A beszélgetés a klasszikus, 60% részvény – 40% kötvény portfólióösszetétel érvényességét vizsgálja a mai gazdasági környezetben. Iványi Ildikó és János Zsolt több szempontból is megkérdőjelezi az arány általános alkalmazhatóságát: szó esik a kockázatkezelés fontosságáról, a befektető egyéni likviditási igényeiről, a piacok kiszámíthatóságának változásáról, valamint olyan tényezőkről, mint a devizakockázat és a globális gazdasági trendek. A befektetési portfóliót mindig személyre szabottan, a befektető céljaihoz és kockázattűréséhez igazítva érdemes kialakítani, nem pedig előre gyártott képletek alapján.
Miért merül fel újra és újra a 60-40-es szabály?
Iványi Ildikó: Érdekes kérdés érkezett többektől ismételten, amiről gondoltam, beszéljünk egy kicsit részletesebben. Az úgynevezett 60-40-es ökölszabállyal kapcsolatosak ezek a kérdések. Ugye ez időről időre felmerül akkor, amikor befektetésekről beszélgetünk ügyfelekkel vagy leendő ügyfelekkel, vagy olyanokkal, akiknek már van befektetésük, hogy ez a 60-40-es szabály, vagyis 60% részvény, 40% kötvény arány az ideális egy portfólióban. De igaz-e ez a mai gazdasági körülmények között, hogy egy portfólió eszerint van jól összeállítva?
János Zsolt: Mikor ilyen általános képleteket mond valaki ki, akkor feltétlen hozzá kell tenni szerintem azt a kérdést, hogy milyen szemszögből fontos ez neki? Mert például, hogy ezt a képletet vesszük, akkor ez nem feltétlenül a hozam maximalizálás oldaláról közelíti meg a portfólió összeállítást, hanem a kockázatkezelés, tehát, hogy milyen sávba lenghet ki a portfólió, mert az elmélet alapjában azt mondja, hogyha a részvények visszacsökkennek, akkor menekül a piac biztonságosabb kötvényekbe, tehát ezt kompenzálni tudják, és fordítva, hogyha csökken a félelem a piacban, növekszik a kockázatéhség, akkor megy a tőke a részvényekbe, és akkor a kötvények visszacsökkennek.
Ilyen képletek szerintem nem segítenek a privát befektetőknek, mert az is a kérdés, hogy ezt ki válaszolja meg, és ki dolgozik esetleg eszerint a képlet szerint.
Sokkal egyszerűbb lehet az a kérdés, hogy ha valaki pénzt tesz félre, és 5 év alatt nagy valószínűséggel szüksége van erre a pénzre, akkor semmit ne tegyen részvénybe, akkor akár 100% kötvény, vagy nagyon rövid futamidejű kötvényekbe parkolható. Minden, ami 5-8 év fölött van, ott minél több legyen akár 100%-ban is részvényekben, és minél kevesebb kötvényben. És van közötte az átmeneti idő is. Na most ezért kell egyenként megnézni, és ez egy egyedi kérdés, hogy milyen a likviditás igénye egy befektetőnek.
Ezek a képletek így elméletileg érdekesnek hangzanak, de százból kilencvenkilenc embernek nem passzolnak, mert egyedivé kell tenni a portfoliónak az összetételét. Ez a képlet csak két kategóriát közelít meg, a részvényt és a kötvényt. Ezen belül nincs pontosítva, hogy milyen részvényt, blue chip, vagy startup, vagy private equity, a kötvényeknél is államkötvény, vagy akár vállalatok kötvénye, vagy akár junk bond. Tehát nagyon sok minden van, sajnos ez nem segít egy egyszerű választ adni.
Működik még a részvény-kötvény arány kiegyensúlyozás?
Iványi Ildikó: Ha a gazdasági folyamatokat is, hogyha egy kicsit elemezzük, az is tudja árnyalni ezt a képet, hiszen láttunk már olyat, hogy ha a részvénypiac esett, akkor a kötvénypiac is esett. Tehát ezzel nem lehet kiegyensúlyozni az egyik oldali veszteséget a másik oldalnak esetleg a stabilitásával, vagy a nyereségével.
János Zsolt: Pontosan. Mindig az a kérdés, hogy mi történik a piacokban. Például 2022-ben a kamatemelés olyan radikális formában történt meg, ami mind a kettőt érintette, a kötvényeket ugyanúgy, mint a részvényeket. Tehát ott az az elmélet nem működött. És ilyen elméleti képletek mindig akkor működnek, vagy addig működnek, amíg valamikor nem működnek.
Még egy kép van, amit érdemes figyelemmel követni, ha megnézzük az elmúlt nemcsak 10 évet, 50-60-70 évet, akkor egy dolog nagyon lényeges volt, hogy a kaotikus, káosz által dominált világból, főleg az amerikai piac, a II. világháború előtt már átlépett egy strukturált, összehangolt, kiszámítható világba. Ennek a főszereplője például az amerikai Fed volt.
Most például azt látjuk, hogy Donald Trump nagy erővel a FED-et gyengíteni akarja, és ezzel akár az amerikai struktúrákat a kaotikus időbe vissza szeretné bombázni. Abban az időben is voltak előnyösek, egy maffiának egy kiszámíthatatlan piac nagyon jó volt, mert azokban a struktúrákban lehetett a káoszba előnyöket elérni. Azoknak, akik a káoszban szeretik az életet, azoknak nem tetszik az összehangolt, kiszámítható, strukturált piaci helyzet.
Ezt azért említem, mert ennek kihatása van a portfólió részekre is. Tehát aki azt nézi, hogy mi történt az elmúlt 40-50 évben, és eszerint állítja össze a portfólióját, annak ez lehet, hogy nem fog segíteni, ha nem veszi figyelembe, hogy ma mi történik, és ez mennyire erőteljesen borítja fel a múltképet, vagy akár marad meg. Tehát egészen más kérdésekkel kell foglalkozzak, mint hogy csak egy ilyen egyszerű képlettel azt mondani, hogy beteszem 40-60 arányt és megvan oldva minden.
Tényezők, amelyek felülírhatják a 60-40-es arányt
Iványi Ildikó: Igen, ezt az arányt még árnyalja az is, hogy azért látjuk, hogy ha átnézünk befektetéseket, akkor ott nem csak részvényeszközök és kötvényeszközök vannak a portfólióban, hanem mondjuk van benne arany, van benne nyersanyag is, ami hogyha összképet nézünk, akkor ezt a 60-40 arányt tudja ugye rombolni.
János Zsolt: Tehát ezért van az, hogy alapjában kiindulhatok egy bármilyen arányból. Még egyszer az a döntő, hogy mi a fontos az ügyfélnek, a befektetőnek. Hogyha veszek ma általános vagyonkezelőket, ők arra is kell például figyeljenek, hogy nem tudják, hogy mikor jönnek a befektetők és akarnak tőkét. Tehát ők egy bizonyos irányba likviditáshoz közeli eszközöket is kell tartsanak, ott lemondanak hozamról, mert kell garantálják azt, hogy likvidek, aki kell fizetni.
Na most a kérdés az, hogy egy privát befektetőnek kell ez az állandó készenlét a likviditás kivételre? Ha nem, akkor már csökkenthetem a portfoliómban azt a részt, ami likviditást garantál, mert nem kell. Ennek az ára az, hogy akkor elfogadom, hogy nagyobb a kilengés, és bizonyos időszakokban nem nyúlok hozzá. Nem csak azért nem, mert nem kell a pénz, hanem az sem zavar, hogyha az árfolyamok esetleg visszacsökkennek, hogyha megmarad az össz-nagy kép. És ez ugye nehéz állandóan figyelni, hogy mennyire változik meg az össz-nagy kép: egy korrekció, az egy radikális trendváltás jelent, vagy csak egy egészséges visszaesést, amit meg tudok vásárolni?
Milyen szerepe van a devizakockázatnak a portfólióban?
Iványi Ildikó: Igen, és még egy dolog, hogy azért mi nem euróban éljük az életünket, tehát a magyar befektetők, ha befektetéseket eszközölnek, akkor forint jöhet szóba, euró, illetve dollár. Tehát ott meg még a devizakockázat miatt is van egy kockázati elem, aminél meg kell nézni, hogy hol van nagyobb kockázat. Egyáltalán most ugye arról beszélünk már hosszabb ideje, hogy a dollár leértékelődik, direkt vagy indirekt módon. Most ebbe ne menjük bele, hogy miért. Tehát, hogy ez a kockázat is belekerül így a portfóliómba, és ez is a 60-40 arányon módosíthat.
János Zsolt: Abszolút, tehát rövid időre nézve itt megint a javaslat teljesen tiszta: akinek a pénze három-öt éven belül szükséges, az ne menjen bele deviza spekulációkban, hanem maradjon abban a devizanemben, amelyikben megkeresi a pénzét, éli az életét, és a költségek is lesznek.
Ha hosszabb időre megyek, akkor megint meg kell néznem a nagy képet, hogy azzal kimegyek egy globális piacra, és ott azt kell megnéznem, hogy a globális piacnak a kiszámítható részében mozgok, ahol a struktúrák stabilak, ott érvényesek bizonyos szabályok. Vagy olyan piacokban mozgok, ahol nincsen kiszámíthatóság, káosz van, politika beleszúr például a nemzeti banknak a lépéseibe, ezen keresztül eltolódnak az elméleti elvek más érdekek irányába, és ezeket a kockázatokat akkor persze, hogy kell kezeljem. És szembenézek ezzel.
Iványi Ildikó: Ezek nagyon-nagyon lényeges dolgok akkor, amikor egy ügyfélnek a portfóliójáról beszélgetünk, és hogyha felmerül ez a kérdés, hogy 60-40, akkor minimum ezeket a kis árnyalásokat érdemes megbeszélni vele, hogy ő ezekre hogy reagál, ő mit lát ebben saját maga részére elfogadhatónak, elfogadhatatlanak, illetve kockázatnak?
János Zsolt: Van olyan ember, aki nem akar a témákkal foglalkozni, és ott van egy olyan szemszög is, amit nagyon sokszor az értékesítés szeret használni, hogy azt mondják, hogy: Mindegy ezekkel foglalkozni, jobb, ha bármit is tesz az az ügyfél, mint hogyha nem tenne semmit. Ha ez a hozzáállás passzol az emberhez, akkor ez mind rendben van.
Mivel nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, ezért azok a kockázatok, amivel ma esetleg foglalkozunk, és ami ellen a portfóliót lebiztosítjuk, ez nem azt jelenti, hogy azok a kockázatok tényleg meg is fognak történni. Ez a biztosításnak ugye az alapelve, hogy fogadok és eladom a biztosítónak a kockázatérzésemet, ezért fizetek egy díjat. Sokan azt remélik, hogy nyertek, de hát, ha nyerek például egy életbiztosításnál, akkor a biztosító vesztett, kell fizessen, de elég nagy dolgot vesztettem én el.
Tehát mindig ez a kérdés, hogy milyen ember vagyok én, milyen a befektető. Tudom, hogy vannak kockázatok, félretaszítom és azt mondom, hogy nem érdekel, vagy akarom látni a kockázatot, ezekkel szembe nézni, erre felkészülni, ennek meg van az ára. Vagy pedig azt mondom, hogy nekem teljesen mindegy, ne okoskodjuk túl a dolgokat, valamit megveszek és kész. Mindenkinek saját szemszögéből igaza van.
Iványi Ildikó: Igen. És ezekről a kockázatokról, amelyekről most itt érintőlegesen tettünk említést, és tettél te is említést, ezekről egy kicsit részletesebben fogunk majd a jövő héten beszélgetni egy hosszabb beszélgetés, a Díványbeszélgetés keretében, amelyre már érkeztek kérdések egyébként, úgyhogy lesz miről beszélgetnünk, de nyilván a napi gazdasági politikai eseménye, illetve gazdasági folyamatok is adnak nekünk éppen elég beszédtémát ahhoz, hogy egy órát simán el tudunk beszélgetni majd ezekről a folyamatokról.
——————
Beszélgetőpartnerek:
Iványi Ildikó, a PFS-Partners pénzügyi tervező partnere
János Zsolt, nemzetközi piaci elemző
——————
Kérdése van befektetéseivel kapcsolatban? Jelentkezzen befektetési konzultációra: https://pfspartners.hu/befektetes-megtakaritas/
Vegyen részt a Díványbeszélgetés a tőkepiacról webinárainkon: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/
——————-
A videóban tárgyalt tartalom KIZÁRÓLAG általános tájékoztató célokat szolgál, semmilyen körülmények között NEM jelent ajánlást bizonyos befektetések megvásárlására vagy eladására, és nem minősül befektetési tanácsadásnak! Az előadók nem tudják felmérni az egyes hallgatók kockázati profilját és pénzügyi körülményeit.
Business illustrations by Storyset
