Az ESG, vagyis a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat előtérbe helyező befektetések egyre nagyobb figyelmet kapnak a pénzügyi világban. A Smart&Green ESG részvénykosár különleges lehetőséget kínál azoknak a befektetőknek, akik nem csak a pénzügyi hozamokat tartják szem előtt, hanem a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást is.
A Smart&Green koncepció lényege
Iványi Ildikó: Nézzük, hogy ma milyen részvénykosárral fogunk foglalkozni. Egy nagyon érdekes, és szerintem a jövőre nézve nagyon sok befektető számára fog érdeklődésre számot tartani ez a részvénykosár: a Smart&Green ESG részvénykosár. Ebben van egy mozaikszó: ESG, amiről már nagyon sokat beszéltünk, és szerintem a következő hónapokban, években ez nagyon sokszor beszédtéma lesz.
Mit is jelent ez? Az ’E’ a környezetvédelmet jelenti, az ’S’ a társadalmi igazságosságot, felelősségvállalást és a ’G’ pedig a vezetés, ami egy teljes átalakuláson megy keresztül most. Ezt látjuk a mindennapjainkban, illetve akik ugye multicégeknél vagy nagyobb vállalatoknál dolgoznak, ők is látnak változásokat, hogy a menedzsment egy kicsit másképpen viszonyul ma már a munkavállalókhoz, mint mondjuk a korábbi években.
János úr, miért is fontos, hogy ilyen részvénykosarakkal foglalkozzunk? És különösen az, hogy egy ilyen ESG-re épített részvénykosárról egy kicsit behatóbban kezdjünk beszélgetni?
János Zsolt: Hogyha megnézzük ennek a vagyonkezelésének a nevét, akkor véleményem szerint előtérben a Smart&Green fogalom érdemes, hogy legyen. A téma magában eléggé polarizáló téma, mert vannak olyan emberek, olyan struktúrák, olyan érdekrendszerek, akik ezzel a kérdéssel, hogy Smart&Green, tehát transzparens és természetet kímélő struktúrákat építsünk fel, ezzel nem akarnak foglalkozni. Miért?
Mert az intranszparenciának és mindennek a kihasználásának is megvannak az előnyei, és ha nagyon egyszerűvé akarjuk tenni és nem egyetemi szintre vesszük ennek az egésznek a megbeszélését, akkor azt érezzük, azt látjuk, hogy a gazdasági rendszerünknek bizonyos részei arra épültek fel, hogy információ eltolódást használ ki valaki. Ezt lehet akár rejtett információknak, vagy intranszparens információknak is nevezni, és ezekből alakultak ki üzleti modellek. Minél közelebb vagyunk ezekhez a modellekhez, attól függ, hogy milyen az érdekrendszerünk, milyen az etikai felfogásunk, annál inkább zavarnak vagy nem zavarnak ezek a dolgok.
Olyan körülbelül az ötvenes évek óta az ENSZ már elkezdett ezzel a kérdéssel foglalkozni világszerte, hogy a kvázi a kizsákmányolás, vagy túl erős kihasználása ennek az információ eltolódásoknak, ez nem etikus, nem helyes és át kellene transzformálni az üzleti modelljeinket, és ebből indultak el a gyökerei az ESG megfogalmazásnak. 2020 után, miután ugye a pandémiában rájöttünk, hogy mennyire függőek vagyunk világszerte bizonyos régiókban, onnan jött nagyon erősödve a ’green’ és a ’smart’ üzleti modellek kérdése. Tehát ezek az alapok.
Az egész összeállított kosárnak szerintem nem az ESG az alapelve, hanem az egésznek inkább a Smart&Green az, amit most – mert szexivé vált a fogalom, ezért – a pénzügyi világ, mint nevet felfedezte. Az ESG még évekkel ezelőtt egy pár vállalatnak különlegessége volt, tehát aki úgy nevezte magát, hogy ESG szerint építi fel az üzleti modelljét, az még marketing oldalról vonzó volt. Ma már azt lehet mondani, hogy odakerülünk, és ez a jövőben normális lesz, hogy aki nem ESG-nek megfelelően dolgozik, az már úgysem lesz életképes, sem a munkaerőpiacon, sem a szolgáltatásával, sem a termékével, sem a fogyasztónál. Tehát ez az úgynevezett ESG-washing vagy greenwashing, ami egy ideig megtörtént, ez kezd a háttérbe szorulni és inkább a Smart&Green fogalommal érdemes ebben a témában is foglalkozni.
A Smart&Green ESG részvénykosár összetétele
Iványi Ildikó: Ha megnézzük, hogy ebben a részvénykosárban milyen vállalatoknak a részvényei vannak, akkor ebben a részvénykosárban kevesebb olyan vállalattal találkozunk, amelyekkel találkoztunk a korábbi részvénykosarak megbeszélése során.
János Zsolt: Hát ugye ez is egy téma-kosár, egy téma-vagyonkezelés. Az elmúlt hetekben különböző témák vagyonkezeléseit néztük meg és azt is lehet látni, hogy vannak olyan vállalatok az egyes témákban, amelyeknek nagyon szűk, arra a témára rá pozícionált üzleti modelljük van, de ha megnézzük, és amit itt látunk ebben a kosárban is, hogy olyan neveket is látunk, amit lehet, hogy nem Smart&Green üzleti kosárba tennénk bele – most példaként veszem a Microsoft-ot: feltehetném a kérdést, hogy mi a köze a Microsoftnak ehhez, vagy egy Infineon-nak, vagy egy MasterCard-nak, egy Visa-nak?
Emellett vannak olyanok, mint egy Air Liquide vagy Linde, amelyekről tudjuk, hogy oké, ők energiaforrásokat, eszközöket, hidrogént gyártanak például, és ebbe az irányba mennek vagy First Solar, a szolár energia felépítője. Tehát ebbe a témakosárba is az egész univerzum össze van véve, ami hozzátartozik ahhoz, hogy transzparensen és természetkímélően épüljön fel egy technológia. A Geberit-et például a legtöbben ismerik ugye a mosdóból, és itt ez egy jó példa: ők azon dolgoznak, hogy például mennyi víz mennyiség folyik keresztül egy tusoló fején azért, hogy az legyen az érzése a fogyasztónak, hogy elég vizet kap, és olyan technológiákat fejlesztettek ki, hogy a mai tusoló fejből körülbelül egy huszad annyi víz kell kijöjjön, hogy az az érzése legyen a fogyasztónak, hogy elég víz van, amikor ő tusol, mert ez is kíméli a természetet. Vagy hogy mennyi ideig használható egy ilyen tusoló fej? Az átlag idő az olyan 3-5 év volt eddig, ők most meghosszabbították ezt 20-25 évre. Persze ez más problémákat hoz, hogy milyen baktériumok vannak benne, és egyáltalán 20 évig akarok-e egy ilyen tusolófejet használni, de ezt látjuk, hogy hova törekedik az egész ötlet ebben a vagyonkezelési kosárban.
Politikai és gazdasági hatások az ESG befektetésekre
Iványi Ildikó: Egyre fontosabb az, hogy a környezetünket óvjuk. Erre különböző programok, különböző projektek épülnek rá. Az Európai Unióban erre külön anyagi források vannak, hiszen Európa ebből a szempontból tulajdonképpen zászlóvivő.
János Zsolt: Hát az szeretne lenni, de pont ez, hogy most szóba hozzuk, ez azt mutatja és ez az oka is annak, hogy az ilyen téma-kosarak azok nem stabilan növekednek és bluechip-nek nem nevezhetőek, hanem megfelelő, tehát elég gyakori ingadozások vannak benne, mert a kérdés az, hogy mennyi tőke áramlik bele ebbe az iparágba, és ha megnézzük a politikai erőket pillanatnyilag, akkor Amerikában ugyanúgy, mint Európában is, az erősödő jobboldal inkább ezek ellen az elvek ellen fordul.
Miért? Nagyon logikus, mivel az, amivel kezdtem, hogy az ESG és a transzparencia felborítja az eddigi üzleti modelleket, mert azok nagyon sok esetben – kemény a kifejezés, de – kizsákmányolásra és információ eltolódásra épültek rá. Ez a nagy tömeget érinti, és az emberek nem akarnak változást, ezért a populista oldalról ezt nagyon hamar kézbe veszik és azt mondják, hogy nekünk nem kell természetvédelem, nem kell ESG, maradjon minden, ahogy volt.
A tőkeáramlások is megváltoznak. Ugye most Amerikában már ez vitatva van, hogyha Trump esetleg megnyerné a választást, akkor az Inflation Reduction Act , amit Joe Biden kormánya összeállított, ez főleg pont erre a témára, az új energiára, a transzparenciára ment rá, hogy ezt már nem fogja tudni megállítani, habár szeretné. Európában is a Green Deal veszélyeztetve van, hogyha eltolódik az erő olyan irányba, akik teljesen ez ellen vannak és azt mondják, hogy nem, ezt a pénzt inkább más populista ajándékokra kell felhasználni az embereknél.
A kérdés az lesz, hogy sikerül-e, hogy ennek a transzformációnak az árát meg akarjuk fizetni, ehhez plusz állami likviditást is hozzátenni, akkor ez a része a portfóliónak nagyon érdekes lesz, mert ezt tudjuk, hogy intellektuálisan szükséges lenne, de azt is látjuk, hogy a tőkepiacon nem csak intellektuális oldalról történtek az árfolyam fejlődések, hanem nagyon sok esetben benne vannak a különböző érdekek is.
Csak egy példa ehhez: a mesterséges intelligencia pillanatnyilag nem csak azért szárnyal és az egész miliő, ami körülötte van, mert valaki ezt felfedezte, és a privát befektetők odamennek, nem. Az állami pénzek azok, amelyek nagyon erősen a datacenterek finanszírozását hajtják. És ez mossa felfele az egész piacot. Na most ez nagy kérdés lesz az idén az év végéig, hogy az egész Green Deal, az egész energia transzformáció, az egész smart energiatéma elég likviditást fog-e kapni tovább is?
De van olyan befektető is, aki azt mondja, nekem mindegy, hogy milyen likviditás van, az én elvem az, hogy én ilyeneket akarok támogatni és ezért vásárolom ezt bele az én portfóliómba. Nem csak azért, hogy most rövid időre maximalizáljam a hozamot.
Fiatal generációk és a fenntartható befektetések
Iványi Ildikó: Nyilván ehhez nagyon tudatos vásárlónak kell lenni, és talán abban bízhatunk, hogy a fiatalok, akik ezután vagy most kerülnek ki a munkaerőpiacra, illetve 15-16 éves koruktól ők másképpen állnak ehhez a helyzethez, mert ők szeretnék valóban azt, hogy még egy élhető környezetben tudjanak élni az elkövetkezendő 50-60-100 évben.
János Zsolt: Tehát ezzel a kérdéssel biztos, hogy érdemes foglalkozni, ezt javaslom minden 40 plusznak, hogy foglalkozzon és beszélgessen nagyon sokat a következő generációval, mert ebből lehet kihallani, hogy mi az, amit támogatnak. Az érzésem az – és ez a privát véleményem-, hogy sokkal kevésbé szürke a pozícionálása a következő generációnak, hanem sokkal radikálisabban vagy fehér vagy fekete, mert az is a vélemény, hogy ez az enyhe, langyos, közepes konszenzusos út az sajnos nem vezetett oda az elmúlt évtizedekben, hogy élhetőbbé váljon a bolygónk, ezért sokkal radikálisabb lépések kellenek is. Ez persze ki is van sokszor használva.
Ha maradunk a témakörnél, akkor a befektetőknek mindenesetre ez a fontos, hogy a témakörön ott érdemes elgondolkozni, hogy mi az ötletem, és itt megint Kosztolany-nak a 4G verziója jut eszembe, ez kell minden témához: GELD, ez a pénz legelőször, tehát megfelelő aránya a portfóliómnak, GEDULD: türelem ahhoz, hogy azt mondjam, hogy kivárom azokat a hullámokat és trendeket, amelyek jönnek, GLÜCK a szerencse, hogy akár olyan időben vásároljak bele és ne a mainstream-mel menjek, hanem akkor, mikor mélyek az árfolyamok, akkor is nyugodtan megvásároljam, és a negyedik a GALUBE, tehát valamilyen formában kell is higgyek abban, hogyha ezt megvásárolom, tehát kell valami elképzelésem legyen, hogy miért veszem ezt meg, és az nincs benne, hogy jó tipp a szomszédtól: tehát ez a valaki jön oldalról, és azt mondja, hogy van egy jó ötletem – ez nincs benne a befektetési stratégiákban.
Iványi Ildikó: Nagyon szépen köszönöm, hogy ma megint megosztotta ezeket a hasznos és érdekes gondolatokat velünk. A jövő héten is folytatjuk az eszközök kivesézését.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban?
Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
