A bizonytalan gazdasági környezetben sok befektetőt aggaszt a kérdés, hogy mikor érdemes részvényekbe fektetni, és mikor érdemes lemondani egy már meglévő befektetésről. Szakértőink eheti vlogunkban a részvénypiaci kihívásokról beszélgetnek. Kitérnek arra, hogy miért zuhanhat egy részvény árfolyama, mit tegyünk, ha a befektetésünk értéke nullához közelít, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mielőtt részvényekbe fektetnénk. Emellett kiemelik az üzleti modell fontosságát.
Mit tegyünk, ha a részvényünk értéke nullához közelít?
Iványi Ildikó: Egy nagyon érdekes, sokak számára érdekfeszítő kérdéssel szeretném, hogyha ma tudnánk egy kicsit foglalkozni. Ez a bizonytalan gazdasági környezet felvet olyan kérdéseket, amik bizonyos befektetési eszközöknél lehet, hogy elbizonytalanítja a befektetőt, hogy éljen-e azzal a lehetőséggel, amit felkínálnak neki. Ez konkrétan most a részvényekre vonatkozik.
Kaptam több helyről olyan kérdést, hogy most érdemes-e részvényeket vásárolni, és ha igen, akkor milyen részvényeket? De, ami fontosabb az az, hogy jött olyan kérdés is, hogy mi van akkor, hogyha a részvény árfolyama konvergál a nullához? És mit csináljon akkor mondjuk egy részvénybe befektető? Mi a helyes eljárás az ő részéről, ha már megvárta azt a pontot, amikor már ugye nagyon-nagyon alacsony az árfolyama a részvényeknek?
János Zsolt: Tehát, hogyha ennél maradunk, hogy van valakinek a portfóliójában egy olyan részvény pozíció, amelyiknek az értéke most nagyon alacsony, akkor persze, hogy több kérdésre kellene választ kapni, mielőtt dönteni lehet, hogy hogyan tovább.
Az első, hogy egyáltalán miért van a részvény a portfóliójában és az a részvény hány más részvény mellett van? Erre most a választ nem tudom, tehát itt ezért nem is gabalyodnék bele a különböző verziókba. A másik pedig, hogy annak a vállalatnak mi a biznisz modellje, milyen az üzleti modellje és magába, az árfolyam nélkül milyen állapotban van a vállalat? Mi az oka annak, hogy a részvény értéke annyira alacsony? Nem is létezett kvázi soha üzleti modell és mindig csak egy jövő remény volt eladva?
Ami ugye nem passzol itt a helyzethez, de mégis kell tisztázzam, hogy ki vagyok én a részvénynek az életében? Ismerem-e az üzleti modellt, tehát létezik- e a vállalatnak az üzleti modellje anélkül, hogy a tőzsdén lenne a részvény? Ha igen, akkor ez már megnyugtathat, mert azt mondom, hogy oké ez az üzleti modell, ez szükséges az életünkbe, és mindegy, hogy milyen környezet van, akkor is működik az üzleti modell. Ha ez megvan, akkor mehetek abba az irányba tovább, hogy milyen reményeket, milyen storyline-okat, milyen históriát adtak el annak idején, amikor ezt megvettem? Ez mióta történt meg és mi valósult meg ezekből az ígéretekből?
Általában, hogyha az árfolyam összeomlik, annak 2 oka van. Az egyik, ami a legegyszerűbb, hogy nincs kereslet. Miért nincs kereslet? Mi az oka annak, hogy nem szexi ez a részvény a világnak? Mert ha jó lenne, akkor itt lenne.
Hogyha ez lecsúszott már ilyen úgynevezett ’penny stock’ szintre, hogy azt mondjuk, hogy lecsúszott a dollár alá, és tényleg nagyon erősen botladozik, akkor egy verzióm lehet, hogy megállítom a szenvedést, és mielőtt egészséges pénzt dobok egy már magába alapjába egészségtelen és beteg üzleti modellbe, lezárhatom a veszteséget – akár ez még attól függ, hogy melyik országba, hogy adó oldaláról még fel is tudom használni esetleg. De az egészséges pénzemet ezzel a tapasztalattal megfontoltabban, jobban meggondolva fektetem a továbbiakban be. Tehát ez mindig a döntő.
Amikor ugye sokan azt mondják, hogy érdemes cost average-vel fel hígítani az átlag árfolyamot, akkor hozzá kell mondani: a cost average értelme akkor van meg, hogyha egészséges az üzleti modell, de ha rájöttem, hogy ez nonszensz volt és valami lufit vettem meg, akkor további egészséges pénzt bedobni csak azért, hogy állítólag ez hígítsam…A baj ugye az, hogy bármilyen árfolyamszintről mínusz 50 % zuhanás még mindig működik, tehát minden szintről mehetek még egyszer 50 % -kal lefele addig, amíg nem értem el valamikor a megmentő nulla esetleg.
Mi történik, ha egy céget kivezetnek a tőzsdéről?
Iványi Ildikó: Ezzel a kérdéssel függ össze az is, hogy ugye elhangzott az a kérdés is, hogy mi van akkor, hogyha ezt a céget, aminek a részvényeit én birtoklom, kivezetik a tőzsdéről?
János Zsolt: Ha kivezetik a tőzsdéről vagy megtiltják – ez is lehet ugye. Ezt Amerikában most tapasztaljuk egy SuperMicro-nál, amelyik azzal küzd, hogy ha az adminisztrációt nem teljesíti, akkor újra és újra ott lebeg a kard a feje fölött, hogy megszüntetik a jelenlétet. Hát, ha megszüntetik, akkor megszűnik a beárazás.
Ha valaki felvásárolja, akkor az általában egy jobb hír, mert ha felvásároltak egy vállalatot és azután vonják ki a tőzsdéről, akkor egy értéke van, ami miatt valaki megveszi a vállalatot. Tehát akkor legalább nagy valószínűséggel kapok egy kompenzációs árat. Ez azért jó, mert akkor van valaki, aki egy árat fizet. Ez nem azt jelenti, hogy én azt kapom, amit én valamikor megfizettem, de legalább létezik valamilyen ár, de extrém esetben megszűnhet a tőzsdén a vállalatnak a jelenléte és ezzel megszűnik az én áram is.
Részvényvásárlás előtt
Iványi Ildikó: Mit mondjunk azoknak a befektetőknek, akik szeretnének részvényeket vásárolni, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe, hogyha egy ilyen ügyletbe vásárolnak bele?
János Zsolt: Hm, milyen ügyletbe?
Iványi Ildikó: Ha részvényt vásárolnának meg, akkor milyen szempontokat vegyenek figyelembe a részvény vásárlás előtt, mielőtt odaadják a pénzüket egy brókernek vagy egy befektetési alapkezelőnek vagy bárkinek?
János Zsolt: Tehát ez 2 különböző dolog. Az egyik, hogy direkt részvényt szeretne valaki vásárolni, neki egy komoly tanácsadó nem fog egy vagy két részvényre bármilyen tippet, ajánlatot adni, mert vagy az a privát befektető foglalkozik a vállalattal, az iparággal és a részvényekkel, akkor nem teszi nekünk fel azt a kérdést, hogy akkor mit javasol, hogy vegyek részvényt.
Aki felteszi azt a kérdést, mert nem foglalkozik ezzel, annak a direkt javaslatom az, hogy ne vegyen direkt részvényt, hanem inkább egy részvény alapkezelőre bízza a pénzét, ott úgyis azzal kell foglalkozni, hogy milyet szeretne: meg ezt szeretné venni az egész világot? Tehát egy olyan részvényalapot, amelyik az MSCI World indexhez van kötve, vagy bizonyos régiókat szeretne kiválasztani?
Tehát már magába a kérdés oda utal, hogy azt kell mondjam, hogy inkább ne csináljon semmit, mert a kérdés azt mutatja, hogy nem foglalkozott még a témával, és egyszer kezdjen el podcastokat hallgatni, videókat hallgatni elkezdenek gondolkozni. Beszélgessünk azért, hogy megértsem, hogy egyáltalán honnan jön, mit szeretne, milyen tapasztalatai vannak, és lehet, hogy majd azután eljutunk oda, hogy valami konkrétat kiválasztunk, de itt azt kell mondjam még egyszer a kérdés magában inkább oda utal, hogy azt mondjam neki, mint felelős tanácsadó, hogy inkább ne csináljon semmit, mert a kérdés azt mutatja, hogy nagyon korai stádiumban van, és messze van attól, hogy felelősséget lehessen vállalni a döntésért.
Iványi Ildikó: És ha már gyakorlottabb, akkor is feltesz kérdéseket, akkor is kellenek kérdések?
János Zsolt: Persz,e a gyakorlottabb akkor jönnek a kérdések, csak általában ugye mivel megvan a tapasztalata, a kérdés minősége más, és ebből egy tapasztalt tanácsadó is tudja, hogy ez mit jelent? Tehát ha felmegyek a hegyekbe és ott valami port látunk és valaki azt kérdezi, hogy miért van ott fent por a levegőben, süt a nap, akkor tudom, hogy halvány fogalma nincs, hogy mi a lavina. Tehát tovább menni vele veszélyes lenne, mert ilyen alap témákkal még nem foglalkozott. Ugyanez van a piacokon is, a kérdésből persze, hogy azt lehet látni, hogy ki honnan jön.
Az üzleti modell szerepe a befektetési döntésekben
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megosztottad ezeket a gondolatokat velünk. Tehát aki ilyen magasabb kockázatú befektetésben gondolkodik, az mindenképpen előtte nagyon sokat beszélgessen tanácsadóval, szakértőkkel, olvasson hozzá, művelődjön ebben a témában, és csak azt követően kezdjen el ilyen típusú befektetésben gondolkodni.
Ahogy a beszélgetésünk elején mondtad, nagyon-nagyon fontos, hogy milyen üzleti modell áll amögött a cég mögött, és szerintem még az is, hogy az a cég hány éve van a piacon, milyen eredményekkel.
János Zsolt:
Ha konkrétan összefoglaljuk, akkor azt lehet mondani, hogy ígérni sok mindent lehet, a papír türelmes vagy a social media. A döntő kérdés az, hogy az az üzleti modell fog-e és miből kezd cashflow-t generálni, ha már megtartom. Ha valamikor el akarom adni, akkor ki fogja nekem az exitet finanszírozni? És miért? Mert valaki csak azért fogja ezt tőlem drágábban megvenni, hogyha neki is meglesz a fantáziája, hogy ő majd drágábban el tudja adni. Ez 2 egyszerű kérdés, amivel érdemes foglalkozni.
Iványi Ildikó: Köszönöm szépen. A jövő héten ugyanitt, ugyanebben a formában hasonló izgalmas kérdésekkel fogunk foglalkozni.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
