Az amerikai kormányzati leállás (shutdown) ismét központi téma lett a világgazdasági hírekben. A beszélgetés fókuszban az állt, hogy milyen következményekkel járhat a leállás a befektetők portfóliójára, az amerikai gazdaságra és a globális piacokra. A szakértő szerint rövid távon a tőzsdék nem reagálnak drámaian, de minden nap több százmillió dolláros veszteség keletkezik, amelyet később nem lehet pótolni. A vita kitért az egészségügyi szektorra, a munkaerőpiacra, a Federal Reserve (FED) kamatpolitikájára, valamint a politikai dimenziókra is.

Az amerikai shutdown történelmi háttere

A beszélgetés elején János Zsolt rámutatott, hogy a mostani leállás nem előzmény nélküli: 1990 óta hat hasonló eset történt, Donald Trump elnöksége alatt pedig ez már a harmadik. A leállások oka rendszerint politikai patthelyzet, most éppen az egészségügyi kiadások körüli vita vezetett ide.

Fontos elem, hogy a korábbi shutdownok alatt a tőzsde összességében tovább nőtt, de ha a leállás három hétnél tovább tart, az már komolyabb zavarokat okoz, hiszen az állami intézmények leállása miatt nem érkeznek hivatalos gazdasági adatok. Ez bizonytalanságot teremt a piacokon, mintha „vakrepülésben” lenne a gazdaság.

Befektetői kockázatok és az egészségügyi szektor

A shutdown kapcsán külön szó esett az egészségügyi szektorról, amely sok portfólióban szerepel. János Zsolt szerint azonban az ilyen „szatellit” témák eleve nagyobb kockázatot hordoznak, mert gyakran politikai divatok vagy piaci likviditás hatására kerülnek túl- vagy alulértékelésre.

Donald Trump kormánya már régóta támadja az amerikai gyógyszerárak magas szintjét, ami hosszabb távon nyomást gyakorol a vállalatok profitjára. Példaként a Pfizer és a kormány közötti egyezséget említette, amelynek célja, hogy a cég beruházzon az Egyesült Államokban, így elkerülve a súlyos vámokat.

A szakértő arra figyelmeztetett, hogy befektetőként mindig tudatosan kell mérlegelni, miért szerepel az adott szektor a portfólióban – meggyőződésből vagy spekulációból. A shutdown önmagában nem változtatja meg ezt a kockázatot, de felerősítheti az instabilitást.

Hatások a munkaerőpiacra és a FED politikájára

A műsorvezető felvetette, hogy a leállás a munkaerőpiacra is kihat: a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,2%-ról 4,6–4,7%-ra emelkedhet. Ez közvetlenül befolyásolja a Federal Reserve döntéseit is, hiszen a kamatpolitikát szorosan a munkaerőpiac állapotához igazítják.

János Zsolt szerint azonban a helyzet bonyolultabb. A Jackson Hole konferencia óta a piac felismerte, hogy a FED kevésbé az inflációra, inkább a gazdasági ciklusokra figyel. Mivel a hivatalos statisztikák megbízhatatlannak bizonyultak – 2005 óta 60%-ukat korrigálni kellett –, egyre inkább a privát szektor adataira támaszkodhatnak. Ez a „vakrepülés” akár előny is lehet, hiszen kiszűri a torzított számokat, és rugalmasságot ad a FED-nek a kamatcsökkentésre.

A gazdasági károk mértéke

A beszélgetés egyik fontos pontja volt, hogy a shutdown minden nap körülbelül 300 millió dollár veszteséget okoz az amerikai államnak. Ezt a kárt utólag nem lehet teljesen pótolni – még ha a tőzsde a megállapodás után fellélegzik is.

A 2018–2019-es, három hétnél hosszabb leállás példája jól mutatja a veszélyeket: akkor 11 milliárd dolláros GDP-csökkenés következett be, amelyből 3 milliárd máig sem térült meg. Ez a veszteség hosszú évekre beépül a gazdaságba, és valójában teljesen felesleges, hiszen politikai döntések okozzák.

Politikai játszmák és társadalmi következmények

A shutdown tehát nem gazdasági szükségszerűség, hanem politikai játszma eredménye. A szakértő szerint minden résztvevő veszít rajta, és a kérdés csak az, hogy a választók kit tartanak felelősnek a kialakult helyzetért.

Iványi Ildikó kiemelte, hogy ezek a döntések évekre gyengítik az ország gazdasági potenciálját, miközben rengeteg értékteremtő tevékenységet akadályoznak meg. János Zsolt egyetértett: semmilyen racionális magyarázat nincs arra, miért ismétlődnek ezek a leállások.

A beszélgetés végén mindketten arra jutottak, hogy talán jobb is, ha nem látjuk teljes egészében a politikai háttérjátszmákat, mert könnyen megrendülne a közbizalom a döntéshozókkal szemben.

Következtetés

Az amerikai shutdown rövid távon nem rengeti meg a tőzsdét, de minden nap súlyos gazdasági veszteséget okoz, amelyet később nem lehet teljesen helyrehozni. A befektetők számára a legfontosabb tanulság, hogy tudatosan kezeljék portfóliójuk szektorális összetételét, különösen az olyan érzékeny területeken, mint az egészségügy. A FED számára pedig új kihívást jelent, hogy a megbízhatatlan állami adatok helyett alternatív forrásokra támaszkodjon.

A leállás tehát sokkal inkább politikai, mint gazdasági kérdés – egy olyan „fekete Péter-játék”, amelyben mindenki veszít, és amelynek hosszú távú költségeit az amerikai társadalom és gazdaság viseli.

——————

Beszélgetőpartnerek:

Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere

János Zsolt, nemzetközi piaci elemző

——————

Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/  

Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/ 

——————-

A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Business illustrations by Storyset