A globális gazdaság viharos időszakát éli: az USA által bevezetett, Kínát és további több mint 140 országot érintő vámemelési hullám drasztikusan átrendezi a kereskedelmi kapcsolatokat és a pénzpiacok reakcióit. Szakértőink az áprilisi Díványbeszélgetésünkben a Trump által meghirdetett országspecifikus vámok hatásait vitatják meg, kiemelve a kínai-amerikai vámháború következményeit és a globális gazdaságra gyakorolt hatását. Szó esik a központi bankok szerepéről, a versenyképesség kérdéseiről és a recesszió lehetőségéről. Az adásban kitérnek az Európai Unió helyzetére, a multipoláris világrend kialakulására és az infláció lehetséges alakulására. Végül a szakértők tanácsokat adnak a privát befektetőknek a jelenlegi piaci helyzetben való eligazodáshoz.
A Trump-féle vámháború célja és hatása
A beszélgetés kiindulópontját az április 9-én életbe lépett amerikai vámemelések jelentették, amelyek Kínával szemben akár 104%-os vámot is magukban foglalnak. Trump célja a kereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása volt, azonban a lépések globális kereskedelmi feszültségeket generáltak, és több iparágat sújtottak. A technológiai, textilipari és hétköznapi fogyasztási cikkek mind érintettek, a globális ellátási láncok felborultak.
Kína és a világ válaszreakciója
Kína nem maradt adós a válaszlépésekkel: 84%-os vámemelést jelentett be az amerikai importtermékekre, sőt, közvetve arra is buzdított, hogy a központi bankok ne vásároljanak több dollárt. A vámháború így nemcsak kétoldalú kérdés, hanem az egész globális gazdasági rendszerre kiterjedő válságforrássá vált. Különösen érzékenyen érintette ez az amerikai vállalatokat és fogyasztókat is, hiszen számos mindennapi termék gyártása Kínához kötődik.
A központi bankok dilemmája
János Zsolt rámutatott, hogy a központi bankok számára rendkívül nehéz most reagálni: ha azonnal beavatkoznak és likviditást nyújtanak, akkor gyakorlatilag finanszírozzák Trump gazdaságromboló politikáját. Ugyanakkor, ha kivárnak, a gazdaság további mélyrepülésbe süllyedhet. A jelenlegi „félelem-kapzsiság index” extrém értékei – például -20-as szint – jól mutatják, hogy a piac mennyire bizonytalan.
A versenyképesség kérdése
Az amerikai vállalatok – különösen a technológiai szektor – erősen függnek az ázsiai gyártástól. A vámemelések közvetlenül csökkentik ezek versenyképességét. Ha az Apple például Amerikába hozná vissza gyártását, az iPhone árát jelentősen megemelné, vagy a profitot radikálisan csökkentené. A beszélgetésben felmerült: vajon versenyképességet a forgalmon vagy a marzson keresztül érdemes mérni?
Egy multipoláris világrend felé
A diskurzus egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor szóba került a multipoláris világrend kialakulása. A BRICS országok erősödése, valamint az alternatív valuták és kereskedelmi szövetségek megnövekedett szerepe mind arra utalnak, hogy a globális gazdaság többpólusúvá válik. Egyes vélemények szerint Trump lépései ezt a folyamatot gyorsítják fel – akarva vagy akaratlanul.
A dollár jövője és az adósság kérdése
Az amerikai gazdasági modell alapja hosszú ideje az eladósodás, melyet külföldi befektetők hiteleiből finanszírozott. Azonban ha a bizalom megrendül és a dollár iránti kereslet csökken, az komoly válsághoz vezethet. János Zsolt szerint ez már most is érezhető, hiszen a dollár nem erősödik, sőt, a dollár gyengítése most már több problémát okoz, mint amennyi előnye van.
Piaci következmények a részvényektől az aranyig
A globális részvénypiacokon jelentős korrekció indult. Az amerikai piac már túlértékelt volt, a mostani sokk csak felerősítette a szükséges korrekciót. A privát befektetők számára kulcsfontosságú a megértés: nem jóslatokra, hanem stratégiai gondolkodásra van szükség. A V-alakú visszapattanás esélye csekély, sokkal valószínűbb a lassú, szinte lépcsőzetes helyreállás.
Még az arany is esett – annak ellenére, hogy sokan menekülőeszközként tekintenek rá. Ennek oka az volt, hogy a sokk hatására először minden likvid eszközt (így az aranyat is) elkezdték eladni a befektetők, különösen a hitelből pozícióban lévő derivatív piaci szereplők.
Kötvény- és ingatlanpiaci kilátások
Az amerikai államkötvények kamata hirtelen emelkedésnek indult, mert a piac egyre kevésbé hajlandó az amerikai államadósságot finanszírozni. Ezzel szemben az európai és ázsiai kötvények felértékelődnek.
Az ingatlanpiac reakciói vegyesek: Németországban és Ausztriában már most is jelentős problémák vannak, de egyes régiókban – például Európa egyes részein – a kamatcsökkenés új lendületet adhat a keresletnek.
Inflációs kilátások
A vámháború inflációs nyomást gyakorol, különösen az amerikai gazdaságra. A múlt is azt mutatja, hogy a vámpolitika szinte mindig áremelkedést okoz. Európa esetében azonban bizonytalan, mi lesz: Kína olcsó áruval eláraszthatja a kontinenst, ami az inflációt visszafoghatja.
Privát befektetők lehetőségei
A legfontosabb tanulság talán az volt, hogy a privát befektetők számára nem a gyors reagálás, hanem a tudatos figyelem, elemzés, és a piacok megértése a legfontosabb. Aki eddig nem értette a piac működését, most tanulhat belőle – vagy felkészülhet a következő hasonló időszakra.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit. A borítókép a ChatGPT által készített illusztrációt tartalmaz.
