A részvénybefektetés világa izgalmas, de számos kockázattal és buktatóval jár. Gyakran halljuk, hogy az emberek tőzsdéznek, de vajon mennyire ismerik valóban a piacot és a befektetések mögöttes dinamikáját? Ebben a beszélgetésben szakértőink röviden elemzik, hogy mit jelent részvényt vásárolni, hogyan értékelhetjük az árfolyamokat, és milyen stratégiák szerint érdemes döntést hozni. Kitérnek a különböző befektetői típusokra, valamint arra is, hogy a külső tényezők, mint a geopolitikai események, hogyan befolyásolják a tőzsdéket. Az alábbiakban részletesen áttekintjük, hogyan lehet okosan navigálni a részvényvásárlás világában.
A részvényvásárlás alapjai: Mit jelent részvényt venni?
Iványi Ildikó: Ma egy izgalmas témáról fogunk beszélgetni, és ez a részvény befektetés. Nagyon sokszor halljuk az ügyfeleinktől, hogy hát én tőzsdézek, én tudom, hogy hogyan működik a piac. De ez a tőzsdén részvényekbe befektetni azért nem kis kockázatokkal jár, de tulajdonképpen mikor részvényt vásárolunk, akkor mit is csinálunk és minek leszünk a részesei?
János Zsolt: Egy kicsit tovább mennék: ugye a bankok vagy a pénzügyi rendszerek megadják a lehetőséget az embereknek, tehát egy platformot állítanak rendelkezésre, mert direkt részvényeket nem tudok megvásárolni. Tehát nekem nem egy papírt adnak a kezembe, hanem a legtöbb részvény ma értékpapírszámlára könyvelődik be, és ennek meg kell legyen az infrastruktúrája, tehát ezért nem tudok bárhol hozzáférni.
Itt 2 sztori van. Az egyik, hogy valaki részvényeket megvesz, mert neki ezt eladják vagy megvan neki az a platform, ahol ő bevásárolhat részvényeket. Az már ugye magában nagy különbség, hogy azért vesz-e valaki meg egy részvényt, mert azt neki eladták, vagy azért vesz meg részvényt, mert foglalkozik a gazdasággal, foglalkozik a számokkal, az összefüggésekkel, van egy ötlete és azt mondja, hogy én szeretném megvásárolni ennek a bizonyos vállalatnak a részvényét.
Mert ezzel általában a résztulajdont veszek meg, ami azt jelenti, hogy szavazati jogom is van az éves taggyűlésen, osztalékból részesülök, ha osztalékot fizet ki a társaság, tehát résztulajdonossá válok. Alapjában ez a formális része az egésznek, de az nagyon fontos kérdés, hogy hogyan kerül egy részvény egy privát befektetőnek az értékpapírszámlájára, a vétel előtt mi történt?
Iványi Ildikó: Az is egy fontos kérdés, és ehhez tartozik hozzá, hogy nagyon sokan ugye ilyen divatos részvényeket vesznek, mert hogy abból majd kvázi – most idézőjelben mondva – meggazdagodhatnak. Na de kell ismerni annak a részvénynek az értékét és a részvény értékét azt, hogy mérjük?
János Zsolt: Annyiban mondok ellent, hogy alapjában, ha valaki azzal kibékül, hogy ő nem kell a részvénynek az értékét ismerje és ezzel jól érzi magát, az is rendben van. Tehát ezért mondtam azt, hogy a döntő az, hogy mi történt a vétel előtt, mit vásárol meg egy befektető? Ő egy jövőre prognosztizált esetleges nyereséget vásárol meg, és mi történik, hogyha ez nem történik meg?
A másik: az is fontos, hogy ezt nekem ki adja el, és az, aki éppen a részvényt vagy bármit elad nekem az, hogy jutott ehhez a termékhez? Ez miért döntő? Tehát, hogyha valaki megvásárolt valamit és kvázi ezen a terméken rajta rekedt, akkor persze, hogy neki érdeke ezt minden ígérettel és vízióval és fantasztikus sztorikkal eladni, mert szabadulni akar. És ez nagyon lényeges a vevőnek, hogy ezt a kérdést feltegye, hogy éppen most ki miért milyen motivációból sztorizik nekem, hogy én megvegyem azt a portékát, amit el szeretne adni? Ebben az esetben egy részvényt.
A részvények árfolyamának meghatározása: P/E és egyéb mutatók magyarázata
Iványi Ildikó: A részvény értékéről még beszéljünk egy kicsit, mert ugye találkozunk olyan fogalommal, hogyha részvényeket nézegetünk, hogy P/E, hogy ez mit is jelent, és ez hogyan függ össze a részvény értékével?
János Zsolt: A részvényeknek meg van állapítva egy árfolyama, nagyon egyszerűen, és ez a legtöbb esetben valamihez kell legyen hasonlítva. Na most vagy hozzá van hasonlítva az ár az aktuális forgalomhoz – ez nagyon sokszor felépülő iparágban történik meg ott, ahol még belső cash-flow érték vagy belső más érték, amit meg lehet nevezni, nem lenne, akkor az ár hozzá van téve a forgalom arányhoz, hogy a forgalomnak hányszorosát fizetem meg, mint vevő.
Ha már kialakult egy olyan üzleti modell, hogy van cash-flow, van belső érték, van nyereség, van osztalék, akkor lehet, hogy a nyereség-árfolyam arány van megnézve, hogy hányszorosát a nyereségnek fizetem meg, mint vevő, hogyha megveszem ezt a részvényt. Azért mondtam az előbb, hogy nem mindig a belső érték döntő, mert van egy úgynevezett momentum vagy lendület részvényvásárlási modell is, amelyik azt mondja, hogy mindegy, hogy van- e vagy nincs egy részvénynek egy belső értéke, addig, amíg egy lendület van, amíg egy narratíva van egy sztoriline-ban, amit görget maga előtt a piac, és mindig találok valakit, aki nyitott drágábban és drágábban megvásárolni azt a részvényt, akkor akár egy üres részvény is körbe adható, és ennek megy fel az árfolyama.
Ez a fontos, hogy a vevőnek ezzel ki kell békülni, hogy ő mit vesz meg vagy miszerint vásárol? Belső érték szerint, forgalomhoz hasonlítva az árat, a nyereségre hasonlítva az árat, az ígért nyereségeket, tehát miszerint állapítja ezt meg. Én is nagyon sokszor kapom azt a választ, hogy ez vagy az azt mondta vagy ezt vagy azt olvastam. Tehát az egy idegen sztori, amit neki megadtak. Lehet, hogy jó lesz, de lehet, hogy nem.
Befektetői típusok: Ki hogyan dönt a részvényvásárlásnál?
Iványi Ildikó: Nagyon sokszor halljuk, hogy valóban ilyen impulzus vásárlásokat csinálnak az ügyfelek, mert hallottak valamit, vagy valaki azt mondta, hogy ő ebből tudott meggazdagodni. De ugye nem mindegy, hogy milyen élethelyzetben vagyok, mennyi pénz áll rendelkezésemre, egyáltalán mi a célom azzal a befektetéssel, de nyilván már említetted, hogy vannak ugye a részvény vásárlásnak veszélyei is, de azért még 1-2 kockázatról beszéljünk konkrétan. Hogyha én részvényt tartok a portfólióban, akkor mi mindenre kell, hogy felkészüljek, hiszen nagyon sok részvény árfolyamát nagyon sok minden befolyásolja.
János Zsolt: Tehát pontosan az első, ami a legfontosabb, hogyha így részvényeket kézbe veszünk, az a likviditás. Tehát ezt érdemes megnézni, hogy mekkora a piaca annak a bizonyos részvénynek, naponta mennyi részvény cserél tulajdonost, mert akkor indulhatok abból ki, hogy az az összeg, ami nekem van ebben a nagy piacban, ha be akarok szállni vagy ki akarok szállni, akkor belefér.
Illikvid pozíciók, amelyik kevés kereskedésben vannak, ott azért lehet a veszély, hogy én saját magam, ha veszek, akkor hajtom az árfolyamot felfele a keresletemmel, hogyha el akarok adni, akkor én saját magam rombolom az árfolyamomat, mert túl kevés a piaca ennek a részvénynek.
Ezt lehet a legtöbb banknál is látni, hogy ők bármilyen ’noname’ részvényeket nem vesznek be az értékpapírszámlára, hanem itt is a bankon múlik, hogy milyen stratégia szerint választanak ki olyan részvényeket, amelyeket technikailag egyáltalán le tudnak bonyolítani az ügyfélnek, mert egyik bank sem érdekelt abban, hogy az ő könyveiben maradjanak olyan részvények, amit nem tud a piacnak eladni. Tehát ez is egy lényeges pont.
Na most az, hogy mit vásárolnak az emberek, ez azon múlik, hogy kinek milyen sapkája van és ha nagyon egyszerűre vesszük, akkor legalább 3 különböző részvényvásárló kategória létezik. Az egyik lehet a value vásárló: ezek azok, akik a belső értéket nézik meg. Ennek a stratégiának a legismertebb sztárja Warren Buffett, aki ugye az ő modelljében szinte 100 éven keresztül a vállalatok belső értékét nézi meg, és ezt összehasonlítja az aktuális árfolyammal, és ebből azt mondja, hogy veszünk. Mindegy, hogy milyen a storyline, mert a belső érték az magasabb, mint az aktuális árfolyam. Tehát olcsón veszünk. Ők a value vevők. Ők eladnak akkor, amikor a belső érték jóval alacsonyabb, mint az aktuális árfolyam, mert azt mondják, hogy a piac valamilyen okból az árfolyamot felhajtotta. Mi eladunk, mert ez túl drága.
Van a második vevő kategória: ezek a chart technikákat figyelők, akik mindig azt nézik, hogy hol van momentum, hol van lendület és abba vásárolnak bele. Ezek akkor kezdenek el vásárolni, ha már elindult egy lendület. Ők nem az első vásárlók, hanem azok, akik egy lendületet akár visznek tovább és ez egy veszélyes kategória, mert hogyha egy lendületet vásárló megvett valamit, akkor neki érdeke, hogy a lendület menjen tovább és ő a storyline-t nagyon szereti erősíteni, és ezek azok, akik a médiával is dolgoznak együtt.
A harmadik kategóriát szeretik megtalálni, ezek a zaj vevők, noise trader-ek, akik a média storyline-ok után szaladnak és ezek szoktak a legtöbben esetben a birkák lenni, akik azután megfizetik, mint az utolsók a többieknek a nyereségét azzal, hogy későn vásárolnak.
És hát a piac ezek között általában ingadozik, mert valamikor, amikor így a zajt vevők ott vannak mind, akkor a value kereskedők azt mondják, hogy hát túl drága kezd lenni, mi nem veszünk, eladunk, aztán mivel billen az árfolyam lefele, jönnek azok, akik a trendeket figyelik, azok is elkezdenek adni, mert azt mondják, hupsz, csökken az árfolyam, mit keresünk itt?
Az utolsók, akik reagálnak azok általában a zaj kereskedők, akkor jön a ’sell off’, akkor ők mindent bedobnak és pánikszerűen menekülnek azért, hogy az árfolyamok olyan szintekre kerüljenek, ahol megint megjelennek a belső értéket vásárlók és azt mondják, hogy na, hát akkor most karácsony van újra olcsón és nagyon kedvezően tudunk vásárolni.
Iványi Ildikó: Igen, ez egy ördögi körforgás, amit tulajdonképpen egy részvény befektetőnek azért ki kell bírnia.
János Zsolt: Még ördögibb akkor, ha nem értem, hogy ki vagyok és mi történik. Egy örök fantasztikus játék, ha tudom, hogy mi az én szerepem és hogy működik az összefüggés.
A tőzsdei mozgások: hogyan befolyásolják az árfolyamokat a külső tényezők?
Iványi Ildikó: Hogyha mondjuk a harmadik kategóriáról beszélünk és azon kívül még vannak egyéb tényezők, amik ugye nagyon befolyásolják azt, hogy a tőzsdéken mi történik, amire azt mondhatjuk, hogy ma már azt látjuk, hogy lehet, hogy órákig tart ez a tőzsdei esés vagy egy tőzsdei robbanás, vagy pedig napok alatt rendeződik. De ezekről is beszéljünk, hogy ezek mik lehetnek, mert ezek ugye külső tényezők, amik befolyásolják a részvényeknek az árfolyamát.
János Zsolt: A részvények árfolyamát nem a klasszikus piaci kereslet-kínálat irányítja ma már csak, hanem megjelent rengeteg gyorsító plusz derivatív termék. Ezek olyan termékek, amelyek vagy a keresletet vagy az eladást erősítik, pluszba opció piacokon keresztül, vételi jogokon keresztül. Hogyha megnézem az elmúlt 30 évet, mióta az iparágban dolgozom, azt lehet látni, hogy pont ezek az új eszközök gyorsították meg nagyon erősen a kereskedéseket.
Ez azt jelenti, hogy az a privát befektető, aki a klasszikus régi sztorikat vette meg, hogyha még mindig azok szerint cselekszik, akkor nagyon le van maradva, mert túl pörög a piac nagyon nagy gyorsasággal. Tehát először azt kell megnézzem, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésemre, az én platformom mire képes, milyen gyorsasággal tud egyáltalán lebonyolítani, az információ-lánc sorozatban hányadik helyen vagyok. Nagyon közel vagyok az információ gyökerekhez, vagy már tizenhétszer végig van rágva az a hír, amit elért engem is. És azután, hogy milyen gyorsan tudok reagálni.
Tehát több paraméter van, amivel érdemes szembenézni. Sajnos azt látom, hogy nagyon sok privát befektető azt várja el akár szakemberektől is: „Mondjál valami jót, ami olcsó, tuti, hogy emelkedni fog és más engem nem érdekel!”. Ez az első lépés a vágóhídra sajnos, mert hát inkább ezeket meg lehet venni ígéretekkel és sajnos nem elég kritikusak.
Iványi Ildikó: Igen, és azért az sem tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy egy-egy gazdasági intézkedés, egy geopolitikai esemény, egy politikai bejelentés nagyon nagyban tudja befolyásolni ugye az árfolyamokat és ettől is látunk nagyon kimagasló eredményeket, illetve látunk ugye nagyon negatív eredményeket. Nem kell nagyon messzire menni, egy pár héttel ezelőtt, 08. 05-én volt a japán jegybanknak egy olyan intézkedése, amelyben láttuk, hogy a tőzsde az azonnal reagált és azonnal láttunk olyan árfolyamokat, amelyekre nem is gondoltunk, hogy az bekövetkezhet.
János Zsolt: Abszolút! A politikai tőzsdének rövid a lába, és hamar elmúlnak a dolgok. De hogy egyenként az emberek ezt hogyan kezelik, ez azon múlik, hogy ki milyen ígérettel, milyen hozzáállással került most ő tőzsdéhez. Én azt tapasztalom, akik lassan mennek be a konyhába, azok hozzászoknak a meleghez, és nem égetik olyan hamar el a kezüket, mert érzik, hogy mekkora távolság és ez hogy alakul ki.
Aki beugrik felkészülés nélkül, az lehet, hogy egy szerencsés időablakban került be és a lift viszi felfelé és azt se tudja, hogy vele mi történik, és bebeszéli magának, hogy ő ért mindent, de fordítva lehet olyan időszak is, amikor a lift viszi lefele és frusztráltan kiszáll, mert bebeszéli magának, hogy ő nem ért semmit. Egyik verzióban sem értett semmit, csak az eszközöket nem jól kezelte.
A legtöbben erre azt mondják, hogy annyira komplikált, ezt ki érti meg? Erre azt kell mondjam, hogy hát értse meg mindenki. Kezdjen el ezzel foglalkozni, nem kell máról holnapra, vannak még évtizedek, de minden nap egy szeletet.
Iványi Ildikó: És érdemes azért szakemberekkel is beszélgetni, hogyha ilyen típusú befektetésben gondolkodik valaki, hiszen sok olyan információt kaphat pontosan ezekről a kockázatokról, az értékekről, a befektetési típusokról, ami fontos lehet ahhoz, hogy ő döntsön, hogy egyáltalán szeretne-e a portfóliójában ilyen típusú eszközt tartani.
János Zsolt: Ha a megfelelő szakembert találja meg valaki, akkor én általában azt szoktam mondani, hogy ezzel ő életidőt vesz meg, mert alapjában, ha végtelen időm van, akkor minden tapasztalatot saját magam is megszerezhetnek. Ha van egy szerencsém, hogy a megfelelő szakemberrel – nem termékértékesítővel, hanem jó szakemberrel- lépjek kapcsolatba, akkor ő lerövidíti a tapasztalati időszakot, mert lehet, hogy neki a 30-40 év régisége már olyan piaci eseményeket és tapasztalatokat mutatott fel, amit én is megszerezhetnék. Ez a fiataloknak ugye a sorsa, hogyha nem hallgatnak az idősebbekre. De lehet, hogy túl rövid lesz az életem.
Iványi Ildikó: Oké, ez egy generáció kérdés, de most ebbe nem megyünk bele. Ez egy másik platformnak a témája. Nagyon szépen köszönöm, hogy ma is megosztottad ezeket a hasznos információkat és gondolatokat velünk. Mindenkinek nagyon-nagyon szép hetet kívánok és a jövő héten hasonló formában találkozunk, hasonló izgalmas kérdéssel fogunk foglalkozni.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?
Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
