac is összességében legyen erősebb. És akkor az európai vállalatok itt tudnak teljesíteni.
Mert ugye a vállalatok maguktól, nem megfelelő miliőben nem tudnak teljesíteni. És ezért ez a kérdés, hogy mennyire nyitott egy befektető, vagy mennyire nyitott a piac a növekedési problémákat ne csak rövid időre nézni, hanem azt is megnézni, hogy mi az összefüggés mögötte, és van-e egyáltalán esélye arra, hogy a miliő megváltozzon, és azután tud a gazdaság is esetleg erősödni.
Mert azt látjuk, hogy ideológiának teljesen mindegy, hogy hova viszi Trump az amerikai piacot, a gazdaságnak, a vállalatoknak egyelőre a miliő, a környezet ott még mindig világszerte a legjobb. És ezért vannak az amerikai piacban a legerősebb vállalatok, de az amerikai vállalatok nem az amerikai állam, és az nem az amerikai piac.
A franciaországi események hatása a kötvénypiacra
Iványi Ildikó: Ugye minden ilyen változás a kötvénypiacra nagyon nagy hatással lehet, vagy hatással van. A franciaországi események hatással voltak, vagy pedig csak rövid távon lesznek hatással a francia kötvényekre?
János Zsolt: Hogyha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a kötvénypiac az létezik. Ez egy jó hír. És szinte mindegy, hogy mi történik, a piac létezik. Az egyetlen, amit látunk, hogy esetleg a piacnak az érzékenysége oda vezet, hogy magasabb kamatot kell fizetni a kibocsájtott kötvényekre. Na most az érdekes az, hogy ezt elsőre az emberek nem érzik. És ez ugye Franciaországban is a probléma, mert strukturális változtatásokat nem akartak végigvinni. Ezt a háttérben lehetett adósságon keresztül finanszírozni. Hogy ez drágább? Ez olyan messze van az embereknek, ezt nem érzik a saját pénztárcájukban.
Mikor egy kormány odakerül, mint most, az utolsó kormány is azt mondta, hogy oké, akkor strukturális változás kell, és az ajándék asztalt szűkítjük, nem szüntetjük meg, csak visszavesszük az ajándékokat, akkor felháborodnak az emberek, mert sajnos nem volt meg a magyarázat. Nem azt mondom, hogy nem jó a támogatás, támogatás lehet az embereknek, de hozzá kell tenni azt, hogy ez mennyibe kerül, milyen feltételekkel, milyen elvárással és meddig. És mivel ezek hiányoznak, ezért az emberek bebeszélik maguknak, hogy erre joguk van. És amikor ezt valaki el akarja venni, akkor elkezdenek tüntetni és omlik a kormány.
Tehát a nagy tömeg, az egyszerűen gondolkozó azt akarja, hogy legyen erős kéz és mondja meg, hogy hova, és akkor lesz stabilitás. Nem, minél képzettebbek az emberek, annál inkább rájönnek, hogy nem ennyire egyszerűek a válaszok, fehér-fekete. És nagyon szofisztikáltan kell balanszírozni ezekben a témákban. A legfontosabb minél többet beszélni, mert az emberek reformokat elfogadnak, és ez kell, ezt be is követelik a kötvénypiacok, csak kell velük erről beszélgetni.
Várható-e kamatcsökkentés az Európai Központi Bank részéről?
Iványi Ildikó: Amerika arra vár, hogy majd kamatcsökkentés lesz. Európában már volt több alkalommal kamatcsökkentés. Várható-e most az utolsó pár hónapban Európában kamatcsökkentés a központi jegybank részéről, vagy pedig ezek az események, amelyeket itt látunk, és a gazdasági lassulás, ami Európában van, azt fogja eredményezni, hogy az Európai Központi Bank ebben az évben már nem fog kamatot csökkenteni, ezzel is stabilizálva a gazdasági folyamatokat?
János Zsolt: Hát az gazdaságnak persze, hogy mindig az alacsonyabb kamat kellene, a piacok szereplői szeretik visszasírni azt a hosszú időszakot a nulla kamattal, és ezt szeretnék újra. Pillanatnyilag nem úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank ezzel egyetértene és továbbmenne. A hangok inkább azok, hogy most nem lesz kamatlépés, tehát szünnetelni fog az Európai Központi Bank, és inkább egyszer kivárják, hogy mi lesz az amerikai kamatcsökkentések a hatása.
Ott nagy a valószínűsége, most már 100%-nál van a piacnak a hozzáállása, hogy lesz szeptember 17-én kamatlépés. Az idén nagy valószínűséggel három lesz, ez és még kettő. Erre főleg a munkapiaci számok erősítenek rá, mert azt láttuk a tegnapi korrekcióval is, a BLS iroda számainál, hogy alapjában nem 170 ezer új munkahely jött létre az amerikai piacban az elmúlt évben, hanem alig 70 ezer. Tehát sokkal rosszabb állapotban van az amerikai munkaerőpiac, és ebből a szempontból nézve a kamatcsökkentés jön. Ha ma kijönnek olyan számok, hogy az infláció erősödik – egyelőre a hozzáállása a FED-nek az, hogy ez átmeneti. Ezt már ismerjük, de pillanatnyilag ezért, annak ellenére, hogy az infláció esetleg növekedhet, kamatot fog csökkenteni.
Miért nem ösztönző a nulla százalékos kamatszint?
Iványi Ildikó: Jött olyan kérdés is, hogy nagyon sokszor beszélünk arról, hogy maga a nulla százalékos kamat az nem jó, az nem ösztönző egy gazdaságban, tehát a 0%-os kamatszint. Egy pár mondatban elmondanád azt, hogy ez miért nem jó, és miért jobb az, hogyha egy gazdaság 2-3%-os kamatszinten mozog?
János Zsolt: Alapjában az, hogy kamat van, az egy egészséges kockázati mérce. A kamatszinttel tudják a befektetők eldönteni, hogy milyen kockázatot vesznek meg és milyen áron. Ezzel tudják a vállalatokat arra kényszeríteni, hogy ha nem megfelelőek a számok, az üzleti modell, a struktúrák, akkor vagy elfogadják, hogy drágábban vehetik meg a pénzt, vagy pedig összeszedik magukat, és akkor olyan számokat hoznak, amit elfogad a piac.
Az inflációval is van összefüggésben ez a téma, mert ugye, hogyha a kamat olyan szinten van, hogy valamennyivel az infláció alatt, ez mindig ugye infláció összefüggő is az egész, mert a kamat alapjában, az alapkamat az egy infláció kompenzációt jelent. Na most gazdaságilag nekünk inkább enyhe inflációra van szükségünk, mint deflációra vagy nulla inflációra, ezt láttuk ugye hosszú ideig. És ezért nem a normális helyzetet, vagy a gazdasági modellünknek nem az alap, normális helyzetét mutatja az, hogyha nincsen kamat, mert akkor nincs infláció, vagy rosszabb esetben defláció van, és az a mostani gazdasági modellünknek nagyon nehéz, vagy a halála tud lenni.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy a mai napon is megosztottad velünk ezeket a gondolatokat, és adtál válaszokat a beérkezett kérdésekre. Biztos, hogy sokak érdeklődésére számottartóan kaptak válaszokat tőled.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
