A beszélgetésben szakértőink a befektetői nyugalom megőrzéséről, a médiából áradó pénzügyi zaj kiszűréséről és a hosszú távú gondolkodás fontosságáról beszélgettek. Szó esett a reálgazdaságba vetett hitről, az arany- és ingatlanbefektetések valódi szerepéről, valamint a feltörekvő piacok helyéről egy kiegyensúlyozott portfólióban. A beszélgetés központi gondolata: a befektetői nyugalom nem a piaci események figyelmen kívül hagyásából, hanem a tudatos és kiegyensúlyozott stratégiai gondolkodásból fakad.
Visszatérés az alapokhoz – a befektetői nyugalom három pillére
János Zsolt szerint a nyugodt befektetői lét kulcsa az, hogy időről időre visszatérjünk az alapgondolatokhoz, és tudatosan kizárjuk a napi pénzügyi zajt, amelyet a média és a piaci szereplők generálnak. A pénzügyi világ ugyanis gyakran olyan irányba tereli a figyelmet, amely nem a befektetők, hanem a termékértékesítők érdekeit szolgálja.
A nyugalom megőrzéséhez három területre kell koncentrálni:
- Az önfenntartás képességére
Mindenekelőtt fontos megbizonyosodni arról, hogy a saját életünket képesek vagyunk finanszírozni, függetlenül a piaci mozgásoktól. Ez teremti meg a belső stabilitás alapját. - A biztonsági tartalékra
Mindenkinek szüksége van egy olyan összegrészre, amely biztonságérzetet ad – akár párna alatt, bankszámlán vagy likvid eszközben tartva. Ennek mértéke személyes döntés, lehet egy-, három- vagy akár ötéves tartalék is. A lényeg: tudatosan kijelölni, mennyi pénz ad lelki békét. - A reálgazdaságba vetett hitre
A gazdaság alapvető problémamegoldó képességébe vetett bizalom adja a harmadik pillért. A reálgazdaság mindig alkalmazkodik, új megoldásokat hoz létre, és a befektető ebből részesülhet. Akinek pénze a reálgazdaságban dolgozik, az hosszú távon részesedik a fejlődésből, még ha időnként turbulens is a környezet.
„A nyugalmat nem az arany, hanem a hit adja”
A beszélgetés egyik legfontosabb pontja az volt, hogy János Zsolt nem az aranyat, az ezüstöt vagy az ingatlant tekinti a befektetői biztonság forrásának. Szerinte ezek „halott eszközök”, amelyek nem termelnek hozamot, csupán tárolják a vagyont. Bár sokan az árfolyam-emelkedést látják bennük, ez gyakran csak spekulatív felhajtás eredménye.
A jó döntések – vallja Zsolt – ritkán könnyűek.
Ha a tömeg egy adott eszköz felé fordul, érdemes kritikusan megvizsgálni, kinek az érdeke fűződik ahhoz, hogy a befektető oda tegye a pénzét. Gyakori, hogy aki „ajánlja” az eszközt, valójában eladni akarja, nem pedig hosszú távon tartani.
A rövid távon spekuláló tőke – Zsolt szavaival élve – a piac „zaja”. Ez a zaj mozgatja az árfolyamokat, miközben a hosszú távon gondolkodó befektetők nem az árfolyamokat, hanem a hozamtermelő képességet figyelik. A spekuláns célja az azonnali profit, nem az őszinteség – ezért a befektetőknek kritikus szemmel kell vizsgálniuk a piaci sztorikat.
Feltörekvő piacok – a diverzifikáció szerepe
A második téma a feltörekvő piacok helyzete volt. Iványi Ildikó kérdésére János Zsolt elmondta: egy egészségesen összeállított portfólióban minden eszközosztálynak megvan a maga helye, így a feltörekvő piacoknak is. A kérdés nem az, hogy érdemes-e befektetni ezekbe, hanem hogy mekkora arányban és milyen formában.
A diverzifikált portfólió képes tompítani a rövid távú zaj hatását. Egy jól felépített befektetési szerkezetben a különböző szektorok és régiók kiegyensúlyozzák egymást, így a befektető akkor is megőrizheti a nyugalmát, ha az egyik terület éppen gyengébben teljesít.
Zsolt szerint a trendek gyakran csendben alakulnak – nem a felkapott amerikai vagy európai piacokon, hanem például Japánban vagy egyes ázsiai fejlődő gazdaságokban. Az ilyen trendekbe való korai, mérsékelt beszállás hosszú távon gyümölcsöző lehet.
Ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad indexszinten általánosítani.
Ahogy a fejlett piacokon is vannak alulértékelt szektorok, úgy a feltörekvő régiókban is akadnak túlértékeltek. A kulcs a szektorális megközelítés: az értékteremtő iparágakat kell azonosítani, nem pedig egész országokat vagy régiókat megvásárolni.
Nyugalom a stratégiai gondolkodásban
A beszélgetés zárásaként János Zsolt hangsúlyozta:
a nyugalom nem passzivitást jelent, hanem tudatos, stratégiai döntéshozatalt. Aki hosszú távon, átgondoltan építi fel a portfólióját, az nem a napi hírekre reagál, hanem saját céljaira, élethelyzetére és kockázattűrésére alapozza a döntéseit.
Az ilyen befektető nem kapkod, nem engedi, hogy a média vagy a piac rövid távú hangulata irányítsa. Ehelyett mosolyogva, stabilan és higgadtan építi pénzügyi jövőjét, mert tudja: a reálgazdaság és az idő a szövetségese.
A befektetői nyugalom belső egyensúly kérdése.
Nem a legújabb trendek, nem az arany árfolyama vagy az amerikai kamatdöntések határozzák meg, hanem az, hogy mennyire ismeri és fogadja el a befektető saját pénzügyi személyiségét. A tudatosság, a megfelelő biztonsági tartalék, a reálgazdaságba vetett bizalom és a diverzifikált portfólió együttese teremti meg azt a stabilitást, amelyben a befektető nem fél a változástól, hanem nyugodtan néz a jövőbe.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Business illustrations by Storyset
