Az elmúlt években sok befektető jutott arra a következtetésre, hogy az index ETF a legegyszerűbb és legbiztosabb út: megveszed az indexet, és kész. Eddig ez be is jött, hiszen az indexek és az őket leképező ETF-ek jól teljesítettek. A legutóbbi Tőkepiaci VLOG-ban Törökné Iványi Ildikó és János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző azt nézte meg, mi van a paplan alatt: hogyan lehet erős az index, ha közben sok részvény gyengül, és tartós-e a növekedés azoknál a cégeknél, amelyek húzzák.

Hogyan lehet erős az index, ha a széles piac gyenge?

Egyre több elemző szedi szét a nagy indexeket, és a Standard & Poor’s 500-nál is ez látszik. Az index az 500 legnagyobb vállalatot tartalmazza, de nem úgy, hogy mindegyik ugyanakkora súllyal szerepelne benne. Az index tőzsdei kapitalizáció szerint épül fel, nem darabra.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legnagyobb piaci értékű cégek aránya a legnagyobb. Ott van például az Nvidia: mivel a tőzsdei kapitalizációja gigantikus, az indexben is hatalmas a súlya, és ezzel magával húzza az egészet. Ha egy úgynevezett kiegyensúlyozott, equal weight indexet néznénk, amelyben minden cég azonos arányban szerepel, az az S&P 500-nál lényegesen mélyebben lenne.

Ezért fordulhat elő, hogy az index magas szinten van, miközben a széles piac gyenge. A növekedést a technológiai szektor, azon belül a mesterséges intelligencia húzza, a többi cég pedig jóval kisebb súllyal van jelen. Ha érdekel, hogyan működnek az indexek és mire jók a befektetés során, ebben a cikkben összefoglaltuk.

Mennyire tartós a növekedés az AI-cégeknél?

Ez a kérdés foglalkoztatja most leginkább a piacot. A fő kérdés az, hogy valóban visszafinanszírozható-e az a gigantikus beruházás, ami most a mesterséges intelligenciába áramlik.

János Zsolt kedvenc témája ebben az exit kérdése. Amikor nagy a parti, mindenkit hívnak bulizni, és bárhova be lehet menni. Az igazi kérdés az, hogy innen hogyan és milyen állapotban lehet kikerülni. Erről bővebben az AI-befektetésekről szóló cikkünkben írtunk.

A beszélgetés egyik fontos megfigyelése, hogy a befektetési logika is átalakult. Régen a klasszikus elvárás az volt, hogy a tulajdonos és a menedzsment merjen befektetni: ha van termék és szolgáltatás, és jól adjuk el, a piac megveszi. 2026-ban egyre többen úgy gondolkodnak, hogy oda fektetnek be, ahol már látják, hogy lesz vevő, mert az átfutási idő rövidebb. Vagy ha még nem látják, de elhiszik a történetet. A médiában erősen hajtott mesterséges intelligencia sztori pedig éppen ilyen: gigantikus összegek mennek bele, de hogy ezek sikeresen megtérülnek-e, az nagy kérdés. Sokan ezért inkább nem is nézik.

Miért van ugyanaz a néhány cég szinte minden pénzügyi termékben?

Amíg a tőke áramlik befelé, felfelé mossa az árfolyamokat. Emiatt szinte minden pénzügyi termékben ugyanazok a szupersztárok szerepelnek, mert az emelkedő árfolyamokkal szeret mindenki dicsekedni, legyen az vagyonkezelő vagy termékgyártó: vedd meg az én termékemet, mert ebben benne van az a szupersztár.

Ebből az következik, hogy a befektetők oldalán kell erősödnie a tudatosságnak. Érdemes megnézni, mi van a befektetésed mögött, és mennyire fedi át egymást a portfóliódban lévő termékek tartalma. Lehet, hogy több különböző terméked van, de mögöttük ugyanazok a cégek állnak. Ha ezt már kipipáltad, és megvan belőle elég, akkor új témát kell keresni. A rejtett befektetési kockázatokról szóló cikkünk ehhez ad támpontot.

Spekuláció-e, ha húzó cégekre építesz?

Ildikó kérdése az volt, kimeríti-e a spekuláció fogalmát, ha valaki azért fektet a húzó ágazatokba, mert így nyereséges lesz a portfóliója. János Zsolt válasza: abszolút igen. Amíg felfelé mennek az árfolyamok, és a technológiai, AI-szatellit rész magával húzza a piacot, addig minden termék felfelé vonul. Ez tetszik a befektetőknek, sőt, aki eladta nekik a terméket, is dicséri magát.

Ezzel viszont nő a szektorkockázat. Ha a folyamat fordulna, az, ami felfelé húzott, lefelé is tud húzni. A probléma nem ott van, ha ezt érted és tudatosan vállalod. Ott merül fel, ahol a befektető nem érti, nem akarja tudni, nem mondják el neki, vagy azt hiszi, hogy őt ez nem érinti. Ilyenkor a piac fordulásakor csak a csodálkozás marad.

Ez nem azt jelenti, hogy azonnal el kell szaladni. Azt jelenti, hogy tisztán látod a lehetőséget és a kockázat arányát a portfóliódban. Ha érdekel, mi mozgatja valójában az árfolyamokat, erről is írtunk.

A kötvénypiac is így működik?

Igen, a húzó termékek jelensége nem csak a részvénypiacra igaz. A magas kamatozású kötvény is túlárazható egy portfólióban egyszerűen azért, mert magas a kamata. Ezért fontos megérteni, hogy a kötvény nem egyetlen dolog.

A fix kamatozású kötvénynél a kamat végig ugyanaz marad. Ha magas kamatszinten vetted meg, és utána csökkennek a kamatok, továbbra is a magas kamatot kapod, és az árfolyama emelkedik. Ha viszont a kamatok emelkednek, a te kamatod nem nő, az árfolyamod pedig csökken.

A változó kamatozású kötvénynél a kamat követi a piacot. Ha a kamatok a vásárlás után emelkednek, a te kamatod is nő, és az árfolyamod nem változik.

Sokan nem veszik észre, hogy nem minden kötvény reagál ugyanúgy: az egyiknek van árfolyamváltozása, a másiknak nincs. Erről bővebben a kötvények világáról szóló cikkünkben és a kötvényalapokról szóló adásban olvashatsz.

Kötvény vagy részvény?

Ez a kérdés sokakban felmerül, de a helyes válasz nem az, hogy vagy-vagy. Nem vagy-vagy, hanem is-is, akár egymás mellett. A kötvényeket is valakinek vissza kell fizetnie: vállalati kötvénynél a cég feladata, hogy kitermelje a kamatot és a tőkét. A legtöbb esetben tehát a részvények viszik a hátukon a kötvényeket.

János Zsolt szerint a kötvény klasszikus szerepe a likviditás-parkolás, és nem befektetés. Sokan azért tekintik befektetésnek, mert odaadták a pénzüket, és kamatot kapnak. A döntő kérdés azonban az, hogy mit kaptál cserébe. Ha csak egy kamatígéretet és egy papírt, akkor nem vagy reálértékben. Ha van valami érték a befektetésed mögött, az plusz biztonságot ad. A befektetés fogalmáról még külön is érdemes beszélgetni, a portfólió megfelelő összeállításáról pedig a 2026-os portfólió-kérdésekről szóló cikkünkben írtunk.

Mit jelent ez a te portfóliódra?

Azt, hogy érdemes megnézni, milyen kockázati hajóban ülsz, és merre evez veled. Nem az a kérdés, hogy az index emelkedik-e. Hanem az, hogy mi van a termékeid mögött, mennyire fedik át egymást, és hogy a portfóliód különböző elemei mennyire viselnék együtt egy fordulatot. Ehhez segít a stabil portfólió építéséről szóló összefoglalónk.

A jövő heti adás Díványbeszélgetés lesz, egy vendéggel a biztosítási szektorból, aki intézményi befektetőként közelíti meg ezeket a kérdéseket.

Kérdéseid vannak a befektetéseiddel kapcsolatban? Jelentkezz befektetési konzultációra, és nézzük meg együtt, mi van valójában a portfóliód mögött.

A cikkben tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak!

Az előadók nem tudják felmérni az egyes olvasók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. Aki a cikkben leírtak alapján dönt befektetési termékek / eszközök vételéről vagy eladásáról, az teljes egészében saját felelősségére teszi.

Sem a PFS-Partners Kft., sem az előadók nem vállalnak felelősséget, ha Ön a cikkben leírtak alapján hozta meg saját befektetési döntéseit, és emiatt esetleg veszteségeket szenved.

GYIK-blokk

Miért lehet erős az S&P 500, ha sok részvény gyengél? Mert az index tőzsdei kapitalizáció szerint épül fel, nem darabra. A legnagyobb cégek, például az Nvidia, aránytalanul nagy súllyal szerepelnek benne, és magukkal húzzák az egész indexet.

Mi az a kiegyensúlyozott (equal weight) index? Olyan index, amelyben minden cég azonos arányban szerepel. Az S&P 500 ilyen változata lényegesen mélyebben van, mint maga az S&P 500.

Spekuláció-e, ha a húzó cégekre építem a portfóliómat? János Zsolt szerint igen. Amíg emelkednek az árfolyamok, minden termék felfelé vonul, de nő a szektorkockázat, és ha a folyamat fordul, az is lefelé húz, ami eddig felfelé húzott.

Mi a különbség a fix és a változó kamatozású kötvény között? A fix kamatozású kötvény kamata nem változik, de az árfolyama igen: kamatcsökkenéskor nő, kamatemelkedéskor csökken. A változó kamatozású kötvény kamata követi a piacot, az árfolyama viszont nem változik.

Kötvény vagy részvény a jobb? Nem vagy-vagy, hanem is-is, akár egymás mellett. A kötvény klasszikus szerepe a likviditás-parkolás, és nem befektetés.